Prága

Régmúlt századok csodálatos építészeti remekei, hangulatos, zegzugos utcácskák, a kulturális és szórakoztató programok gazdag választéka, minden igényt kielégítő sörözők és vendéglők - a cseh főváros Európa egyik legvonzóbb turistaközpontja.

Csehország fővárosa, amely a "Száztornyú város" becenevet is viseli, az egyik legjobb európai város. Prága színes barokk épületeiről, az Óváros térről, gótikus templomairól és a középkori csillagászati óráról ismert, amely a 15. századból származik.

A Károly-híd szintén Prága egyik leghíresebb és legikonikusabb szimbóluma. A híd a Moldva folyón ível át, és a legjobb idő a kora reggeli órákban meglátogatni.

A prágai vár egy másik híres látnivaló. A vár a kilencedik századból származik, és számos más műemlékből áll, többek között itt múzeumok és katedrálisok találhatók.

Bár Prágában rengeteg más tennivaló és látnivaló van, ne felejtse el megkóstolni az ételeket és a híres sört.

Prága legnépszerűbb történelmi emlékei: a Hradzsin, amelyik Európa egyik legnagyobb épen maradt várrendszere, a várban lévő csodálatos gótikus remekmű, a Szent Vitus székesegyház, a szentek kőszobraival övezett, 14. századi Károly-híd, az egykori zsidóváros páratlan zsinagógákkal és temetővel, a jezsuiták egykori központja a Klementinum, az Eiffel-torony kicsinyített mása a Petrín és még folytatható a sor. A városnak számos magyar emléke is van.

ÓVÁROS

Prága történelmi városközpontja, az Óváros, amely 1992-ben került fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listájára.

Óváros tér

Az Óváros téren a reneszánsz, barokk és rokokó stílusban épült bájos házak mellett található a Régi Városháza a csillagászati órával, a huszita Szent Miklós-templom, a Kinsky-palota, a Kőharang háza és Husz János teológus emlékműve, akiről a huszita mozgalom a nevét kapta. Husz egy ideig itt élt.

Az 1755-65-ben épült Kinsky-palota (nevét egykori tulajdonosáról, Franz Ulrich Kinsky hercegről kapta) a Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményeinek ad otthont. A szomszédos Haus zur steinernen Glocke épületében állítólag IV. Károly is lakott egy ideig. A 17. században barokk stílusban átépítették, majd az 1970-es években visszaállították korábbi gótikus állapotát.

Orloj

Óvárosi városháza tornya Prága egyik leglátogatottabb műemléke, évente mintegy 700 ezer ember keresi fel. A torony felső karzatáról gyönyörű kilátás nyílik a városra, különösen a történelmi központra.

A prágai Óvárosi városházát 1338-ban alapították, több épületből áll. A neogótikus szárnyat a 2. világháborúban bombatalálat érte, ezért le kellett bontani.

Az óvárosi városháza tornyának külső falán elhelyezett csillagászati óra, az Orloj első változata 1410-ben készült, de szerkezetét azóta többször is tökéletesítették az évszázadok során.

A pontos idő mellett a napokat, hónapokat, a Hold és a Nap fázisait is mutatja a 15. század elején Kadani Mikulás órásmester és Jan Sindel csillagász által készített szerkezet.

Az órát később Hanus mester tökéletesítette, akit a városi tanácsnokok a legenda szerint megvakíttattak, hogy másnak ne tudjon hasonlót készíteni. Az alkotó akkor bosszúból állítólag leállította a szerkezetet.

Az óramű háromnegyede ma is eredeti, csupán kisebb részét cserélték ki 150 évvel ezelőtt korszerűbb darabokra.

Mária-oszlop az Óvárosi téren

Prága történelmi központjában, az Óvárosi téren áll a barokk Mária-oszlopnak a másolata, amelyet 1918 novemberében, röviddel a Habsburg-monarchia bukása után döntött le a tömeg egy tüntetésen, mivel az oszlopot a Csehország feletti osztrák és katolikus uralom jelképének tartották.

Az eredeti oszlop másolatát Petr Vána szobrász készítette el. 

