2020 legnagyobb régészeti felfedezései Olaszországban

Az ókori római város, Falerii Novi

A legnagyobb régészeti felfedezések között van az ősi Falerii Novi felfedezése. Az ókori római városban templomok, termálfürdők és nyilvános emlékek maradványai fekszenek.

Ásás nélkül tárták fel az ókori római város részleteit; a talajba behatoló radar segítségével térképezték fel a föld alá rejtett Falerii Novit, ráadásul bámulatos részletességgel. 

A tudósok a földradar, más néven geológiai radar (GPR) segítségével feltárhatták, hogyan fejlődött a Rómától mintegy 50 kilométerre északra lévő ókori város időszámításunk előtt 241-ben történt megépítése és időszámításunk szerint 700-ban történt elnéptelenedése között.

A tudósok szerint a módszer forradalmasíthatja a régi római települések tanulmányozásának mikéntjét mélyen a városok utcái és épületei alatt. A szakértők eredményeikről az Antiquity című tudományos lapban számoltak be.

Falerii Novi városa ismert a történelmi feljegyzésekből és más technikák alkalmazásával, például a talaj mágneses változásainak vizsgálatai, az úgynevezett magnetometria módszerével már kutatták korábban. Az új módszer azonban olyan részleteket tárt fel a városból, amelyek eddig ismeretlenek voltak.

A talajon áthatoló radarvizsgálatból kiderült például, hogy a város vízcsatornák hálózatával, piaccal, templommal, fürdőkomplexummal és egy különleges emlékművel is rendelkezett.

Falerii Novi elrendezése és kialakítása sokban különbözik Pompejitől és más, korábban vizsgált városokétól. Bár Pompeji felénél is kisebb volt, temploma, piacépülete és fürdője sokkal fejlettebb volt, mint ahogyan azt a kutatók gondolták volna.

A felfedezett emlékmű nem hasonlít semelyik korábban megismertre. A város északi kapuja közelében két nagyméretű építmény néz farkasszemet egymással egy fedett folyosón.

Az új radartechnológia segítségével a kutatók a 300 ezer négyzetméteres város teljes területét nagy felbontásban tudták feltérképezni. Ez a talajba hatoló módszer a radarokhoz hasonlóan rádióhullámokat küld a földbe, amelyek visszaverődnek a tárgyakról.

Ez a "visszhang" készíti el a képet arról, mi található a felszín alatt különböző mélységekben. Az egyes anyagok eltérő módon verik vissza a hullámokat, ezt a jelenséget használták fel a tudósok a város jellegzetességeinek megismerésére.

A módszer nem új, hiszen már az 1910-es évek óta használják. A technológia mára azonban jóval gyorsabbá és magasabb felbontásúvá vált.

A kutatók Martin Millett, a Cambridge-i Egyetem tudósa vezetésével egy kis terepjáró eszközt, egy kvadot használtak, amely 10 centiméterenként vizsgálta át a talajt. Az így gyűjtött adatok feldolgozása hosszú időt vesz igénybe, a teljes információmennyiség feldolgozása még nem fejeződött be. Becsléseik szerint a következő egy évben végeznek a feladattal.