Kelták nyomában

2014. szeptember 30.

Hetedhétország.hu

Kelták nyomában

A kelta kultúra jelentősége az európai civilizáció fejlődésében igen jelentős volt. A titokzatos kelták Ausztriában sok nyomot hagytak hátra.

 



Kelta kereszt

A kelta nép egy őskori nép, amely gall néven is ismert. A "kelta" fogalom a Kr. e. 6-5. században Herodotos-ra és ógörög forrásokra vezethető vissza, amelyek szerint a "Keltoi" nevű törzsek településterülete a Duna torkolatától Marseille vidékéig terjedt. A Kr. e. 5. században a mai Kelet-Franciaország, Dél-Németország területén alakult ki önálló kultúrája, amelyet emlékeinek a svájci Neuchatel tó partján lévő lelőhelye után La Téne kultúrának nevezik. A kelta nép a Kr. e. 4-3. századokban vezetett hadjáratai során eljutott a Brit szigetekre, az Ibériai - félszigetre, Itália, Görögország, a Kárpát-medence területére.

A kelta temetőkből előkerült remek vaskardok, lándzsahegyek, pajzsok, sisakok, bronz-, üvegékszerek, korongon készült kerámiaedények a kelta kézművesség igen magas színvonaláról tanúskodnak.

A görög mintára vert ezüst, bronz érmékkel a kelták terjesztették el a pénz használatát Közép-Európa területén. Föld-, cölöp-, kősánccal erődített, hegytetőn fekvő nagy telepeik - az oppidumok - voltak a gazdasági, hatalmi centrumok.

A Kr. e. 2. századtól a Római Birodalom, a germán, a dák, szarmata törzsek mindenütt felszámolták kelta uralmat. A kelta kultúra jelentősége az európai civilizáció fejlődésében igen jelentős volt. Írország, Skócia lakossága évszázadokig őrizte annak örökségét, hagyományait.

Kelta sóbánya Hallstattban

Hallstatt a Közép-európai kora vaskori kultúrkör névadó lelőhelye Salzkammergutban. A hallstatti tó feletti hegyoldal teraszán közel 2000 temetkezést tártak fel.

A sírokból felszínre került leletek a Kr. e. 8-5. században élt népesség rendkívüli gazdagságáról vallanak: bronz és vaskardok, tőrök, lándzsahegyek, balták, bronz és üvegedények, bronz állat-, emberszobrocskák, borostyán-, üveg, bronzékszerek. A sírokat hátrahagyó közösség gazdagsága a sóbányászaton alapult.


Hallstatt

A máig meglévő sóbányában végzett ásatások napvilágra hozták a kora vaskori sókitermelés emlékeit: bronzvésőket, bőrputtonyokat, kosarakat, favödröket, lapátokat, fáklyákat, szőrmesapkákat. A kitermelt sóval a hallstatti völgy lakossága távoli területek, így Nyugat-Európa, Észak-Itália, Kárpát-medence, Balti tenger mellékének népeivel is kereskedett.


A hallstatti sóbánya mai bejárata


Sóbányász cipő

A könnyen kitermelhető só kimerülése után a hallstatti település elnéptelenedett. A máig is tartó sóbányászat újból csak a középkorban, Kr. u. 14. században indult meg. A feltárt gazdag leletanyagot a helyi múzeum és a bécsi Naturhistorisches Museum őrzi és mutatja be régészeti kiállításán.

Vezérsír Halleinban

Közép-Európa egyik leggazdagabb kelta emlékanyagát a Salzburgtól délre fekvő Hallein városka mellett emelkedő Dürrnbergen tárták fel, ahol kelta temető, település és sóbánya leleteit hozták a napvilágra az ásatások. A kőkamrában, fakamrában lévő temetkezések között két vezérsír is feküdt, amelyekbe az elhunytak mellé 150 szépen megformált kerámiaedényt, vaskardokat, lándzsahegyeket, harci késeket, remekművű bronz fibulákat (ruhakapcsoló tűk), kar és lábpereceket helyeztek. A 120 méter mélységig lenyúló sóbányában fáklyákat, bőrcipőt, ruhadarabokat, szőrmesapkákat fedeztek fel.

