Giro d’Italia 2015 2. szakasz

2015. május 8.

print

Giro d’Italia 2015 2. szakasz

Az Orica GreenEdge nyerte a 98. Giro d'Italia országúti kerékpáros körverseny csapat időfutamát, melyet San Lorenzo al Mare és Sanremo között rendeztek meg. Az élen állónak járó rózsaszínű trikót a következő szakaszon ezért az ausztrál Simon Gerrans, az Orica kapitánya öltheti magára. A háromhetes viadal vasárnap az Albenga és Genova közötti 177 kilométeres szakasszal folytatódik.

Az Orica GreenEdge nyerte a 98. Giro d'Italia országúti kerékpáros körverseny csapat időfutamát, melyet San Lorenzo al Mare és Sanremo között rendeztek meg. Az élen állónak járó rózsaszínű trikót a következő szakaszon ezért az ausztrál Simon Gerrans, az Orica kapitánya öltheti magára. A háromhetes viadal vasárnap az Albenga és Genova közötti 177 kilométeres szakasszal folytatódik.

 


Az albengai start után a mezőny egyből az ország belseje felé veszi az irányt, amíg hamarosan újra ki nem érnek a tengerpartra és elindulnak Genova felé Savonán keresztül. Az egész szakasz sík, mindössze 470 méternyi szintkülönbség jellemző rá.

 




Genova legutóbb 2011-ben látta vendégül a Girót, ekkor egy tragédia árnyékolta be a versenyt: előző nap vesztette életét Wouter Weylandts, a Leopold Trek versenyzője egy szörnyű bukás következtében. Másnap a Genova-Livorno szakasz célvonalát a Leopold Trek-esek együtt szelték át Weylandts legjobb barátjával, az akkor még garminos Tyler Farrar-ral kiegészülve.

 


Mario Manzoni, a Nippo-Vini Fantini sportigazgatója: „Ez a szakasz nagyon gyors lesz és eléggé biztos vagyok benne, hogy sprinttel fog végződni. Azt hiszem, a legnagyobb veszély a bukás lesz. Ezeket nem lehet teljes biztonsággal elkerülni, csak reménykedni lehet, hogy a sprintered elkerüli.

 


A verseny közeledtével döntjük majd el, kiket fogunk bevenni a csapatba. Természetesen, a formájuk nyomja a legtöbbet a latban, de a fiatal versenyzők esetében egy kicsit más a helyzet. Van egy nagyon gyors elsőéves újoncunk, Nicolas Marini, de ő még csak 21 éves. Természetesen szeretni indulni, de óvatosnak kell velük lennünk ilyen fiatal korban. Ha még nem állnak készen egy háromhetesre, a jövőjüket döntheted romba. Valószínűleg Eduard Grosu-t fogjuk választani, egy 22 éves sprintert. Ő lesz mindenidők legelső román versenyzője a Girón, és egy hihetetlenül nagy tehetség. Vigyázni kell majd vele…”

Albenga Liguriában, Savona provinciában található. Nagyon sok tornya miatt az „öt torony városának” is szokták nevezni.

 


Régen sokkal nagyobb tengeri hatalom volt, mint ma. Az időszámításunk előtti 4. században a ligúrok alapították a várost- ők uralták a tengert Finale és Sanremo között. A 2. pun háborúban Karthágó oldalán álltak, sőt, Hannibál székhelye volt, de miután Róma elfoglalta, igazi fellendülést adott a területnek: áthaladt rajta a Via Julia Augusta, amely Galliával kötötte össze az országot, és Caesar hamarosan városi rangra emelte.

A címerre a ma is látható vörös kereszt 1098-ban került fel, amikor a város az elsők között csatlakozott az első keresztes háborúhoz.

1798-ban a Szardíniai Királyság az itt létrehozott tartomány székhelyévé tette Albengát. Az egységes Olaszország létrejötte után azonban folyamatosan fokozták le a város rangját, amíg Savona teljesen át nem vette szerepét, és Albenga csak egy kisváros nem maradt, akit szépen lassan megelőztek a környéken lévő nagyok, mint gazdasági, mind turisztikai szempontból.

Legfőbb látványossága a parttól pár kilométerre található Gallinara sziget, ahová Tours-i Szent Mártont száműzték, miután szembeszállt az eretnekekkel előbb Illíriában, majd Milánóban. Az ő tiszteletére szoktak az emberek Márton napon libát enni (érdekesség, hogy a szent a mai Szombathelyen született).

