Salzburg sötét titkokat rejt

Boszorkányperek

Heinrich Kramer (Institoris) salzburgi teológiai rektor (1430 - 1505) írta Jacob Sprenger mellett a hírhedt Malleus maleficarumot, elterjedt magyar címe szerint: Boszorkánypörölyt (1487). Ez a mű tüzelte a Szent Inkvizíciót a boszorkányok és eretnekek elleni hadjárat megindítására. Hatására lett Salzburg a boszorkányüldözések egyik központja. Egyedül a 17. században 138 boszorkányt és varázslót égettek meg a városban. A salzburgi boszorkányüldözés Maximilian Gandolph von Kuenburg (1622-1687) érseksége alatt ért a tetőfokra, aki a boszorkányüldözés leple alatt a koldusok kiiktatására törekedett. 133 embert végeztetett ki boszorkányság vádjával, köztük gyerekeket - valamennyien szegény koldusok voltak.

Maximilian Gandolph von Kuenburg

Az utolsó salzburgi boszorkányper 1750-ben zajlott le.

Szent Péter temető

A Mönchsberg lábainál fekvő Szt. Péter-temető egyedi elhelyezkedésénél fogva a világ egyik legszebb temetője. 1907-ig itt működött azoknak az embereknek az egyesülete, akiket élve temettek el, de még idejében valaki megmentette őket.

A Mönchsberg falába vájt katakombák korai keresztény eredetűek és 1110-ig Európa legrégebbi kolostorának részét képezték. A katakombák egykor menedékül szolgáltak Szent Rupertusnak és követőinek. Ezért is tartják e helyet a mai Salzburg bölcsőjének. A katakombák bejárata területén található sírok között van Johann Michael Haydn és Nannerl Mozart végső nyugvóhelye.

Herrengasse 30. - Salzburg utolsó hóhérjának háza (Henkerhaus)

Salzburg utolsó hóhérja Franz Joseph Wohlmuth volt (1739-1823), aki 79 éves korában, 1817-ben a Residenzplatzon fejezte le karddal az utolsó elítéltet. Fennmaradt naplója alapján tudjuk, hogy 92 embert végzett ki. A hóhér talán nem is volt teljesen érzéketlen ember, hiszen elvállalta a Csendes éj, szentséges éj társszerzőjének, Joseph Mohrnak a keresztapaságát. Megsajnálta a törvénytelen kisfiút, akinek senki sem akart a keresztapja lenni.

Franz Joseph Wohlmuth

Waagplatz

A Waagplatz volt Salzburg első piactere, 1000 körül. Itt volt a 18. században a pellengér.

Salzburger Rathausturm

Az óváros jellegzetes épülete a városháza, óratornya messziről látható. Ebben e szép rokokó homlokzatú toronyban kínozták meg a városvezetés ellenségeit.

Hohensalzburg kínzókamrái

Hohensalzburg vára Közép-Európa legnagyobb, teljesen épen fennmaradt erődítménye, amelyet egyetlen ostromlójának sem sikerült bevennie. A vár sok éven át működött védő erődítményként, időnként a hercegérsekek rezidenciájaként, de ha kellett kaszárnyaként és börtönként is használták. A kínzókamrában szörnyű kínzásokkal vallatták a foglyokat.

Gaisberg

A várostól délkeletre magasodik az 1287 méteres Gaisberg, amely az ördöggel való orgiákról híresült el.

Gaisberg, előtérben a Hohensalzburg várával