Soproni Borvidék

Sopronban a borkészítésnek nagy hagyománya van, hiszen az itt élőknek évszázadokig a szőlő, a bor jelentette a megélhetést. A legenda szerint Napóleon katonáinak a soproni poncichter gazdák csak az értékesebb kékfrankért kínálták boraikat. Itt ma is minden soproni borász készít kékfrankost, emellett a borvidék fő fehér szőlőfajtája a zöldveltelini, amely valószínűleg a szomszédos Ausztriából került hozzánk.

A Soproni borvidék adottságai leginkább a fehérbortermelésnek kedveznek, azonban a történelem során úgy alakult, hogy vörösboraiért szerettük meg igazán.

Kékfrankos. Nem véletlenül a környék zászlósbora mindmáig. A friss, gyümölcsös ízvilágútól az érlelt, nagy koncentrációjú tételekig sokféle arcát megmutatja. Aki különlegességeket kóstolna, annak érdemes a leghíresebb dűlőkről – például Spern Steiner, Frettner, Neuberg – származó kékfrankosokból válogatnia. A legenda szerint a kékfrankos szőlő neve onnan ered, hogy Napóleon katonái csak az értékesebb, kék színű frankért kaptak vörösbort – a fehér színű háborús pénzzel nem érték be a gazdák. A történet hihetően hangzik, de nem igaz: akkoriban ugyanis főleg fehérborokat készítettek errefelé.

Zöldveletlini. Nyáresti grillezésekhez is remek választás ez a szép savú, gazdag, gyakran fehér-, fekete- vagy rózsaborsra emlékeztető aromatikájú fehérbor.

Syrah. A csillámpala altalajon termesztett szőlőből nagyon izgalmas borok készülnek – akár házasítva is. A borra jellemző a fűszeresség és a rendkívül intenzív, erdei gyümölcsös ízvilág. Ha a zöldveltelini a nyár bora, a syrah az őszi-téli étkezések ideális kiegészítője.

Merlot. Esti beszélgetésekhez ajánljuk ezt a Sopronban fűszeres, tartalmas, ugyanakkor kerek, selymes, lágy savakkal rendelkező bort.

Pinot Noir. Hűvösebb, csapadékosabb területeken érzi jól magát – Sopronban kifejezetten elegáns, finom, pirosgyümölcsös jegyeket hordozó borokat ad. Jellemző a pinot-ra, hogy színe szinte áttetsző piros, nem túl vastag, valamint ízében is könnyű, a legtöbb étel mellé bátran választható.

A jó bor mellé finom étel dukál. A csülkös bableves és a babsterc pedig két olyan étel, amit itt meg kell kóstolni!  A babsterc a poncichter családok kedvenc étele volt – ők azok a szőlősgazdák voltak, akik a szőlőtőkéik között babot termeltek. A bab nem árnyékolta be a szőlőt, nem zavarta a szüretet, és adót sem kellett utána fizetni. A gazdagabb poncichter családok régen pörkölthez fogyasztották, de tejföllel, uborkasalátával vagy akár édesen, lekvárral is készítették.

A gyümölcsös, könnyen fogyasztható, eleven savakkal rendelkező soproni borokhoz olyan tradicionális ételeket ajánlanak, mint a babpogácsa és a roston sült kacsamáj. A helyi ízek lelkes felfedezői megkóstolhatják a fertői halászlevet, a szilvás bablevest, a Winzerkáposztát, a babstercet vörösboros pörkölttel, és az étkezés megkoronázásaként a gesztenyemousse-t, ami édesszájúaknak szinte kötelező – akárcsak egy csokikóstoló túra Sopron ultramodern csokoládéműhelyében.