Leonardo da Vinci nyomában

1452. április 15-én Toszkánában, a Vinci melletti Anchianóban született Leonardo da Vinci egy nótárius, Ser Piero da Vinci, és egy parasztlány, Caterina törvénytelen gyermekeként.

Alapfokú iskoláit szülővárosában végezte. 1469-ben Firenzébe utazott, ahol belépett Andrea del Verrocchio festő műtermébe gyakornoknak. Itt sajátította el a vonalas rajz (tulajdonképpen a vázlatkészítés), a festészet és a szobrászat alapvető technikáit. 1473-ra datálható az első, teljes bizonyossággal neki tulajdonítható rajza is, amely az Arno folyó völgyét ábrázolja. Az első festménye pedig Verrocchio: Krisztus keresztelése c. munkájának angyalfigurája és háttere.

Leonardo da Vinci szülőháza (Casa Natale di Leonardo)

Az ingyenesen látogatható ház a hajdani toszkán Anchiano falucskából egyedül fennmaradt épület. A feltételezések szerint ebben a házban született Leonardo da Vinci.

Innen 1 km fekszik Vinci, ahol Guido grófok tekintélyes várában (Castello dei Conti Guidi) kapott helyet a Museo Leonardiano, a polihisztor ismert rajzai alapján készült több mint 50 modellel, köztük egy tükörfényesítő géppel, víz alatti légzőkészülékkel, helikopterrel és egy meglepően modern látványt nyújtó kerékpárral.

A vár alatt áll a Museo Ideale Leonardo da Vinci, amelynek szórakoztató kiállításán a modelleket nyomatok és egyéb dokumentumok egészítik ki. A múzeum Leonardo művészetét komplexitásában mutatja be: művész, tudós, feltaláló, designer és hatását a következő nemzedékekre. Leonardo kertjében található labirintusban pedig bolyonghatunk vagy sétálhatunk a fák és növények ösvényén.

Leonardo da Vinci egyetlen önarcképe

A harmincháromszor huszonegy centiméteres rajzot 1840-ben a Savoiák egy gyűjtőtől vásárolták meg, azóta a torinói királyi könyvtár páncéltermében őrzik. Évszázadokon keresztül azt hitték, filozófust vagy az apostolok egyikét ábrázolja. Szakértők ma már azt biztosra veszik, hogy Leonardo rajzolta, kétségek csak az ábrázolt személy azonosságát övezték korábban.

A papír kora, valamint az önarcképnek a többi Leonardo rajzzal összevetése egyaránt azt erősíti meg, hogy a mester saját magát örökítette meg. A szakértő az önarcképet 1515-re datálja, tehát négy évvel a művész halála előtt készült, amikor Leonardo hatvanhárom éves volt.

Az eredetiséget igazolja a rajz aljára kézzel írt feljegyzés. Alig látható, de a mai technológiával sikerült elolvasni: egy ismeretlen azt írta a rajzra, hogy a mester önarcképéről van szó.

Az anghiari csata, avagy elveszett Da Vinci-freskót találtak Firenzében?

Leonardo Firenzében a Mona Lisaval párhuzamosan dolgozott a Palazzo Vecchio tanácstermében „Az anghiari csata" című freskón, amelynek megfestésére a firenzei köztársaság kérte fel. Leonardo azonban félbehagyta a munkát, művészettörténészek szerint feltehetően azért mert gondjai voltak kísérleti olajfestékes technikájával. A kutatók azt hitték, hogy a festmény a helytelennek bizonyult, viaszos alapozás miatt tönkrement, koncepcióját csak a kartonjairól készített másolatokból ismerjük.

Utoljára a XVI. században tettek említést a befejezetlen freskóról, amely a legnevesebb firenzei szakértők szerint a csatajelenetet ábrázoló Giorgio Vasari-freskó alatt rejtőzik. Da Vinci a munkát 1505-ben kezdte meg az épületben, Vasari 1563-ban festette meg művét. A kutatók napjainkban munkájuk miatt Leonardo Da Vinci évszázadok óta nem látott mesterművének nyomaira bukkanhattak a Palazzo Vecchio falán. A nyomokat a palota egyik nagytermének falából, Giorgio Vasari egy freskója mögül szondák és mikrokamerák segítségével vett minták révén azonosították, olyan fekete pigmenteket találtak a Vasari-freskó által eltakart falon, amelyeket a reneszánsz művész a Mona Lisánál is használt. A technológiát egy amerikai atomfizikus, Robert Smither fejlesztette ki, elsősorban rosszindulatú daganatok nagyfelbontású ábrázolásához.

A kutatás már évtizedek óta folyik. Maurizio Seracini, a San Diegó-i Egyetem művészettörténész professzora vezetésével. Seraciniről szó esik Dan Brown Da Vinci-kód című regényében. (A National Geographic a projekthez 250 ezer dollárral járult hozzá, hogy megkaphassa az első közlés jogát.) Seracini meg van győződve arról, hogy Vasari megőrizte Leonardo munkáját oly módon, hogy a képet vékony fallal takarta le, és fölé festette saját művét, és nem véletlenül írta sajátjára a "Cerca trova" (keresd és találd meg) szavakat. Az elméletet alátámasztotta egy 2010-ben elvégzett radaros letapogatás, amely feltárta, hogy Vasari festménye és az eredeti kőfal között egy-két centiméteres űr húzódik.

Az újabb kutatások bizonyítékai azt mutatják, hogy jó helyen keresgéltek, azonban még nem hozott egyértelmű eredményt, további vegyi vizsgálatokra van szükség.