A Mária-oszlopról és másolata felállításáról Prágában az 1990-es évek közepétől éles társadalmi vita folyt. Több történész szerint a cseh múlt megtagadása, ha a Mária-oszlop visszakerül az Óvárosi térre.

Petr Vána a fennmaradt részek, valamint korabeli fényképek és háttéranyagok alapján készítette el az oszlop másolatát. A szobrász azt remélte, hogy az egykori oszlop helyén végzett ásatások során megtalálják az 1650-ben állított eredeti szobor alapjait, azokban pedig a Mária-oszlop alapítólevelét is, de ezek nem kerültek elő.

Az oszlopot 1650-ben annak emlékére emelték, hogy Prága a harmincéves háború végén, 1648-ban sikeresen visszaverte a svédek támadását, így a város megmenekült. A túlerőben lévő svédek ostroma alatt a prágaiak fogadalmat tettek, hogy ha sikerül megvédeniük városukat, hálául emléket állítanak Szűz Máriának.

Az oszlop - Jan Jirí Bendl alkotása - idővel sok cseh szemében a fehérhegyi csatát (1620) követő, gyűlölt osztrák és katolikus uralom jelképévé vált. Az oszlopot 1918. november 3-án a feldühödött tömeg ledöntötte. Csehszlovákia megalakulása (1918. október 28.) után országszerte számos, a Habsburgokhoz köthető szobrot döntöttek le. Szlovákiában hasonló volt a helyzet a magyar szobrokkal.

A prágai közhangulatra jellemző, hogy az 1989-es rendszerváltás után a mai napig csak egyetlen "Habsburg-szobrot" sikerült visszavinni a város köztereire.

A Mária-oszlop az Óvárosi tér közepén állt, közel Husz János közismert szobrához. Többen úgy vélik, hogy a protestantizmus jelképét a katolicizmus jelképe kiegészíti.

Meridián

A prágai Óváros téren található karcsú sárgaréz szalagot 1652-től 1918-ig használták az időszámításhoz. 

A déli órák meghatározásához a város egy olyan Mária-oszlop árnyékát használta, amely minden nap közvetlenül a 14°25'17″ keleti hosszúsági körre esett. Ez 1652-től 1918-ig történt, attól az időponttól kezdve, amikor a meridiánt a kövekbe helyezték, egészen addig, amikor 1918-ban a Habsburg Monarchia elleni tüntetésen a tömeg ledöntötte a Mária-oszlopot.

Bár az oszlop már majdnem egy évszázada eltűnt, a délkör vonala még mindig látható. Tartsa nyitva a szemét egy vékony rézsútos sávra, amelyet kétoldalt latin és cseh nyelvű táblák szegélyeznek. "Meridián, amely szerint Prágában az időt meghatározták". Ezeket az 1990-es években helyezték el az időszalag mellett.

Bár a meridián már nem jelzi a déli órákat, mégis finoman emlékeztet arra az időre, amikor a nap árnyéka fontos eszköz volt a napszakok követéséhez.

Týn-templom

Ádám és Éva. Így hívják a prágaiak az Óváros téren álló Týn-templom két tornyát. Ádám a jobb oldali, valamivel erősebb a kettő közül. Nyáron pedig árnyékot vet Évára, ami azt jelenti, hogy Éva hűvösebb, és a középkorban élelmiszertárolóként szolgált az emberek számára. Egyébként azonban a két torony a szemet gyönyörködtető a gótikus templomban, amelyet hivatalosan Szűz Mária-templomnak hívtak a Týn előtt, és amelynek építése 1365-ben kezdődött. A templom azonban csak a 15. században készült el. A két torony is ekkor épült. Peter Parler, aki a prágai Szent Vitus-székesegyházat és a Károly-hidat is építette, a Týn-templom építésében is részt vett.

