Amiért ma Rómát imádjuk, azt mind a romboló mesternek köszönhetjük

2024. március 13.

print Hetedhétország.hu

Amiért ma Rómát imádjuk, azt mind a romboló mesternek köszönhetjük

Elkészítette Róma rendezési tervét új utcákkal és terekkel, szökőkutakkal.

 





510 éve, 1514. március 11-én halt meg Rómában Donato Bramante da Angelo Urbino olasz építész és festő.

1444 körül született Monte Asdruvaldóban, az urbinói hercegségben, jómódú parasztcsalád fiaként. Gyerekkorában jól megtanult számolni is, talán apja terelte érdeklődését a festészet felé. 1477 előtti életéről keveset tudunk, valószínűleg Piero della Francesca segédje volt. 1477-ben Bergamóban illuzionisztikus, építészeti falképeket festett, s utazásai során megfigyelte Alberti, Mantegna és Brunelleschi munkáit is. Fiatalkori művei nem maradtak fenn, feltehetően perspektivikus vázlatokat készített más építészek műveihez. 1480 körül Milánóba költözött, s itt tervezte első hitelesen saját művét, a Santa Maria presso San Satiro templomot és a Casa Panigarola freskóit is ekkor festette. 1488-ban többekkel együtt felkérték a paviai dóm tervezésére, az épület alsó részeit valószínűleg ő tervezte.

Bramante kapcsolatban ált Leonardo da Vincivel, 1490-ben mindketten a milánói dóm négyezeti tornyának szerkezeti kérdéseit vizsgálták, s más témákban is hatottak egymásra. Bramante udvaroncokkal, humanista tudósokkal és költőkkel állt kapcsolatban a Sforza udvarban, ő is írt verseket. Részt vett az udvari látványosságok tervezésében is. Az egyetlen neki tulajdonított táblakép, Az oszlophoz kötözött Krisztus a chiaravallei apátságban készült, ma a milánói Brera képtárban látható. 1492-től a milánói San Ambrogio kolostorudvarának újjáépítésén dolgozott, ez azonban Lodovico il Moro herceg bukásakor félbemaradt. Valószínűleg ő tervezte a Sforzák mauzóleumát a Santa Maria delle Grazie templomban is. 1492-ben vélhetően járt Firenzében, ahol Brunelleschi épületeit tanulmányozta. Ő tervezte Vigevano város főterét, és egyéb szabályozási munkáit, 1497-ben építette a milánói Santa Maria Nascente homlokzatát.

1499-ben a franciák elfoglalták Milanót, Bramante Rómába menekült. Itt számos feladatot kapott: a Szent Péter tér és a Trastevere tér szökőkútjait tervezte, tanulmányozta a város és környékének antik emlékeit. 1504-ben készült el a Santa Maria della Pace templom kolostora és kerengője, s már 1502-től foglalkozott híres körtemploma, a Tempietto tervezésével.

1503-ban II. Gyula lett a pápa, ez Bramante érett korszakának a kezdete. Megtervezte a Vatikán Belvedere-udvarát, bár a későbbi kivitelezés nem sokat hagyott meg elképzeléseiből. Az új Szent Péter bazilikát is tervezni kezdte (Sangallóval és Fra Giocondóval együtt), a régi templom lebontása miatt a rómaiak romboló mesternek csúfolták. Az új székesegyház haláláig alig öltött formát, később többen áttervezték, majd 1547-ben Michelangelo lényegében az ő terveihez tért vissza.

Bramante a pápa építészeti felügyelője lett, s személyes kapcsolatuk is kiváló volt. Számos kisebb munkán is dolgozott az Angyalvárban és másutt. Hadmérnökként is működött, s 1508-ban II. Gyula elképzelései szerint elkészítette Róma rendezési tervét kikötővel, új utcákkal és terekkel, megrajzolta a császárkori Róma térképét. II. Gyula 1513-as halála után X. Leó szolgálatában maradt, de a következő évben meghalt. Giorgio Vasari szerint "a pápai udvar és valamennyi szobrász, építész és festő igen díszes temetéssel helyezte örök nyugalomra".

Bramantét tartják az érett reneszánsz építészet megteremtőjének, a szokványos megoldások helyett a kifejezésmódok sokfélesége vonzotta. Felesége, családja nem volt, állandó nyughatatlanságát alkotói kísérleteivel próbálta csillapítani.





Legfrissebb hírek

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play
Régészeti és történelmi könyvek