Leonardo aláírása

A milánói levéltárban őrzik Leonardo-aláírást. A balkezes művész kézjegyét egy szerződés őrizte meg. Leonardo nem szívesen használta aláírását, műveit sem gyakran jegyezte az alkotó nevével. Leonardo aláírása egy munkaszerződésen szerepel: 1483. április 25-én, a milánói közjegyző, Antonio de Capitano előtt a város egyik temploma, a San Francesco Grande apátja festményt rendelt Leonardótól és a Milánót uraló Sforzák udvari művészeiként dolgozó De Predis fivérpárostól.

A felek aláírásával jegyzett szerződés Szűz Máriát ábrázoló festménysorozatról szól a templom Szeplőtelen Fogantatás kápolnájának szárnyas oltárára. A Sziklás Madonnaként ismert festmény ma a párizsi Louvre múzeumában látható, második verziója pedig a londoni National Gallery képtárában.
Sziklás Madonna

Sokáig kételkedtek a kutatók az aláírás eredetiségében, azonban olasz grafológiai kutatások ezt megerősítették.

Leonardo aláírását 1910-ben fedezték fel a milánói levéltárban és 1939-ben be is mutatták. A 2005-2006-ban Firenzében rendezett Leonardo-kiállításon is látható volt, de ekkor még a művész feltételezett aláírásaként szerepelt. A mostani grafológiai kutatások megerősítették az eredetiségét.

Az utolsó vacsora

Leonardo 1482-ben elnyerte Milánóban Lodovico Sforza herceg udvari tudósának és művészének állását. A herceg megbízta Francesco Sforza hatalmas lovasszobrának megformálásával is, de csak a mű hatalmas agyagmodellje készült el 1493-ban, amit aztán a Milánót megszálló francia katonák 1499-ben elpusztítottak. Leonardot Sforza herceg udvarában évekig elhalmozták megrendelésekkel: ezek közül a legjelentősebb a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, „Az utolsó vacsora”. Lodovico Sforza 1495-ben kérte fel Leonardo da Vincit a híres evangéliumi jelenet megörökítésére, a kép 1497-re el is készült. A 9x4,5 m-es freskó azt a drámai jelenetet örökíti meg, amikor Krisztus a 12 apostolnak kijelenti, hogy egyikük el fogja árulni őt.

A freskó elkészülte után alig 20 évvel utána már kétségessé vált, hogy képes lesz-e ellenállni az időnek. Leonardo eltért a freskófestészet addig ismert technikájától: erős temperát használt, amelyet csirizzel és gipsszel preparált falrétegre vitt fel. Nem tudni biztosan, az eljárás helytelensége vagy egyszerűen a fal nyirkossága miatt, a 16. században a nagy mű állapota egyre romlott és a század végére már menthetetlennek ítélték. A freskót többször restaurálták az évszázadok során, megpróbálták megmenteni, azonban a falkép ma is igen rossz állapotban van. Érdekesség, hogy az 1950-es években történt restaurálás során a legfelső réteg alatt rábukkantak Leonardo saját kézjegyére.

Leonardo találmányai

A milánói Santa Maria delle Grazie templom közelében található egy másik hely a da Vinci rajongók számára: a Tudományos és Technikai Múzeum (Museo Nazionale della Scienza e della Tecnologia "Leonardo da Vinci"), amely a 16. századi San Vittore kolostorban kapott helyet. A tudomány különböző területeivel foglalkozó interaktív kiállítások mellett külön tárlat foglalkozik Leonardo da Vinci találmányainak bemutatásával. A 6 részre osztott kiállítás (repülés, gépek, mechanika és mozgás, katonai szerkezetek, víz és hidak, építészet) 37 történelmi modellt tartalmaz. A kiállítás nemcsak széles képet nyújt Leonardo munkásságáról, hanem azt a reneszánsz légkört is érzékelteti, amelyben Leonardo élt. Egy nagy, az Utolsó Vacsoráról készült másolat segít megérteni a világ egyik leghíresebb festményét, felfedezni részleteit és megismerni azt a technikát, amellyel Leonardo festette. A kiállításon 40 fakszimile is látható, amelyek Leonardo természetről készült rajzairól készültek.
A kiállítás része a ’Leonardo workshop’, ahol ki lehet próbálni Leonardo találmányait: légcsavar, csörlő a súlyemeléshez, forgó daru, függő híd. Lehet kísérletezni a freskó készítés technikájával, sőt még saját kezűleg is lehet készíteni egyet.

Leonardo és művei okostelefonon

Leonardo da Vincinek szentelt okostelefon-alkalmazást Milánó városa arra gondolva, hogy a modern technológia nem áll távol a zseniális reneszánsz mestertől.

Az iPhone-ra és iPadre letölthető alkalmazás a Leonardo Around. Leonardo helyszínei Milánóban címet kapta. Az ötletgazda a Leonardo nevét viselő milánói Tudomány és Technika múzeuma volt, finanszírozását pedig a városi önkormányzat biztosította. Az okostelefonon használható program Leonardo (1452-1519) Milánóban töltött éveit kíséri végig. Bemutatja, hol és mit alkotott az 1482 és 1500 közötti időszakban, amikor a művész az észak-olasz városban élt Ludovico Maria Sforza herceg udvarában. Az alkalmazás nem csak helyszíneket és alkotásokat sorakoztat fel. Az olasz és angol nyelvű program segítségével milánóiak és turisták ugyanazokat az utcákat járhatják be, ugyanazokat az épületeket látogathatják meg, ahol egykor Leonardo is megfordult.

A helyszínek között szerepel az Ambrosiana könyvtár, az Utolsó vacsora festménye, a milánói dóm és feltűnnek a város hajózható csatornái is. Az alkalmazás felhasználói Facebookon és Twitteren küldhetnek kommentárt vagy kiegészítést.