 




A Via Julia Augusta mentén található római kori maradványok közül bár talán a legismertebb az Augustus császár emlékműve La Turbie-ben, de Albenga környékén is számos építmény maradt meg. Az egyik ilyen a Riviéra nyugati részének egyetlen amfiteátruma; az időszámításunk előtti 3. századból származik.

Egyéb érdekességek, látványosságok: a Pontelungo egész Liguria legrégebbi hídja, püspöki palotában eredeti Caravaggio freskók találhatóak, a Tirrén-tengerben elsőként errefelé találtak egy elsüllyedt római hajót. A tengerparti promenád 3 km hosszú.

Helyi ételek a foccaccia és a farinata, különlegességek a lila spárga, a tüskés articsóka, a trombitatök, a marhaszív alakú paradicsom, a csicseriborsó liszt és egy Baxin d’Arbenga nevű ánizsos-édesköményes édesség. Helyi fehér borok a Pigato, Vermentino és Lumassina (fehér), az Ormeasco és Rossesse (vörös). Különlegesség a spárgaból készült likőr, és a Grappa articsókával és keserűnaranccsal.

Természetesen itt is rendeznek paliót, amikor a négy városrész verseng egy középkori fesztivál keretében. A Notte Verde, azaz Zöld Éjszaka során egész Albengát feldíszítik növényekkel. A Sagralea az elsősorban a Pigato-t ünneplő borfesztivál augusztus utolsó hetén.

Itt született Proculus római trónbitorló; Gianmario Roveraro, az első olasz, aki a 2 métert megugrotta magasugrásban és Renato Curcio, terrorista, a Vörös Brigádok terrorcsoport egyik alapítója.

Genova Olaszország hatodik legnagyobb városa, Liguria fővárosa, a legnagyobb olasz tengeri kikötő, az egyik legnagyobb mediterrán város, a 2004-es Európa kulturális fővárosa, és még sorolhatnánk: nem véletlenül kapta meg a „la superba”, azaz „a kiváló” becenevet.

Nem csak a kereskedelemben fontos, gazdaságilag, iparilag, turisztikailag is jelentős: óvárosa a Világörökség része. Már a középkorban is szilárd volt a pénzügyi szektora: itt alapították meg 1407-ben Európa egyik legrégebbi bankját, a Banco di Saint Giorgio-t, amelyet Napóleon többször is kifosztott, a Banque de France javára; ez vezetett az összeomlásához 1805-ben)

A kezdeti történelme nem volt egyszerű: először Karthágó rombolta le, majd mire sikerült újjá építeni, jöttek a lombardok, aztán a muszlim észak-afrikai kalózok. Végül az Obertenghi család döntött úgy, hogy szerencsét próbál, és sokadszorra rendbe hozatta a várost: így lett Genova Itália első városa, amelynek egy helyi hűbérúr ad városjogot.

1100 körül lett független városállam. A legnagyobb flottával rendelkeztek a mediterrán tengeren, és nagyság tekintetében sem volt utolsó: területe kiterjedt a mai Liguriára, Piemontra, Szardíniára, Korzikára és Nizzára, sőt később a Krím félszigeten is szereztek. Az uralkodásáért versengtek többek között a Grimaldik, Monaco jelenlegi hercegi családja és a Doriák. A jelenlegi polgármester, Marco Doria, ennek a családnak a leszármazottja.

A keresztes háborúk során genovai harcosok hazavittek egy zöld kelyhet, amelyre sokáig a Szent Grálként tekintettek. Ekkor került fel a zászlóra Albengához hasonlóan a Szent György kereszt.
Az angol zászló állítólag ennek a mintájára készült: 1190-ben az angol hajók a genovai lobogót kezdték használni, hogy megszerezzék a városállam flottájának járó tiszteletet és védelmét, így a kalózok kevesebbszer támadták meg őket. Azóta a Szent-György kereszt az Egyesült Királyság zászlajára is felkerült.

A 14. században a pestissel jött el a hanyatlás, miután a genovai hajók a Krím félszigetről behozták azt. Folyamatosan területeket vesztettek, majd előbb a franciák, később Milánó foglalta el.

Fellendülést azt hozott, hogy Kolumbusz Kristóf a felfedezéséiből származó bevétel egy részét a Banco di Saint Giorgio-nak adományozta. Ez idő tájt járt itt Rubens, Van Dyck és Caravaggio.