A gazdag leletanyagot a halleini Keltenmuseum és a salzburgi Museum Carolino Augusteum őrzi, kiállításon mutatja be. A lelőhelyen, Dürrnbergen a kelta telep faházainak, a vezérsír rekonstrukciója tekinthető meg.



Sírrekonstrukció

A halleini kiállítás fénypontját egy kelta törzsi vezető sírjából származó tárgyak jelentik, akit egy kétkerekű harci szekérre helyezett, fából készült koporsóban temettek el. Az érintetlen sír az i. e. V. század második feléből származik, és 1959-ben találtak rá a Moserstein fennsíkján.

Gyerekekkel is érdemes a múzeumot meglátogatni, mivel egy kifestőkönyvet kapnak kiállításvezetőként. A két kelta gyerek, Miko és Ilka segítségével ismerhetik meg a kelták világát.

Halomsír Karintiában

Délre Karintiában, Velden-nél (Frög-Rosegg) található egy egyedülálló szabadtéri múzeum: a Keltavilág Szabadtéri Múzeum.

Ausztriában több olyan halomsír van, amelyek szabadon megtekinthetőek, a hallstatti kultúra titokzatos kora mindenekelőtt Frög/Roseggben eleven. 3000 évvel ezelőtt ezen a vidéken a kelták a halottaikat hatalmas halomsírokba temették el, s az elhunytak mellé értékes mellékleteket, úgymint ékszereket, fegyvereket helyeztek. Ezek között egyedülálló egy pompás ólom halottas kocsi. A létesítményben a temetkezési helyen át vezet át az út a legnagyobb halomsírok egyikéhez, amelyet látványsírnak építettek ki és ezáltal bepillantást nyújt az egykori halottkultuszba.


Ólom halottaskocsi

1882-ben egy magán ásatás során került elő a halomsírmező Frögben. A szabadtéri múzeum - amelyet a halstattkori temető területén létesítették - bemutatja a kelták életmódját, kultuszát, világképét és társadalmi szerkezetét. A középpontban a női sírokban talált eredeti ékszerek állnak.

A kiállítás kiemelten foglakozik "Karintia első fővárosának" központi funkciójával a Hallstatt periódusban és a 3000 évvel ezelőtti halotti kultusszal. A leletek - kerámiatárgyak, fegyverek és ékszerek - mesélnek a harcosokról, a messzire elérő kereskedelmi kapcsolatokról.

A területen a történelmet mind a gyerekek, mind a felnőttek számára izgalmasan és tanulságosan mutatják be. A családok egy útrendszeren át vándorolnak állomásról állomásra. Az információs táblák, valamint a bemutatott modellek az eredeti leletekkel együtt a kelták világának megértéséhez járulnak hozzá.

A területen jelenleg is folynak ásatások, s nemcsak további díszített agyagedények, lándzsahegyek, ékszerek valamint emberek csontjai kerülnek elő, hanem a keltákról új ismeretek is.

Kocsitemetkezés Linzben

Az Oberösterreichisches Landesmuseum Linzben őrzi és kiállításán mutatja be a közép-európai korai vaskor igen jelentős emlékanyagát. A tárlat zömét a Mitterkirchenben feltárt, a Kr. e. 7-6. századból származó temető leletei, azaz bronz-, vasfegyverek, bronz-, arany ékszerkészletek alkotják. Egyedülálló kelta emléket képvisel egy kocsitemetkezés. A bronzveretekkel gazdagon ékesített díszkocsin ékszereivel együtt egy fiatal nő nyugodott, a négy kerék a fából ácsolt sírkamra egyik oldalához volt támasztva. A sírmellékletek része volt még egy 30 darabból álló kerámia edénykészlet és egy teljes bronz kantárkészlet.


