Kiderült mi történik Artemisia Gentileschi híres, cenzúrázott aktfestményével restaurálása után

2022. november 14.

print MTI/Hetedhétország.hu

Kiderült mi történik Artemisia Gentileschi híres, cenzúrázott aktfestményével restaurálása után

Artemisia Gentileschi egy kegyetlen történet révén vált nevezetessé.





A barokk mester alkotásán hat hónapig dolgoznak a restaurátorok, és egyúttal virtuálisan felfedik a képnek azokat a részleteit is, amelyekre

a cenzúra miatt hetven évvel a mű születése után drapériát festettek, hogy takarják a meztelenséget.

A The Guardian cikke felidézte, hogy az életnagyságú, 1616-ból származó aktfestmény, az Allegoria dell'Inclinazione (Az inklináció allegóriája) feltehetően magát Gentileschit ábrázolja.

Linda Falcone, a mű restaurálásával foglalkozó projekt koordinátora elmondta, Gentileschi alkotásának helyreállításával egyfelől rámutatnak, milyen fontos a műalkotások rendbehozása, másfelől pedig azt is hangsúlyozzák, milyen lényeges, hogy az előtérbe állítsák a nők történeteit.

Gentileschi, akinek festészetére nagy hatással volt Caravaggio, első nőként lett a firenzei művészeti akadémia tagja. Az Incilantiont ifjabb Michelangelo Buonarroti, a reneszánsz művész dédunokaöccse rendelte meg otthonába, amelyből később a Casa Buonarroti múzeum lett. A vászon-olaj festmény aranyozott keretbe foglalva a mennyezetet díszítette.

Az alkotást szeptember végén Elizabeth Wicks restaurátor vette le eredeti helyéről, hogy elkezdődhessen a 400 éves mű megtisztítása.

A restaurátorcsoport Wicks vezetésével UV-lámpás és röntgensugaras technológiával különítette el Gentileschi ecsetvonásait a mű meztelen részleteit később letakaró ecsetvonásoktól. Mint elmondták: a később ráfestett drapériát nem lehet eltávolítani, mivel azzal tönkretennék Gentileschi eredeti művét is.

Ehelyett a csoport azt tervezi, hogy digitálisan létrehozzák a drapériától megszabadított eredeti képet, és azt 2023 szeptemberében a restaurált alkotással együtt állítják ki.


Artemisia Gentileschi: az első nő, aki festőként lett híres 

Artemisia Gentileschi (1593-1654) először egy kegyetlen történet révén vált nevezetessé. Apja, Orazio Gentileschi maga is ismert festő volt, Artemisia az ő műhelyében ismerkedett meg a mesterség titkaival.

1611. május 6-án Agostino Tassi, az apa egyik munkatársa ott, a műhelyben megerőszakolta a lányt. Ezután ugyan azt ígérte áldozatának, hogy feleségül veszi, de 1612 márciusában Artemisia apja feljelentette a férfit a lányán elkövetett erőszak miatt. Botrány és bírósági tárgyalás következett, Tassit 1612. november 27-én ötévi gályarabságra ítélték (ami alól azonban valahogy kibújt). Két nappal a verdikt után Artemisia férjhez ment Pierantonio Stiattesihez, aki kész volt elvenni őt "a becsületén esett folt" ellenére is.

Mégsem ő volt a festőnő igazi szerelme - ugyanis Artemisia a továbbiakban meglehetősen nyíltan, igencsak szabad életet élt Francesco Maria Maringhi, egy firenzei nemesember oldalán.

Később Orazio Gentileschi lánya maga is híres festőnővé vált, aki Firenzében, majd Rómában, Velencében és Nápolyban is saját műhelyt vezetett. Az utókorra azonban nemcsak a műhelyek produkciói, hanem adósságaik dokumentumai is megmaradtak: dokumentumok a hosszú pénzügyi vitákról, amelyek akadályozták az alkotói munkát.

Viszont éppen ezért a történészek részletekbe menően ismerik a festőnő mozgalmas életét. 

Artemisiára, kortársaihoz hasonlóan, nagy hatást gyakorolt Caravaggio fény-árnyék technikája, amelyben a megvilágított testek sötét háttérből emelkednek ki, és jellemző rá az arckifejezések, a mozdulatok erőteljessége is. Ez nagyon jól megfelel az olyan patetikus témáknál, mint Judit és Holofernész vagy Zsuzsanna és a vének jelenete, de kevésbé adekvát, amikor Szűz Mária a gyermek Jézussal jelenik meg a vásznon.

Artemisia Gentileschi különösen kedvel két témakört. Az egyik az, amely a női testet tárja fel és vetkőzteti le: Zsuzsanna, Bethsabé, Diána figurája tanúskodik erről. Műveinek egy másik csoportja kifejezetten a nemiséget és a szenvedést, a fájdalmat kapcsolja össze: Juditot mutatja Holofernész fejével, Jáelt, aki úgy öli meg Sziszerát, hogy sátorvasat döf a koponyájába, a kígyó által megmart meztelen Kleopátrát, vagy a nimfát és a szatírt ábrázolja.

Csábítóan egyszerű lenne e témák gyakoriságát a fiatalon elszenvedett nemi erőszak utóhatásával magyarázni: a festőnő e feltevés szerint ezt a megrázkódtatást öltözteti bibliai vagy történelmi legendákba. Viszont az is igaz, hogy korántsem ő volt az egyetlen, aki ezeket a históriákat dolgozta fel abban a korban - bár persze a többiek férfiak voltak.

(Címlapfotó: wikipedia/Sailko)


Kapcsolódó hírek





Legfrissebb hírek

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play
Régészeti és történelmi könyvek