© Hetedhétország - Minden jog fenntartva!
Impresszum - Kapcsolat - Partnerek - Médiaajánlat - RSS - Adatvédelem
Miért nevezik az év utolsó napját éppen Szilveszternek?
2022. december 31.
Szilveszter történetében szerepel egy pápa, Julius Caesar és egy vérrel teli medence.
Az év utolsó napja egy pápának köszönheti a nevét: I. Szilveszter 335. december 31-én halt meg. A szentként tisztelt, halálának napja egyben a névnapja is lett. Sok éve az év utolsó napja egyben a "Béke világnapja" is.
A legenda szerint Szilveszter meggyógyította az akkori Konstantin császárt a leprából egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva neki. A császár ezután olyan hálás volt a pápának, hogy felvette a keresztséget. Konstantin császár állítólag 317-ben átadta a Római Birodalom nyugati felét Szilveszter pápának. A "konstantinápolyi adomány" legendája a pápai állam alapja lett, és a pápák a középkorban a világi hatalmi igények érvényesítésére használták. A dokumentum azonban hamisítvány volt, amint azt Lorenzo Valla humanista 1440-ben be tudta bizonyítani.
I. Szilveszter volt az, aki a vatikáni dombon az első templomot emeltette Péter apostol sírja fölött.
Szilveszter az első szent pápa, aki nem mártírként halt meg. Halála után a római Priscilla-katakombában temették el. A katolikus keresztények az 5. század óta emlékeznek Szilveszterre. Nemcsak a jó újév, hanem a jó termés és a háziállatok védőszentjének is tekintik. A legenda szerint ő keltette életre a boszorkánysággal megölt bikát.
Emlékét a görög és a bolgár ortodox egyház január 2-án, az orosz ortodox egyház pedig január 15-én ünnepli. Az, hogy a szilvesztert elsősorban az évfordulóhoz kötik, Julius Caesar i. e. 45-ben végrehajtott naptárreformjának köszönhető, amikor az év kezdete március 1-jéről január 1-jére került át.
Pogány rítusok
A kereszténység előtti időkben az évfordulókor szokásos szokások egy része a mai napig fennmaradt. Az egyik legismertebb az újévi tűzijáték. Eredetileg azt remélték, hogy a hangos zaj elűzi a gonosz szellemeket. A zajt ostorok pattogtatásával, kürtök és tölcsérek fújásával, valamint bádogedényeken való dobolással állították elő.
A ma is használatos petárdák és tűzijátékok csak a 19. század végén kerültek használatba. Mivel az évforduló szimbolikusan is jelzi az életben bekövetkezett átmeneteket, olyan szokások is fennmaradtak, amelyek célja, hogy bepillantást nyújtsanak a jövőbe. Ezek közé tartozik az ólom vagy a viasz öntése.
A béke világnapja 1967 óta
1967-ben VI. Pál pápa a béke világnapjává nyilvánította az újév napját. Az alkalom az 1965. október 4-i New York-i ENSZ-látogatása és az ehhez kapcsolódó "Christi matri" című levele volt. VI. Pál pápa enciklikájában többek között az akkoriban Délkelet-Ázsiában dúló háborúval foglalkozott, és figyelmeztetett a nukleáris fegyverek, a túlzott nacionalizmus és a faji megkülönböztetés ellen. Felszólította a politikusokat, hogy "tegyenek meg mindent a tűz eloltása érdekében, hogy az ne terjedjen tovább".
Ferenc pápa a béke világnapjára írt üzenetében hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány évei megmutatták, hogy
"a haladásba, a technológiába és a globalizáció hatásaiba vetett bizalom túlzott volt. Csak testvériségben és szolidaritásban vagyunk képesek békét építeni, igazságosságot biztosítani és a legfájdalmasabb eseményeken túllépni".
Kik a Szilveszter keresztnév legismertebb viselői?
I. Szent Szilveszter után még két római pápának is Szilveszter (Sylvester) volt a neve.
A magyarság szempontjából legjelentősebb II. Szilveszter, aki 999-től 1003-ig volt pápa. Korának talán legműveltebb embere, filozófiával, matematikával, irodalommal is foglalkozott. Eredetileg Gerbert d'Aurillac néven született, 945 körül, a mai Franciaország Auvergne tartományában. Már ifjú szerzetes korában a későbbi II. Ottó császár tanítómestere. A pápaválasztó zsinat 999. április 2-án választotta meg egyházfőnek. Felszentelése után I. Szilveszter pápa emléke előtt tisztelegve felvette a II. Szilveszter nevet. Ő küldte államalapító királyunknak, Szent Istvánnak a királyi koronát.
