A Giro 10. szakasza. Modena-Salsomaggiore

A 9. szakaszon a szökevények nyertek, Pieter Weening és Davide Malacarne közt dőlt el, végül az előbbi diadalmaskodott.

Pieter Weening

Hétfőn pihenőnap, kedden Modenába látogat a mezőny, a 173 kilométers szakasz célja Salsomaggiore Termében lesz. A közvetítés Mirandolában fog csatlakozni, és Parmán keresztül fognak megérkezni a célba.

A 10. szakasz

Modena Emilia-Romagna régió szívében fekszik, nem meglepően Modena megye székhelyeként. Északról az Appenninek szegélyzik, keletről és nyugatról a Secchia és a Panaro folyók, délről pedig a Pó völgy. Ideális kommunikációs csomópont Dél- és Észak-Olaszország közt, valamint Olaszország és Európa többi része közt. 40 km-re van Bolognától, Firenzétől 130-ra, Milánótól 170-re, és 200-ra Velencétől. Sokáig sok városhoz hasonlóan az Este családé volt, ez volt hercegségük központja.

Modena

A terület már a vaskorban lakott volt, de csak a ligur törzsek és az etruszkok alapítottak itt várost Mutina vagy Mutna néven. Első említése i. e. 218-ből származik, mikor Hannibál seregei megostromolták a várost. Ez időben Titus Livius történetíró szerint a római magisztrátusok utolsó menedéke volt. Az ostroma kimenetele ismeretlen, de a város ezután elnéptelenedett. A rómaiak építették újra i.e. 183-ban, mint Lepidus katonai bázisa, de tíz évvel később a ligurok kifosztották. Fontos város volt, mert itt keresztezte egymást a Via Aemeilia és a Veronai út.

Az i.e. első században kétszer is megostromolták, egyszer a pompei-i csapatok, majd Marcus Antonius. Augustus szabadította fel a szenátus segítségével. Ezután a város virágzott a Birodalom bukásáig, mikor előbb katonai támaszpont volt a barbárok és polgárháborúk ellen, de a 7. században egy nagy árvíz teljesen tönkretette, és a lakói elhagyták.

 2008-ban olasz régészek felfedezték, hogy a római korban Modena látta el az egész Birodalmat olajlámpásokkal.

A 9. században alapította újra Ludovicus bíboros, és hamarosan Toszkánai Matilda grófnő uralma alá tartozott. Szabad várossá csak 400 évvel később vált. Az Esték alatt Modenából egy gazdag hercegséggé vált.

Magyar vonatkozás is van: I. Nagy Lajos nápolyi hadjárata során útba ejtette Modenát, ahol Obizzo d’Este őrgróftól kapott ajándékokat, és el is kísérte útja egy részén.

Egy rövid ideig osztrák kézen is volt, sőt, még az 1848-as európai forradalmakba is bevonták. Este Maria Beatrice I. Ferdinándhoz ment feleségül, aki Mária Terézia fia volt. De a nép fellázadt, és ezután hamarosan az Olasz Királysághoz csatolták.

Híres látnivalói közül három is a világörökség része: a Piazza Grande, a San Geminiano-katedrális és a Ghirlandina torony.

Modena

A Piazza Grande Modena szíve, itt vannak a legjobban látogatott emlékművek, például a középkori Palazzo Comunale, a Ghirlandina torony, a Városháza és a 17. századi Hercegi palota, mely ma a katonai akadémiának ad otthont. A katedrális Lanfranco műve, a szobrok Wiligelmoé. Az európai romantika egyik mesterműve.

Áthaladt Modenán a Via Emilia út. A leghíresebb templom a Chiese di Sant’Agostino, 16. századi szobrokkal. A Palazzo dei Musei számos művészeti kollekciónak ad otthont, mint a régészeti, néprajzi, a középkori és polgári művészeti múzeum, és az Esték két nagy gyűjteménye, a galéria és a könyvtár. Utóbbi értékes 14.-16. századi kódexekkel van tele. Egy 1873-as zsinagóga és egy 1931-es fedett vásárcsarnok is található itt.

A Casa Enzo Ferrari 2012.májusában nyitotta meg kapuit a nyilvánosságnak. Ebben a házban született maga Enzo Ferrari, a kiállítások autóit és kalandos életét mutatják be.

Casa Enzo Ferrari

Bolognától 17 km-re van Maranello, a híres Ferrari gyár.

A Ferrari egy autót is elnevezett a városról a Ferrari 360 Modenát.

De aki autókat akar látni, annak nemcsak a Ferrari kínál lehetőséget, hiszen a városban De Tomaso, Bugatti, Pagani és Maserati gyár is van. A Lamborghini miatt sem kell messzire menni, hiszen a közelben található Sant’Agata Bolognese.

