Egyre több a sas Ausztriában

2014. december 4.

print MTI

Egyre több a sas Ausztriában

Ismét megnövekedett a korábban kihaltnak hitt rétisas állománya eredeti élőhelyei nagy részén Ausztriában. Rekordot döntött a szakállas saskeselyűk száma is idén az osztrák Alpokban.

Egyre többet látni Ausztria egykor kihaltnak hitt címerállatából. Ismét megnövekedett a korábban kihaltnak hitt rétisas állománya eredeti élőhelyei nagy részén Ausztriában.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) idén húsz költőpárt számolt össze. A legtöbb pár Alsó-Ausztriában költött, a csaknem teljesen kifejlett ifjú madarak a napokban hagyják el fészkeiket.
A huszadik század elejétől az 1960-as évekig szinte teljesen kihalt Európában Ausztria címerállata, most viszont ismét növekedésnek indult az állomány.

Az alpesi szirti sassal ellentétben a rétisasoknak halaknak és vízi madaraknak otthont adó, vízben gazdag területekre van szükségük a szaporodáshoz, ahol erős fákon építik meg impozáns fészkeiket. A ragadozómadarak ideális körülményekre találnak a Duna, a Morva és a Thaya ligeteiben és az erdős területeken.

Ausztriában a rétisasok 2014-ben 23 utódot neveltek fel, egy fészekben átlagosan két fiókát. A három hónapos nevelési időszakot követően a fiatal madarak magukra vannak utalva. Ekkor kezdődik számukra a tanulási időszak, amikor meg kell tanulniuk egyedül vadászni. Ebben a kritikus periódusban rengeteg veszély leselkedik még rájuk.

A rétisasok gyakran ütköznek össze vonattal, felsővezetékekkel, magasfeszültségű vezetékkel és szélerőművekkel. Pusztulásukat okozhatja ólommérgezés is, amikor a madarak olyan tetemből esznek, amely lövedékből származó ólomrészecskéket is tartalmaz. Gondot jelent továbbá, hogy hiányoznak azok a területek, ahova visszavonulhatnak a madarak. A WWF adatai szerint Ausztriában az elmúlt 14 évben 15 rétisas vadorzók vagy mérgezés áldozatává vált.

Az állatok védelmét célzó program egyik fontos része a fiatal rétisasok éves gyűrűzése. A természetvédők így éveken át megfigyelhetik a madarakat és viselkedésüket, és ennek megfelelően intézkedhetnek az érdekükben.

Rekordszámú szakállas saskeselyű az osztrák Alpokban

Rekordot döntött a szakállas saskeselyűk száma idén az osztrák Alpokban: a 2014-es számlálónapokon 24 egyedet észleltek, minden korábbinál többet. Becslések szerint a populáció 30-35 madárból állhat.

A Magas-Tauern Nemzeti Park szervezte számlálás saskeselyű-felelőse, Michael Knollseisen szerint szépen fejlődik a populáció: Salzburg tartományban is, Karintiában is találtak egy-egy vad fiókát, Kelet-Tirolban szabadon engedtek két fiatal állatot. Mindeközben idén egyetlen saskeselyű sem pusztult el - tette hozzá.

Négy éve 20-25 egyedre becsülték a populáció nagyságát, az Alpokban Knollseisen szerint mintegy 200 szakállas saskeselyű vadászik. A számlálónapokon mindig figyelembe veszik a pontatlanságokat is. Az előző években rossz volt az idő, és lényegesen kevesebb észlelésről jött bejelentés.

Az állatok "hazájának" azonosítása sem egyszerű, mert a fiatal szakállas saskeselyűk igen gyorsan változtatnak területet: naponta több száz kilométert is repülnek, ide-oda szállnak Svájc, Ausztria és Olaszország között - magyarázta. Az idősebb madaraknak állandó a területük, 30-40 kilométeres sugarú területre korlátozódik a repülésük.

A számlálónapokon minden ősszel megkísérlik a lehető legpontosabban felmérni az egyszer már kihaltnak vélt populáció létszámát, felfedezni az esetleges vad fiókákat. A szakállas saskeselyűknek csak egy része visel jeladót, ezért fontos a megfigyelők segítsége.

Aki megpillantja a ragadozó madarat, amely kiterjesztett szárnyaival akár a háromméteres szélességet is elérheti, a számlálási napok alatt az észlelést jelentheti a nemzeti parknak vagy rögzítheti a park honlapján.