Az évezredforduló tájékán született Giovanni di Sabina a száznegyvennyolcadik egyházfőként lépett a pápai trónra III. Szilveszter néven.
A latin Silvester személynév jelentése: erdei, erdő mellett lakó (férfi). Alighanem ilyen lehetett a vidubecki kolostor vezetője, Szilveszter apát is. Ő azzal írta be a nevét a történelembe, hogy - szó szerint - történelmet írt. A legrégebbi orosz évkönyv, a "Poveszty vremennih let" (Régmúlt idők krónikája, a szakirodalomban előfordul még Nyesztor krónika vagy Őskrónika néven is) eredeti, 1113-ban elkészült változatának a vége ugyanis nem maradt fenn, az akkori idők mind zavarosabbá váló politikai viszonyai miatt. Ezért Vlagyimir Monomah, az utolsó kiemelkedő kijevi uralkodó 1116-ban Szilveszter apáttal íratott új befejezést.
A hazai kultúra és tudomány történetében halhatatlan hely illeti meg az 1504 körül született és 1551 után elhunyt Sylvester Jánost. Az erdélyi Szinyérváralja szülötte alighanem Erdősi János néven látta meg a napvilágot, csak aztán vette fel - a kor szokását követve latin nevét - a Johannes Sylvestert. Ő írta 1538-ban az első magyar nyelvű ábécéskönyvet. A volt krakkói és wittenbergi egyetemi hallgató, később a sárvár-újszigeti nyomda kezdeményezője, aki a reneszánsz műveltség terjedésében - szamosháti í-ző nyelvjárását a héber nyelv bécsi professzoraként is megőrizve - fölfedezte, hogy magyar nyelven is lehet időmértékes verseket írni. Sylvester latin-magyar nyelvtankönyvét, amely 1539-ben jelent meg Grammatica Hungaro-Latina címmel, még a XIX. század elején is lelkesen másolták tudós honfitársaink.
Valójában talán sohasem létezett, mégis híressé vált Bonnard Sylvester, aki a XIX. század vége felé dolgozószobájában, könyvei közt gyönyörködik a tudományok nyújtotta kutatnivalókban. És egyszer ráeszmél, hogy szorgos munkálkodása közepette elfeledkezett valamiről: az életről. Nagy tudását céltalannak érzi, s lázasan küzdeni kezd az elherdálni vélt élet értelméért. Megnyugvást keres, boldogságot, a szépségek örömét. Amikor azután - szinte váratlanul - találkozik a szerelemmel, felismeri, hogy semmiről se késett el.
Ismerős történet? Hát persze Magántudósunk regényhős, annak az Anatole France-nak (1844-1924) a tollából, akit kortársai közt G. B. Shaw, Thomas Mann és Gorkij a kor legnagyobb írójának és gondolkodójának vallott. France 1881-ben, 37 éves korában ért el kirobbanó sikert a Bonnard Sylvester vétke című regényével. A nagyon szép stílusú, egyszerre szórakoztató és elgondolkoztató olvasmány tanulsága nem több és nem kevesebb, mint hogy minden lehetséges, de semmi se biztos.
Annál bizonyosabb viszont, hogy egy Szilveszterünk, az őrült Matuska, sohasem kaphat helyet a jeles Szilveszterek panteonjában. Az eszement bécsi kereskedő és gyáros 1931. szeptember 12-ről 13-ra virradóra, éjfél után 20 perccel felrobbantotta a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A merénylő e hídrobbantásával - amelyről Viadukt címmel film is készült - hírhedtté vált, nem pedig híressé, mint druszája, a Rambo-filmek véres pusztításokban ugyancsak jeleskedő sztárja, Sylvester Stallone, az olasz származású amerikai filmszínész.
Íróink között jeleskedik az 1948-ban született Ördögh Szilveszter, A csikó, a Koponyák hegye, a Titkos értelmű rózsa és több más emlékezetes próza szerzője, műfordító, József Attila-díjas (1974).
Népszerű
- Advent Hallstattban
- Krampuszok riogatnak Ausztriában
- Friss információk 2024: utazási, közlekedési hírek, benzinárak és rendkívüli időjárás
- Idén is megépült a mesebeli Jégtemplom a Tátrában
- Graz adventi vásárai
- Bizarr látványosságok: A leghátborzongatóbb helyek Itáliában
- Großglockner panorámaút ősszel is gyönyörű, ráadásul olcsóbb
- A kis jégkorszak leghíresebb festménye életre kelt
- Leopoldifest: Hatalmas vursli és hordócsúszdázás Klosterneuburgban
- A Napkirály 10 legszebb műve