Kocsitemetkezés

A lelőhelyen, a felső-ausztriai Mitterkirchenben egy kelta falut rekonstruáltak a korai vaskorból, amely a szabadtéri múzeumban megtekinthető.

Magaslati erőd Schwarzenbachban

Az alsó-ausztriai szabadtéri régészeti múzeumban Schwarzenbach kelta magaslati erődjének rekonstrukcióját láthatjuk. A schwarzenbachi oppidum területén 1992 óta 20 házalapot tártak fel, 9 házat rekonstruáltak.

Három háztípust különíthettek el: a cölöpös szerkezetű, illetve gerendaházak mellett vegyes technikával készült épületeket is találtak. A házak felépítésekor eredeti kelta vasszerszámok kovácsoltvas másolatait használták. Az ácstechnika rekonstruálásánál a Salzburg közelében (Dürrnbengben), jó állapotban megmaradt vaskori faragott gerendaleleteket vették figyelembe.

Hallstattkori Múzeum Großkleinben

A múzeumban kiállított tárgyak zömét a Burgstallkogelen a Masser-Kreuzbauer temetőből származó leleteket alkotják, amelyet 1994-ben fedezték fel és 1995-ben tárták fel.

Az egykori istállóból kialakított múzeumnak a tetőtérrel együtt, négy kiállítási tere van. A tetőtérben a gyerek számára egy játszóhelyiséget helyeztek el, amely a szülőknek zavartalan múzeumlátogatást tesz lehetővé.

Az állandó kiállítás – „Tűz-vas – mikor a sírok mesélnek” – a stájer Großklein vidékének történetéről nyújt áttekintést, és a régió leleteit, emlékeit kb. öt és fél évezredből mutatja be. A kiállítás az újkőkortól a késői középkorig terjedő időszakot öleli fel, a súlypont a hallstattkoron van (idősebb vaskor, kb. Kr. e. 800 – 450).

Az időszaki kiállítás „Kultusz keréken” a hallstatt- és bronzkori kultuszkocsik bronzmásolatát mutatja be, amelyeket az ismert judenburgi művész Gert Albrecht készített. Ezen kívül egy korai kelta harcos eredeti hamvasztásos kocsisír is kiállításra került, amelyet a Deutschlandsberg Múzeum bocsájtott rendelkezésre.

A régészeti sétaúton a Burgstallkogek-en lévő hallstattkori tanyát a Großklein Muzeum külső helyszíne mutatja be.

Kelták nyomában turistaút

A burgenlandi Felsőpulyai öblöt három kelta erődítés fogja zárja körbe: a velemi, schwarzenbach-i és a Sopron Várhely, ahol akkoriban a gazdag vasérctelepeket termelték ki. Ezek a települések találhatók meg a soproni Várhelyen, a Kőszeg melletti Velemben és a schwarzenbach-i Várhegyen. A közeli felsőpulyai öbölben nyert vasat itt dolgozták munkálták tovább és adták tovább. Ez a norikumi vas a római birodalomban magas minősége miatt rendkívül becses volt.

Már időszámításunk előtt 400 évvel ezelőtt, a korai vaskorban a három település lakói ismerték és valószínű gyakran látogatták is egymást, ezt a 30 km hosszú utat használva.

Schwarzenbachot Sopronnal összeköti a Kelták nyomában turistaút, amely érinti a keleti Hallstatt kultúra legfontosabb lelőhelyeit. A turista út a soproni Károlymagaslatról indul, majd a Ciklámen tanösvény vonalát követve érinti a Várhelyet és a Muck kilátó mellett elhaladva eléri az osztrák-magyar határt. Innét az egykori nyomsávon haladva érintve a Büdöskútat, Bányászkeresztet, húzódik az Urak asztaláig, ahol átlép Ausztriába és a követve a 907-es jelzést Sieggrabenen át eléri Schwarzenbach-ot.