A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik.
Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát.
Jersey és Guernsey, a két fő angol Csatorna-sziget - White kivételével - sokkal közelebb van Franciaországhoz, mint Nagy-Britanniához, így mindig is erős volt a francia kirándulók áradata a közeli Normandia és Bretagne partjairól. Az utóbbi időben azonban ezek a kirándulások megnehezültek, mert a Brexitből fakadó új szabályozásoknak megfelelően a határátlépéshez - legalábbis Európában - kötelező útlevéllel utazni.
Jersey és Guernsey szigetek lakossága a második világháború idején állítólag együttműködött a náci megszállókkal. A két sziget volt Nagy-Britannia egyetlen része, amely 1940-től 1945-ig német megszállás alatt állt.
Egy kutatás szerint az akkori belügyminiszter levélváltásából az tűnik ki, hogy a Franciaország északnyugati partjai közelében fekvő szigetek hatóságai segítséget nyújtottak kétezer, túlnyomórészt zsidó származású brit deportálásához. Egy közigazgatási tisztségviselő feljegyzésében a szövetséges erőket ellenségnek nevezte és besúgóknak jutalmat tűzött ki. Néhány földműves pedig - mialatt a lakosság éhezett - a németeket élelemmel látta el, a sziget fiatalabb asszonyai közül pedig sokan intim kapcsolatba kerültek német katonákkal.
A brit államügyészség minazonáltal a sziget 1945-ös felszabadítása után elrendelt vizsgálatában arra a következtetésre jutott, hogy nincs alap a hatóságok, vagy a lakosság magatartásának bírálatára, így ennek kapcsán nem is állítottak bíróság elé senkit.
Az Independent című lap feltételezte, hogy a kormány a kollaborációra utaló dokumentumokat azért akarta visszatartani, mert nyilvánosságra hozataluk túlságosan fájdalmas lett volna. A papírok többségét legalább 75 évig zárolva tarthatják, de néhányat közülük akar száz évig is.
|
Értékeld te is!