Ha meglátogatja a templomot, mindenképpen meg kell néznie a barokk oltárt, a 17. századból származó orgonát, a legrégebbi prágai ónból készült keresztelőmedencét (1414-ben készült), a középkori szobrokat és a lenyűgöző fafaragásokat. És meg kell nézni az 1601-ben elhunyt Tycho Brahe csillagász sírját is. Híres lett, amikor 1572-ben megfigyelt egy szupernóvát, egy új csillagot. Mivel II. Rudolf cseh király udvarában dolgozott, Tycho Brahe-t a Teyn-templomban temették el.

Lőportorony

1475-től 400 évig építették, bár az építkezés sokáig szünetelt, részben azért, mert II. Vlagyimir király az Óvárosból a prágai várba tette át hivatalos rezidenciáját.

A torony a nevét a 17. századig itt tárolt fekete lőpornak köszönheti. A lőportorony teteje ekkor még ideiglenes szerkezet volt; a 65 méter magas torony csak 1866-ban készült el véglegesen. A torony egyik feladata a város megerősítése volt; ez volt az egyike annak a 13 kapunak, amely egykor az óvárost körülvette.

A cseh uralkodók innen indultak koronázási menetükön a prágai várba és a Szent Vitus-székesegyházba. Ma ez az egyik olyan hely, amelyet mindenképpen meg kell néznie, ha Prágába látogat. Végül is ez az eredeti erődítményből fennmaradt két épület egyike. A második a hídtorony.

186 csigalépcsőfok vezet felfelé a torony belsejébe. A mászás megerőltető, de ha már felértünk a csúcsra, a csodálatos prágai kilátás gyorsan elfeledteti a megerőltetést, és nem is gondolunk arra, hogy egyszer majd vissza kell másznunk. A torony kívülről is szemet gyönyörködtető. Ez Josef Mockner építésznek köszönhető, aki 1886-ban neogótikus stílusban építtette át az épületet, és csücskös tetővel látta el. Mindenütt díszek és szobrok vannak.

Vinárna Čertovka

A legszűkebb prágai utcának tartják. 

Egyszerre csak egy ember tud átpréselődni a vékony átjárón, amely két ház között húzódik a város egyik legtörténelmibb negyedében. Egyáltalán nincs hely arra, hogy két, ellentétes irányból közeledő gyalogos elhaladjon egymás mellett.

Ennek orvoslására az utca mindkét végére közlekedési lámpát szereltek fel. A gyalogos egy gombnyomással figyelmeztetheti a másik végén várakozókat, hogy át akarnak haladni. A keskeny utca a Malá Strana negyedben, a város legrégebbi városrészében található. A Malostranská metróállomástól nagyjából öt perc sétára található.

Az utca egyes térképeken "nejužší pražská ulička", azaz "Prága legszűkebb utcája" néven szerepel. Egyik módja, hogy megtaláljuk, ha az U Lužického semináře utcába megyünk, és megkeressük a 24-es házszámot. Mellette van a Vinárna Čertovka.

Az utca két perc sétára van a Franz Kafka Múzeumtól és öt perc sétára a Lennon-faltól.

PRÁGAI VÁR - HRADZSIN

A Hradzsint évente rengetegen keresik fel, a cseh uralkodók és államfők hivatalos székhelye.

A prágai vár Prága egyik legimpozánsabb látnivalója és egyben a város nevezetessége. Ez természetesen a várnak a Hradzsin-hegyen való elhelyezkedésének is köszönhető. A várkomplexum épületei mindenhonnan jól láthatók, köztük a barokk királyi palota, a mindent felülmúló Szent Vitus-székesegyház, a Szent Kereszt-kápolna és az Aranyművesek utcája. Hogy csak néhányat említsünk a látnivalók közül.

A prágai vár megtekintéséhez időre van szükség, mivel a területet a világ legnagyobb várterületének tartják, amely mintegy hét hektárt és három várudvart foglal magában.

Az első épületeket 880 körül emelték - a Szent Mária-templomot tartják a legrégebbinek. A 10. századtól kezdve a prágai vár a cseh fejedelmek és uralkodók székhelye, valamint a prágai püspök hivatalos rezidenciája volt. Ebben az időszakban épült a Szent György-bazilika, majd a Szent Vitus rotunda, amely a mai Szent Vitus-székesegyház helyén állt. A prágai várat körülvevő falat tizenkét méter szélességig megerősítették. Az építkezés azonban nem állt meg itt. Új uralkodók jöttek, és a várat különböző stílusokban átépítették és kibővítették, mígnem 1303-ban egy nagy tűzvész szinte az egész várat elpusztította.

