Gyerekjáték volt a világ egyik leghíresebb festményének elrablása: nem kellett hozzá más, csak egy fehér köpeny, amelyet az alkotásokat másoló hobbifestők viselnek.

A történelmi Trója városának helyén, a Hisarlik-hegységben folyó ásatásokon egy nagyméretű faépítményt tártak fel: tucatnyi, akár 15 méter hosszú fenyődeszka és gerenda került napvilágra. 

Olasz régészek egy 2000 éve, a Vezúv kitörésekor elhunyt katona maradványait azonosították, akiről úgy gondolják, hogy részt vett az idősebb Plinius által vezetett mentésben.

Első világháborús relikviákat találtak az olvadó jégből elkerülő barakkban az olasz Alpokban.

A 14. században épült Károly-híd Európa egyik legrégibb kőhídja, építését több legenda is övezi.

Az augsburgi katedrális freskói a templom építésének idején készültek.

933. március 15-én a németországi Merseburg mellett I. Madarász Henrik súlyos vereséget mért Lehel és Bulcsú seregei felett. A csata bebizonyította, hogy a magyarokkal szemben a siker reményében föl lehet venni a harcot.

Tiepolo a dekoratív barokk festészet utolsó nagy mestere afféle "nemzetközi sztárnak" számított.

A 4600 éves Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az "egyiptomi Mona Lisaként" hivatkoznak rá. Mindeddig azonban senki sem fedezte fel, hogy a képen egy kihalt lúdféle látható.

Egy gazdagon díszített, 12. századi közfürdőt rejtettek a dél-spanyolországi Sevilla egyik népszerű tapasbárjának falai.

Zdeněk Miler cseh rajzfilmkészítő és illusztrátor a Kisvakond (Krtek vagy Krteček) kalandjairól szóló filmek és könyvek szerzőjeként vált ismertté.

Arnold Böcklin kísérteties jeleneteket ábrázoló képein olyan morbid szimbolizmus jelenik meg, amely megelőzte a 20. század művészetében meghonosodott freudi képvilágot.

Augustus halálának 2000. évfordulójára Aosta régióban helyreállítottak egy, az i.e. 1. században épült akvadukt hidat. 

Az 1763-as komáromi földrengés a legnagyobb erősségű földmozgás volt a mai Magyarország területén. 

Több mint 200 éve énekelték el először a Csendes éj című karácsonyi dalt. A világpremiert egy Salzburg melletti kis falu, Oberndorf romos templomában tartották gitárkísérettel, mert tönkrement az orgona.

Giorgione da Castelfranco olasz festő festményeinek mágikus, megfejthetetlen ragyogása van.

1720. október 4-én született Giovanni Battista Piranesi művein keresztül láthatjuk, milyenek voltak Róma azon nevezetességei a 18. században, amelyek napjaikban is turisták özönét vonzzák az örök városba.

Már a középkorban is szennyezett volt a levegő, a brit ólom a szelekkel jutott el az Alpokig. 

Richelieu bíboros tette Franciaországot európai nagyhatalommá. Soha nem riadt vissza az önkényuralmi eszközök használatától, a modern titkosszolgálatok alapítóját is benne tisztelhetjük. 

1766 nyarán végső csapás érte a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb várát.

A Madách-család ősi kastélyában írta Madách Imre a magyar irodalom leghíresebb művét, Az ember tragédiáját.

Mátyás miután június 1-én bevonult Bécsbe, Buda helyett itt rendezte be udvarát. 

Casanova az érvényesülés szakembere volt, aki ismereteit és tájékozottságát az élet művészetéhez használta.

A régészek egy 2600 éves kőszarkofágot fedeztek fel egy Forum Romanum alatti kamrában Rómában, ám csontok nem voltak benne. Azt feltételezik, hogy az oltárt Romulusnak  szentelték, aki a római mitológia szerint Róma városának és a Római Királyságnak alapítója ikertestvérével, Remus-szal együtt.

150 éve, 1870. március 2-án avatták fel a a Budavári Palota megközelítésére szolgáló Budavári Siklót, amely Európa másodikként megépített ilyen szerkezete volt. 

Sikerült bebizonyítani, hogy a föníciaiak már Kolombusz előtt felfedezhették  az amerikai kontinenst. Az expediciót felhasználták az óceán műanyagszennyezettségének vizsgálatára.

Szinyei Merse Pál Majális c. festménye kortársainak nem tetszett. Az európai festészet egyik első plein air remeke ma a Magyar Nemzeti Galériában látható.

Egy Velence történetét kutató tudós egy korabeli útleírás kéziratában a város 14. századi látképére bukkant, amely az eddigi legrégebbi ábrázolása lehet.

70 évvel ezelőtt, 1950. január 1-jén jött létre Nagy-Budapest, miután a fővároshoz csatoltak 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget. 

Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia utolsó útjáról a körülötte talált fagyott mohák és növények árulkodnak.