Madame Tussaud Panoptikuma

A Panoptikum létrehozója és névadója, Madame Tussaud 1761. december 1-jén született Strasbourgban, Marie Grossholz néven. 

Hivatalosan egy hóhérleszármazott, bizonyos Johann Grossholz lánya volt, valódi apja azonban Philip Wilhelm Curtius német szobrász volt, aki elcsábította Grossholz feleségét. Miután a felszarvazott férj elhagyta, az asszony Párizsba utazott a csábító után. Curtius királyok és királynék arcmásait formálta viaszba, lánya tőle leste el a mesterség fogásait, olyannyira, hogy viaszba mintázta Voltaire-t, Rousseau-t és Benjamin Franklint is. 1780-tól Versailles-ban XVI. Lajos nővérének tanára volt és a királyi udvar pompája közepette élt.

A kiváló üzleti érzékkel is megáldott Marie apja kis párizsi üzletében megrendezte a "bűnözők arcképcsarnokát", majd a "király vacsoráját", a forradalom kitörése után pedig az új vezetőket is megmintázta viaszból. Amikor apja a németgyűlölet elől Mainzba menekült, parókakészítésből tartotta fenn magát, a hajat a kivégzettek fejéről szerezte. A híres áldozatok fejét - sok közülük személyes ismerőse volt a régi szép időkből - magához vette, s otthon megmintázta. A zavaros időkben vidéken vett házat, ott ápolta beteg apját, akinek halála után megörökölte annak gyűjteményét. 1795-ben férjhez ment Francois Tussaud mérnökhöz, híre egyre nőtt, Napóleon fejéről is viaszszobrot készített.

1802-ben Angliába költözött, ahol nagy sikert aratott viaszfiguráival. Többször kellett mindent elölről kezdenie, 1804-ben egész kollekciója elsüllyedt egy hajóval, 1831-ben a bristoli zavargások során felgyújtották figuráit. Néhány barátja anyagi támogatásával azonban hónapokig tartó munkával újra és újra elkészítette angol hírességekkel kiegészített gyűjteményét. Figuráit ócskásnál vásárolt selyembe, bársonyba öltöztette, s harminc évig járta az országot velük, két fia társaságában. Joseph tervezte a ruhákat, Francis a pénzügyeket intézte, ám anyjuk egy pillanatra sem engedte ki kezéből a vállalkozás irányítását. 1835-ben állandópanoptikumot nyitott a londoni Baker Streeten, amely 1884-ben a Marylebone Roadra költözött. Az intézmény 1925-ben leégett ugyan, de három évvel később újra megnyitották. 1940-ben német bombatámadás érte, a kevés épen maradt figura egyike Hitler volt. Az épület nyugati szárnyában rendezték be London első panoptikumát.

Madame Tussaud minden érdekes embert megmintázott, királyokat éppúgy, mint bűnözőket, lépést tartott az eseményekkel, minden új híresség megjelent nála is. Csak 81 évesen jutott eszébe, hogy a saját portréját is elkészítse. "Én lennék ez?" - nézte döbbenten a ráncos, töpörödött figurát - "Milyen igaz, hogy az ember magát ismeri a legkevésbé." De továbbra is élénk fantáziával, fáradhatatlanul gyártotta a mítoszokat. 1846-ban nyitotta meg a "Rémségek Csarnokát", ahol a francia forradalom hátborzongató emlékeit lehetett megtekinteni. Az erős akaratú asszony átvészelt egy amerikai felvásárlási kísérletet, megírta emlékiratait, arcmását az udvari festő készítette el (nem viaszból). 1850. április 16-án halt meg Londonban, alakja Dickenst is megihlette, a nagy író Régiségbolt című regényében róla mintázta Mrs. Jarley-t.

A Tussaud Panoptikum ma is London egyik legnagyobb turisztikai látványossága, évente mintegy hárommillióan keresik fel. A múzeum igyekszik a látogatók kedvében járni, a politikusok mellett egyre több popsztár, filmcsillag és sportoló viaszbábuját állítja ki. Madame Tussaud intézményének vonzereje abban is rejlik, hogy a rajongók közel kerülhetnek kedvenc sztárjaikhoz, legalábbis életnagyságú viaszfiguráikhoz, különösen azóta, hogy megszüntették a kiállított tárgyak múzeumokban szokásos elkerítését és szabad a fényképezés bárkivel. 

A kiállításon még mindig láthatóak Mme Tussaud saját kezű munkái, például Marie Antoinette, Napóleon, Burke.