A Modenai egyetemet 1175-ben alapították, majd II. Este Ferenc 1686-ban kibővítette. Ezzel a második legrégebbi Olaszországban, a világon a hatodik.

Senki se hagyhatja el Modenát a leghíresebb helyi „étel” megkóstolása nélkül- ez a hagyományos modenai balzsamecet – melyet főzött szőlőből készítenek, miután hosszú éveken keresztül fahordókban érlelnek. A környéken számos pincét meg lehet látogatni.

Klasszikus helyi ebéd lehet előételként a tortellini (itt találták fel!), majd főételként zampone (töltött disznóláb). Nem maradhat ki a parmezán sajt balzsamecettel meglocsolva és a Lambrusco vörös bor sem. Végül a vignolai cseresznyetál.

A torta barozzi egy nagyon finom csokis, mogyorós és kávés süti. A pesto modenesét rozmaringból és fokhagymából készítik.

1511-es étel a cotechino modena, ami hasonlít a zamponére, csak soványabb. Az egyik ostrom alatt ették Mirandolában, mikor az embereknek muszáj volt kevesebb húst enniük.

Borok a Lambrusco, a Lambrusco Reggiano, a Lambrusco Grasparossa di Castelvetro és a Lambrusco di Sorbara (vörös, rozé, pezsgő).

Minden szeptemberben megrendezik itt a filozófia fesztivált, mikor három napig a városlakók előadásokat hallgathatnak híres gondolkodóktól, de játékok, filmek, könyvbemutatók és koncertek is vannak az utcán ebben az időszakban.

A védőszentnek, Szent Geminianónak január 31-én van az ünnepe.

A városban született Modenai Mária angol királynő, Luciano Pavarotti operaénekes, Enzo Ferrari és Vasco Rossi és Nek énekesek egy szomszédos kisfaluban.

Nek a klipben Triesztben énekel: itt lesz a Giro befutója

Többször rendeztek már itt befutót: 1928-ban (Domenico Piemontesi), 1940-ben (Fausto Coppi), 1949-ben (Oreste Conte), 1953-ban (Fiorenzo Magni), 1961-ben (Rik Van Looy), 1974-ben (Patrick Sercu) és 1985-ben (Daniel Gisiger).

Salsomaggiore Terme Észak-Olaszország és a Pó völgy közepén van, Parma és Piacenza megyék közt, egy órára Milánótól és Bolognától.

Salsomaggiore Terme

Termálvizét 1200 méterről szivattyúzzák fel artézi kutakból. Nagyon sósnak számít; literenként 11 gramm bróm-jodid van benne. Mária Lujza francia császárné (még Parma grófnőjeként) fedezte fel a gyógyvizet a 18. században, azóta Európa egyik legnagyobb termál központja.

Leglátogatottabb múzeuma az Öreg Tenger paleontológiai múzeum, mely abból az időszakból mutat be leleteket, mikor a város még víz alatt volt. A Gavinell botanikus kert 450 különböző fajt ápol 12 hektáron. A város legnagyobb termálfürdője a Nouveau-Deco stílusú Salsomaggiore Thermae 31 fokos vizű fürdő.

A közeli mezőkön van Castello di Scipione, a Pallavicino család középkori kúriája, mely a helyi sómalmokat védte.

A „Brutti ma buoni” (csúnya, de finom) sütik a város jellegzetességei: kőszerű édességek tojásból és mogyoróból. Likőr-imádóknak tökéletes a Camomillina, a Nocino, a Bargnolino és Limoncino természetes hozzávalókból készült házi likőrök.

Borok a Colli di Parma (vörös), a Malvasia dei Colli di Parma (pezsgő, fehér), a Lambrusco és a Lambrusco Reggiano (vörös, rozé, pezsgő)

Minden szilveszterkor Salsomaggiore operaházában Strauss koncerteket rendeznek, de a Miss Italia szépségverseny nyertesét is gyakran itt választják. 2007 óta egy európai fesztiválnak is az otthona, az Incontrarsi a Salsomaggiore-nak (Találkozzunk Salsomaggioréban), melyet a nőknek és egészségüknek szentelik. Áprilisban van a Settimana della Cultura, a kultúra hét, illetve minden hónapban megrendezésre kerül a Sulle trace del Passato antik vásár (a múlt nyomában).

Többször rendeztek már itt szakaszt:1936-ban (Gino Bartali), 1950-ben (Oreste Conte), 1959-ben kettőt (Rik Van Looy és Jacques Anquetil), 1963-ban (Adriano Durante), 1977-ben (Giacinto Santambrogio), 1981-ben (Francesco Moser), és 1988-ban (Paolo Rosola).