IV. Károly alatt a várat 1333-tól újjáépítették, és a királyi palotát is átalakították. A vár tornyait aranyoztatta - talán ezért nevezte Prágát "arany városnak". Alig 50 évvel később azonban az uralkodók átköltöztek az új királyi udvarba az Óvárosban, ahol egy évszázadon át maradtak. Amikor 1483-ban visszatértek a várba, megerősítették a védelmet és új védőtornyokat építtettek. Nem sokkal később közvetlenül a királyi palota csarnoka fölé épült a híres, 60 méter hosszú és 20 méter széles Vlagyiszláv-terem lenyűgöző támasztó boltozatával, reneszánsz és késő gótikus elemekkel.

1918-ban a prágai vár új jelentőséget kapott - a Csehszlovák Köztársaság elnökének székhelye lett. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a terület ma már nem látogatható. 1989 óta számos területet megnyitottak a nagyközönség előtt. A prágai várat évente közel 1,5 millióan látogatják.

Defenesztráció-ablak. 1618. május 23-án a nem katolikus cseh rendek a Habsburg uralkodó II. Mátyástól elszenvedett sérelmeik miatt "ősi szokás szerint" a prágai vár ablakából kihajították a császári helytartókat és írnokukat. Csak kisebb fájdalmakkal élték túl a zuhanást, mivel egy trágyakupac tompította őket, bár a katolikusok azt állították, hogy isteni csoda mentette meg őket. A defenesztráció szolgált ürügyként a régóta érlelődő, egész Európa térképét és hatalmi viszonyait átrajzoló harmincéves háború kirobbanásához, amelyben vallási és nagyhatalmi ellentétek fonódtak össze.

Szent Vitus székesegyház. Itt található a cseh királyok sírkamrája, amelyben egyebek között IV. Károly cseh király és német-római császár, négy felesége, fia, IV. Vencel, Mátyás király apósa, Pogyebrád György, a híres II. Rudolf vagy Utószülött László - aki V. László néven magyar király is volt - síremlékei találhatóak.

Magyar vonatkozású emlékek. A Prágai Várban számos magyar vonatkozású emlék található. A Szent Vitus székesegyházban temették el Báthori Zsigmondot, egykori erdélyi fejedelmet, és a katedrális kincseskamrájában őrzik az ún. Szent István kardot is, amelyet állítólag a magyar államalapító használt és valamikor a 13. században kerülhetett Prágába. A Szent Vitusban és a Régi Királyi Várban több helyen is látható a magyar címer, míg a harmadik várudvar legnagyobb dísze a Szent György-szobor, amely a Kolozsvári testvérek, György és Márton alkotása.

Arany utcácska

Egyesek szerint a prágai vár belső falán található Arany utcácskában (Zlatá ulicka) egykor II. Rudolf császár alkimistákat alkalmazott, hogy mesterséges aranyat és a híres Bölcsek kövét állítsák elő. Hogy mennyire voltak sikeresek, nem tudni - a sikátor a neve ellenére nem aranyozott. De annyira bájos, hogy valószínűleg ez Prága leghíresebb utcája. Ennek oka a macskaköves utcán sorakozó 16 torz, színes és apró házikó. Aki itt végigsétál, úgy érzi, mintha egy mesebeli utcába került volna.

A kis házakat a 16. században építették, és a királyi várőrök lakhelyéül szolgáltak. Később jöttek az aranyművesek - valószínűleg tőlük kapta a sikátor a nevét. De hiába dolgozták fel az aranyat az Arany utcácskában, itt hiába kerestek pompát. Különösen a 19. században a környék eléggé lepusztult volt, és aki itt élt, az szegény volt.

