Egy katasztrófa hosszú árnyéka Bécsben

2014. május 8.

Egy katasztrófa hosszú árnyéka Bécsben

Gerd Ludwig két évtizeden átívelő csernobili képriportját mutatja be 2014. május 14-től a bécsi Természettudományi Múzeum. A National Geografic fotóriportere munkáival a szenvedésükben magukra hagyott és elfeledett embereknek szeretne hangot adni.

Gerd Ludwig két évtizeden átívelő csernobili képriportját mutatja be 2014. május 14-től a bécsi Természettudományi Múzeum. A National Geografic fotóriportere munkáival a szenvedésükben magukra hagyott és elfeledett embereknek szeretne hangot adni.

 


A mai Ukrajna területén 1986-ban bekövetkezett baleset a legsúlyosabb és leghosszabb hatású katasztrófák közé tartozik az atomenergia felhasználásának történetében. Gerd Ludwig, a National Geografic munkatársa 1993 óta fotózza Csernobilban az elhagyott épületeket és a reményvesztett embereket. A pusztítás mértéke még 28 évvel a katasztrófa után is felmérhetetlen. Tragikus és elgondolkodtató képeiből május 14-től a bécsi Természettudományi Múzeumban látható egy válogatás.

 

© Gerd Ludwig/Institute/EditionLammerhuber


Az Amerikában élő német származású fotóriporter munkásságának középpontjában a szovjet utódállamok átalakulása áll. Ezen belül mélyrehatóan foglalkozik a csernobili katasztrófa hatásának dokumentálásával. „A nyugati fotóriporterek közül én jutottam be legmesszebb a reaktorba. Olyan helyiségekben is voltam, ahol tényleg csak másodpercekre engedélyezték a tartózkodást.“ – meséli Ludwig egy az ORF-nek adott interjúban. „Fotóimmal a szenvedésükben magukra hagyott és elfeledett embereknek szeretnék hangot adni és emlékeztetni a világot arra, hogy egy a Csernobilban vagy Fukusimában történtekhez hasonló katasztrófa veszélye az atomenergia mellett mindenkor fennáll.“ A kiállítással egyidőben megjelenő Csernobil hosszú árnyéka című albumának előszavában Mihail Gorbacsov emlékezik vissza a szerencsétlenségre.

 

© Gerd Ludwig/Institute/EditionLammerhuber


A radioaktív szennyezés több mint 100.000 km2-t érintett. A sugárszennyezett területeken negyedmillió embernek kellett örökre elhagyni az otthonát. „Gerd Ludwig két évtizeden átívelő izgalmas képriportja a csernobili tiltott zónából elénk tárja, hogyan talál lassan ismét egymásra ember és természet egy katasztrófasúlytott területen.“ – mondja Christian Köberl, a múzeum igazgatója. „Csernobil olyan esemény mementója, melyről csak remélni tudjuk, hogy nem történik meg újra, de egyben arra is érdekes példa, hogyan regenerálódik a természet.“

Csernobil hosszú árnyéka (Der lange Schatten von Tschernobyl) című kiállítás szeptember 1-ig látható.