1746-ban több csapás után Ausztria elfoglalta Genovát. Ekkor született meg Balilla legendája: a fiú, aki egy követ dobot egy osztrák tisztre. Egyből egész Olaszország hőse lett, még az olasz himnuszban is szerepel a neve.

1768-ban a Versailles-i szerződés értelmében elvesztette Korzikát. 1797-ben a Ligur Köztársaság része lett, majd 1805-ben Napóleon Franciaországhoz csatolta. Bár 10 év múlva fellázadtak és elszakadtak, a bécsi kongresszus értelmében a Szárd-Piemont Királyság része lett.

Bár a kapcsolat nagyon gyümölcsöző volt, Genova a Savoyaiak ellen készülődő cselszövések melegágya volt. Innen indult Garibaldi is hódító útjára.

A 19. század végére Genova megerősítette pozícióját, mint kikötő- és fontos hajóépítőközpont. A II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, de már a szövetségesek érkezése előtt a partizánoknak sikerült felszabadítaniuk a várost.

Genova főlátványosságai az óváros szűk sikátoraival és a kikötő, ahol a sok hajó mellett Olaszország legnagyobb (Európában a második) akváriuma is található, amelyet az 1992-es világkiállításra építettek. Az akváriumhoz közel látható egy nagy gömb fémből és üvegből- ez Renzo Piano alkotása a 2001-ben Genovában megrendezett G8 találkozóra (a világ 8 legfejlettebb államinak a vezetőinek az összejövetele). Ma botanikus kertként üzemel. A 2012-ben zátonyra futott Costa Concordia is itt várja lebontását.

A kikötő mellett található a La Lanterna amely Európa legrégebbi működő világítótornya, egyben Genova egyik jelképe is. A legnagyobb templom a Cattedrale di San Lorenzo.

Kolumbusz Kristóf szülőházát is meg lehet látogatni, ahogy a genovai Dózse Palotát is. Olaszország leghosszabb megmaradt városfalai is itt találhatók.

Kolumbuszon kívül itt élt Niccoló Paganini zenész, Palmiro Togliatti kommunista politikus, Giorgio Parodi, a Moto Guzzi motorbicikli gyár alapítója és 4 pápa: IV. és VIII. Ince, V. Adorján és XV. Benedek.

Két évente nemzetközi hegedűversenyt rendeznek, a Primo Paganini-t, amelynek magyar győztese is volt: 1956-ban Pauk György nyert.

1991-ben Genova partjainál az MT Haven olajszállító kigyulladt és elsüllyedt, megölve 6 embert. Utána több hétig nem lehetett a szennyezettség miatt fürödni a francia és olasz tengerben.

A város még nem felejtette el múltját: igazi kereskedővárosként az utcákat még mindig belepik a turistákra vadászó árusok. Festői látképének és sikátorokkal tarkított óvárosának köszönhetően Genovában már nagyon sok filmet forgattak ezek közül az elsőt még a Lumiere fivérek vették fel 1896-ban a piazza Caricamento-n.

Dante a Pokol című művében nem volt kegyes a város lakóihoz:

Aj, Genova! minden baj megvan ottan!
s az erkölcsöt lakói messze küldik.
Genova! miért nem pusztúlsz el legottan?

/Babits Mihály fordítása/

Egy városi legenda szerint a második világháborúban egy idős nőt bombatalálat ért vásárlás közben. Azóta a szelleme rendszeresen feltűnik Genova utcáin, a járókelőket kérdezgetve, hogy merre kell haza menni.

Itt élt a múlt században Fortunato Zanfretta, aki állítólag többször is látott UFO-t a hetvenes években Torriglia-ban, Genova egyik agglomerációjában. Az élménybeszámolói alapján film is készült, az InvaXön-Alieni in Liguria.

A farmernadrág is innen származik, a 17. században kezdték el gyártani. Az angol neve (jeans) valószínűleg Genova francia nevéből, a Gênes szóból ered.

Jellegzetes ételek a pesto (szósz bazsalikomból, fenyőmagból, parmezánból, fokhagymából és olíva olajból), a szárított tőkehal, a minestrone (zöldségleves krumpliból, babból, káposztából, tökből és cukkiniből) és a pansotti di rapallo (ravioli főtt tojással, ricottával és spenóttal töltve). Borok a Pigato, Rossese, Bianchetta, Ciliegiolo, Moscato, Vermentino és a Val Polcevera,