Az Arany utcácskának mégis volt egy híres lakója - kicsit később: 1916-ban és 1917-ben a 22-es számú házban élt és dolgozott Franz Kafka író. A jósnő Madame de Thebes is nagyon híres volt Prágában. Élete tragikus véget ért: amikor megjósolta a náci uralom végét, a Gestapo meggyilkolta.

Ma az Arany utcácska turistalátványosság. A házakban szuvenírboltok találhatók, amelyek cseh kézműves termékeket árulnak az ónfiguráktól a bábukig. Mások kiállítóterekként szolgálnak. Például információkat kapunk az egykor itt dolgozó alkimistákról.

KÁROLY-HÍD

A 14. században épült Károly-híd Európa egyik legrégibb kőhídja, a cseh főváros egyik jelképe és leglátogatottabb műemléke. A legenda szerint a habarcsba tojást is kevertek.

A Károly-híd alapjait a 14. század első felében rakták le. A közel 650 éves építmény a prágai történelmi Óvárost köti össze a Kisoldallal és a Hradzsinnal.

Károly-híd elődje, a Judit-híd 1158-72 között épült fából, és az 1342. évi árvíz sodorta el. Peter Parler az 520 m hosszú, 10 m széles, 16 íven nyugvó hidat 1357-78 között építette homokkőből.

A hídat 30, főleg 18. századi szobor díszíti. A kaputornyon IV. Károly, IV. Vencel, Szent Vitus, Szent Adalbert és Zsigmond császár szobra látható. E művek a korabeli európai szobrászat legjobbjai közül valók. A Károly-híd a társadalmi élet központjává vált, bírák, kereskedők működtek itt, és lovagi tornákat is rendeztek. 1870 óta hívják Károly-hídnak, előző neve Kő- vagy Prágai-híd volt.

Egy emléktábla jelzi azt a helyet, ahol a Nepomuki Szent Jánost a Károly-hídról a folyóba lökték. A legenda szerint Szent János Vencel feleségének, Joanna királynőnek volt a gyóntatója. Az egyre paranoiásabb Vencel arra kényszerítette Szent Jánost, hogy árulja el, mit árult el neki Joanna a gyóntatószékben, de John visszautasította. A király felbőszülten elrendelte, hogy Jánost kínozzák meg és végezzék ki. 1393. március 20-án a papot a Károly-hídról a lenti Moldva folyóba dobták. Azt mondták, amikor János a vízbe csapott, öt csillag jelent meg az égen a folyó felett. Ennek eredményeként Szent Jánost gyakran ábrázolják öt csillagból álló glóriával a feje körül. Nepomuki Jánost mártíromságának természetéből adódóan a vízbefulladástól és árvíztől való védelem védőszentjének tartják.

A Károly-híd melletti Kampa-sziget a prágaiak és a turisták kedvelt kirándulóhelye, tele van kertvendéglőkkel.

JOSEFOV

Zsidó negyed düledező sírkövekkel teli zsidó temetővel, a híres régi-új, illetve a felülmúlhatatlan spanyol és a többi szépen megőrzött zsinagógával, amelyeknek falain belül a cseh zsidóság történetéről és második világháborús tragédiájáról láthatnak épületes kiállítást a látogatók.

Régi Új Zsinagóga

A Régi Új Zsinagóga az egykori zsidó negyedben, a Josefstadtban található, és Európa legrégebbi fennmaradt zsinagógája, valamint Prága egyik legkorábbi gótikus épülete.

A Régi Új Zsinagógára jellemző a 15. századból származó, lépcsőzetes téglából készült nyeregtető. A szentély a zsinagóga legértékesebb helye, amely a szent Tóra-tekercseket őrzi.

Az 1270 körül épült Régi Új Zsinagóga kívülről meredek nyeregtetőjével és gótikus nyeregtetőivel tűnik ki. Mint imahely, számos tűzvészt (mivel nagyon masszívan épült, és mivel mindig egyedül és elszigetelten állt), a 19. századi nyomornegyed-újjáépítést és számos zsidó pogromot is túlélt, és mindig menedéket nyújtott az egykori zsidó gettó, Josefstadt (II. József császárról elnevezve) lakóinak.

