A legendás Orient expressz

Nagyszabású kiállítással idézi meg Párizsban az Institut du monde arabe (Arab Világ Intézete) a legendás Orient expresszt, amely a francia fővárost közel egy évszázadon át kötötte össze Isztambullal.

Az első nemzetközi luxusvonatot bemutató 2,5 millió eurós (764 millió forintos) költségvetésű kiállítás a francia Állami Vasúttársaság (SNCF) finanszírozásával jött létre, amely 2020-ig szeretne elindítani egy, az Orient expresszhez hasonló, Európát átszelő mozgó luxusszállodát.

A "Volt egy egyszer egy Orient Express" című tárlat a Párizs központjában, a Szajna-partján található arab intézet előtti téren kezdődik, ahol felállították a legendás vonat 1922-ben készült gőzmozdonyát, valamint a két háló- és étkezőkocsit, amelyeket az 1920-as években terveztek. A műemlék jellegűnek nyilvánított vagonok - amelyek évtizedeken át egy párizsi hangárban porosodtak - olyan súlyosak, hogy három nagy betontömbbel kellett a szerelvényeket alulról megtámasztani, hogy ne törjék be az úttestet és ne essenek be a kulturális intézmény alatti parkolóházba.

Az 1880-as évek elejére a kelet-európai vasúthálózat bővülésének köszönhetően a korábban Párizst és Bécset összekötő gyorsvonatok már Budapesten át Bukarestig közlekedtek. Ez adta az ötletet Georges Nagelmackers belga bankárnak, hogy egy egész Európát átszelő vonatot indítson, amely a mesés Kelet felé, egészen Isztambulig repítené utasait. Az általa alapított Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság (CIWL) amerikai mintára készült forgóvázas kocsikat szerzett be, az étkező- és hálókocsikat egy luxusszálloda mintájára minden kényelmet kielégítő berendezéssel látta el.

A Szajna-parton messziről is látható vonat belülről is a korabeli hangulatát idézi: a monogramos bőrgarnitúrák a képzeletbeli utasok odavetett ruhadarabjaival, az asztalokon a csillogó, díszes réztárgyak a pár percre távozott valódi és fiktív, vastag pénztárcájú utasoknak állítnak emléket, akik között egykoron ott volt James Bond, Mata Hari, Arábiai Lawrence és Agatha Christie híres krimijének, a Gyilkosság az Orient expresszen című regénynek hősei is.

Az étkezőkocsiban pedig minden este negyven vendég számára a három Michelin-csillagos francia séf, Yannick Alleno varázsolja újra az Orient expressz egykori francia menüjét, amelyhez keleti desszerteket is kínál.

A tárlat az Arab Világ Intézetének 800 négyzetméteres kiállítóterében folytatódik, ahol a luxusvonat vagonjaiból származó, műgyűjtők által megmentett tárgyakat tekinthetnek meg a látogatók. Az igazgató Jack Lang szándékai szerint ezeken keresztül "tanúi lehetünk annak a viharos történelmi időszaknak, amely hozzájárult a modern világ kialakulásához. Ezzel a vonattal végig lehet látogatni az Osztrák-Magyar Monarchiát és az Ottomán birodalmat, megélni a szétesésüket, az arab világ születését, a gyarmatosítást és a gyarmatok felbomlását" - tette hozzá. Mindezt korabeli festményeken, plakátokon, fotókon és filmeken keresztül is bemutatja a tárlat.

A luxusvonat hivatalosan Isztambulig közlekedett, de Bagdadig és Kairóig is volt csatlakozása, a tárlat ezekkel a szakaszokkal is részletesen foglalkozik.

Az Orient Expressz a próbajárat, a "villámvonat" (Train Éclair) 1882-es Párizs-Bécs közötti sikeres útja után egy évvel, nagy hírverés közepette indult útnak Párizsból Isztambul felé. A vonatra csak első osztályú jegyet lehetett váltani. A szerelvény öt kocsiból állt, a mozdonyt egy poggyászkocsi, majd két háló- és étkezőkocsi követte, amelyhez egy újabb poggyászkocsit kapcsoltak. Az expressz első öt évében a Strasbourg-Stuttgart-München-Bécs-Budapest-Temesvár-Orsova-Bukarest útvonalon haladt. Több mint két és félezer kilométer megtétele után, két és fél nap múlva ért a havasalföldi Gyurgyevóba (Giurgiu), ahol az utazók hajón keltek át a Dunán a bulgáriai Ruszéba, innen újabb hétórás vonatozás után Várna következett, ahonnan 15 órás tengeri hajózás után érkeztek meg a végállomás Isztambulba.

Az összesen 3186 km-es út 83 óráig és 30 percig (3 és fél napig) tartott, beleértve a hajóutat is, a szerelvény magyar szakaszon 689 kilométert tett meg. Az Orient első útja nemcsak az átszállás miatt volt viszontagságos: a menetidőt dunai árvíz, földcsuszamlás és hóakadály is növelte. A luxusvonatra 1891-ben görög rablók támadtak, és csak váltságdíj fejében engedték szabadon az utasokat és a személyzetet.

1888-ra aztán elkészült a Budapest-Zimony-Belgrád-Nis-Szófia vasúti pályaszakasz, így az Orient immár valóban közvetlenül, megszakítás nélkül jutott el Isztambulba, és a menetidő 67 óra 35 percre rövidült. De megmaradt a régi útvonal is Bukarest felé, ezzel a magyar területen áthaladó pályaszakasz összesen 1048 kilométert tett ki.

Az Orient Expressz az első világháborúig élte fénykorát, politikusok, uralkodók utaztak a pompázatos kocsikban, mint például I. Ferdinánd bolgár cár, Daniló montenegrói trónörökös és egy indiai maharadzsa összes feleségével.

Az első világháború után a járat elkerülte a vesztes országokat, így Magyarországot is: Párizsból a svájci Lausanne-ig, majd az Alpokon át, a Simplon-alagúton keresztül Milánó, Velence, Belgrád és Szófia érintésével lehetett a török fővárosba jutni a Simplon Orienttel. A luxusvonat 1924-től 1939-ig ismét eredeti útvonalán, Budapesten keresztül közlekedett. A második világháború után elvesztette luxusjellegét, a szerelvényhez másodosztályú kocsikat is csatoltak.

Az "igazi" Orient Express 1977-ben közlekedett utoljára Párizs és Isztambul között, de 2001-ig még járt Budapestig és Bukarestig. Az útvonal ekkor Bécsig rövidült, 2007-től már csak Strasbourg-Bécs között szállított utasokat, végül 2009-ben teljesen eltűnt az európai menetrendekből.

Az augusztus 31-ig megtekinthető tárlatra félmillió látogatót várnak a szervezők.

(MTI)