Honnan ez a szokatlan név- régi és új egy szóban? A "Régi Új Zsinagógát" kezdetben egyszerűen "Új Zsinagógának" hívták, és akkor nevezték át, amikor a közelben egy másik, ma már lebontott zsinagóga épült.

A Régi Új Zsinagógával és a Jeruzsálemi Zsinagógával együtt a Régi Új Zsinagóga egyike annak a három prágai zsinagógának, ahol ma is tartanak istentiszteleteket. A közeli Klaus és Maisel zsinagógák viszont vallási múzeumként szolgálnak.

A 19. század végén a gettó legtöbb épületét lebontották, és csak néhány maradt meg; ezek között több zsinagóga és a zsidó városháza is.

A zsinagóga ma is a prágai zsidóság vallási központja, és a turisták körében is népszerű, mert különleges épülete a mai napig alig változott a formájában. Az, hogy a zsinagóga egyáltalán még áll, annak köszönhető, hogy Prága német megszállása idején a nácik nem rombolták le az imaházat, mert a nácik azt tervezték, hogy a zsinagógából a "kiirtott zsidó faj" múzeumát alakítják ki.

A kéthajós főterem bordás boltozata - szokatlan módon - ötödik bordával rendelkezik, hogy elkerüljék a keresztény kereszttel való asszociációt. A szőlőlevelek, a termékenység szimbóluma és a borostyán gyakori motívum, és újra és újra találkozhatunk a 12-es számmal, amely Izrael 12 törzsére utal. A déli előcsarnok kapuja fölött például egy csavart szőlő és levelek ábrázolása látható - a boldog élet szimbóluma.

A homlokzatokon szintén feltűnő a két lépcsőzetes téglaboltozat, amelyek a 15. századból származnak. A zsinagógát három oldalról későbbi kisebb melléképületek veszik körül, amelyeket előcsarnokként, valamint női galériaként használnak.

LENNON-FAL

A Lennon-fal a hetvenes évek elején jött létre, amikor a Máltai Lovagrend kertjének falán, a Velkoprerovské téren megjelentek a korabeli szocialista rendszert bíráló első versek, szövegek. Később egy Lennon-portré is felkerült a falra, amelynek környéke akkoriban a prágai fiatalok és olykor az ellenzéki találkozók népszerű színhelyéül is szolgált.

A szocialista hatóságok a Lennon-falat rendszeresen átfestették, de az mindig megújult, és bekerült az útikalauzokba is, mint Prága egyik idegenforgalmi látványossága. Az utóbbi években azonban a népszerű hely gyakran vált főleg külföldi turisták prédájává, akik számos esetben értelmetlen és durva jelszavakat, jelképeket festettek a falra.

A Máltai Lovagrend és a prágai belváros önkormányzata ezért két éve lezárta, és néhány hónap alatt teljesen felújíttatta a falat, amelyet azóta a rendőrség őriz.

A híres fal mintegy 150 négyzetméteres festményének új változatán is John Lennon portréja dominál, egy világtérképre helyezve. Mellette a híres Lennon-dal címe, All You Need is Love olvasható, majd a szabadság és szerelem szavak harminc nyelven, köztük magyarul is. A színes szabadtéri galéria 30 cseh és külföldi művész közös munkájának eredménye. A fal művészeti koncepcióját Pavel Stastny cseh képzőművész dolgozta ki.

A nagyobb törvényi védelem érdekében Prága belvárosának önkormányzata a Lennon-falat hivatalos emlékhellyé nyilvánította.

A szabályokat betartása mellett a látogatók maguk is üzeneteket írhatnak vagy képeket festhetnek a fal kijelölt részeire. A szabály legfontosabb része, hogy csak könnyen lemosható íróeszközöket lehet használni, és tilos bármiféle spray használata.

John Lennon-fal múzeuma

The Lennon Wall Story névre keresztelt múzeumban többtucatnyi, főleg a csehszlovák szocialista rendszer utolsó évtizedeiben készült fényképpel, tematikus kiadvánnyal, valamint egy új dokumentumfilmmel ismerkedhetnek meg a látogatók. A dokumentumfilm mintegy félórás, és olyan emberek vallomásai hallhatók benne, akik szoros kapcsolatban álltak a Lennon-fallal.

A cseh főváros Kisoldalán található Napa bár pincehelyiségeiben berendezett, The Lennon Wall Story névre keresztelt múzeum a közeli Kampa-szigeten lévő híres John Lennon-fal történetével ismerteti meg az érdeklődőket. A kis múzeum hétvégeken, péntektől vasárnap estig látogatható.

VENCEL TÉR

A prágai Vencel tér valójában inkább egy körút. De ki akar a technikai fogalmakkal foglalkozni, amikor a cseh főváros leghíresebb terére lép? Prága Újvárosában 750 méter hosszú és 60 méter széles.

A Szent Vencelről elnevezett tér története eseménydús, de a legtöbb látogatót a sok üzlet vonzza, a nagy áruházaktól a kis butikokig. Kávézók és éttermek is vannak mindenütt, és néhány luxusszálloda is található itt. Esténként a Vencel téren található kocsmák és éjszakai klubok a prágaiak kedvelt találkozóhelyei - ha éppen nem az Óvárosban, a híres sörözők egyikében vagy a Károly hídon találkoznak.

Ha időt szán arra, hogy körülnézzen, sok bájos épületet fedezhet fel a Vencel téren, amelyet 1348-ban lóvásárként alakítottak ki. Mindenütt megtalálhatóak az olyan nagypolgári paloták, mint a Palac Koruna, a Diamant-ház, a Lindt-ház vagy a mai Hotel Europa. Az egyik leglátványosabb épület a Nemzeti Múzeum, amely egy őskori és korai történelmi gyűjteménynek ad otthont. A múzeumot 1818-ban alapították, az épületet 1885 és 1891 között építették neoreneszánsz stílusban.

PRÁGAI ÁLLAMI OPERA

A Prága központjában, a Szent Vencel-lovasszobor közelében, a cseh Nemzeti Múzeum és a Wilson vasúti főpályaudvar között álló épület a 2017 tavaszán elkezdődött munkák során teljes egészében megújult és korszerű műszaki berendezéseket kapott. 

A prágai Állami Opera az első olyan, állami kézben lévő nagy színház Csehországban, amelyet az 1989-es rendszerváltozás után teljes mértékben felújítottak és korszerűsítettek. A Nemzeti Színház részeként működő Állami Opera épületét legutóbb a 20. század hetvenes éveiben újították fel.

Az operaház neorokokó stílusú nézőtere és a színpad a lehető legnagyobb mértékben visszakapta eredeti, tehát a színház megnyitása utáni arculatát. A nézőtéren 1016 személy foglalhat helyet. Minden bársonyszéken lehetőség lesz arra, hogy a néző világnyelveken feliratozva is követhesse a színpadi történéseket.

A mai cseh Állami Opera épületében nyílt meg 1888-ban az akkori Új Német Színház, amely a prágai németség színházi kultúráját szolgálta. A második világháború után a prágai német színházak megszűntek, az Új Német Színház épületében a cseh Állami Opera kapott helyet.

TÁNCOLÓ HÁZ

Ha véletlenül a Rašínovo nábřeží utcában jár, és meglát egy házat, amely mintha himbálózna, ne a népszerű cseh sörre fogja. A 6-os számú épület a "Táncoló ház" nevet viseli, és Vlado Milunic és Frank Gehry építészek munkája.

Az épület Prága belvárosában, a Rasinovo rakpart és a Resslova utca sarkán, a Jirásek híd bejáratánál található. Sétatávolságra van a Karlovo Namesti metróállomástól. Az épületet irodáknak használják, nem látogatható. De meglátogathatja a hallt és a 7. emeleten található "La Perle de Prague" éttermet, ahonnan szép kilátás nyílik a Moldva folyóra és a prágai várra. A késő délutáni és a Happy Hour időkeret a legjobb alkalom arra, hogy élvezze a felső terasz kilátását a bárban – van egy szabadtéri tetőterasz, ahol fényképeket készíthet. Ha teheti, menjen el naplementekor, hihetetlen a kilátás a városra. 

PRÁGAI ÁLLATKERT

Az 1931-ben megnyílt prágai állatkertben jelenleg mintegy 670 fajta állat látható. Az állatkertet tavaly 1,5 millió látogató kereste fel, s a cseh főváros egyik legnépszerűbb idegenforgalmi nevezetessége.   

Az állatkertben 1933 óta tartanak elefántokat. Prágában jelenleg hét elefánt él. A csoport legidősebb tagja a Gulab nevű nőstény, aki 1966-ben került Prágába. Mindnyájan az Elefántok völgyében élnek, amelyet 2013-ban hozott létre az állatkert. Európában ez az egyik legnagyobb speciális elefántlakhely.

PRÁGAI TÉVÉTORONY

Visszatérnek a prágai tévétoronyra a fekete óriásbabák. A toronyra mászó tíz óriásbaba közül az elsőt a hét végén szerelték fel hegymászók.

David Cerny, a sok vitát kiváltó cseh képzőművész alkotásai 2000-ben kerültek a 216 méter magas tévétoronyra, amikor Prága Európa Kulturális Fővárosa volt.

A speciális műanyagból készült, felfelé mászó fekete óriásbabák, amelyek darabonként mintegy 120 kilogrammosak, azonnal nagy érdeklődést keltettek, s azóta is viták tárgyát képezik. Az egyik oldal azt állítja, olcsó giccsről van szó, amely elrondítja Prága legmagasabb épületét, míg a másik fél szerint életet lehelt a szürke és sokak szerint csak a főváros panorámáját elcsúfító tévétoronyba. 

A tíz óriásbébit 2017-ben szerelték le, amikor a megkezdődött a tévétorony teljes felújítása. Bár a torony renoválása már korábban befejeződött, az óriásbabák felszerelése csak most kezdődhetett el, mert a tulajdonos, a Ceské Radiokomunikace cég a szobrásszal való megállapodás alapján több milliós költséggel tartósabb anyagból újra elkészíttette a figurákat. Az új szobrok már a Ceské Radiokomunikace tulajdonát képezik. A cég közlése szerint ezentúl már tartósan a tornyon maradnak. 

Az eredeti óriásbébi-szobrok néhány darabja jelenleg az Egyesült Államokban van egy vándorkiállításon, néhány további példány pedig a prágai Kampa-sziget parkjában látható. 

David Cerny egyike a legismertebb kortárs cseh szobrászoknak. Híressé/hírhedtté először azzal vált, hogy 1991-ben rózsaszínűre festette az egyik prágai téren álló második világháborús szovjet emlékművet, egy harckocsit.

Egyik legismertebb és legvitatottabb műve a prágai Kampa-szigeten látható: egy Csehország-formájú apró tó közepén két férfi áll és mintegy lepisili az országot. Az alkotás szökőkútként működik a Hergetova Cihelna luxusvendéglő udvarában és a cseh főváros egyik idegenforgalmi látványossága. További ismert műve - a Szent Vencel döglött lovon - a városközpontban álló Lucerna-palota dísze. A mű karikatúrája a Vencel téren álló híres lovas szobornak.

Talán a legnagyobb felháborodást keltő, egyben legismertebb műve a 2009-ben készült Entropa, amelyet azzal a céllal készített, hogy kifigurázza az Európai Unió 27 tagországáról kialakult sztereotípiákat. 

SÖR & SHOPPING

Prágában is van egy bevásárló utca, és a megfelelő neve Párizsi utca (Pariszka). Itt is vásárolhat csúcskategóriás ruhákat, vagy megcsodálhatja a kirakatokban a designer darabokat.

A Na Príkope utca pedig a világ 17. legdrágább bevásárló utcája.

A városnéző túra megszomjazott? Akkor Prága egyik sörözője pont megfelelő lenne. Ezekben a híres pilseni sört szolgálják fel, amely számos művészt megihletett. A Křemencova 11. szám alatt található híres történelmi étterem, az U Fleků például 1499 óta szolgál fel sötét sört.