Nagy bécsi kiállítások 2014-ben

2014. január 10.

Nagy bécsi kiállítások 2014-ben

Az Albertina mesterművei, a Leopold Múzeum Schiele-gyűjteménye, az I. világháború kitörésének 100. évfordulója: a bécsi múzeumok izgalmas tárlatokkal várják a történelem és a művészetek kedvelőit.

Bécs és Berlin művészeti párhuzamai, az Albertina mesterművei, a Leopold Múzeum Schiele-gyűjteménye, az első világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékező kiállítások: a bécsi múzeumok izgalmas programkínálattal várják a történelem és a művészetek kedvelőit.

 


Négy nagyszabású kiállítást tervez 2014-re a bécsi Albertina, amely bemutatja a gyűjtemény és alapítója történetét, emléket állít Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmjének, Arnulf Rainer és Joan Miró alkotásaiból pedig retrospektív tárlatot állít össze.

"Albert szász – tescheni herceg – Dürer és Napoleon között" (Herzog Albert von Sachsen-Teschen - Ein Leben zwischen Dürer und Napoleon) című kiállítás az Albertina gyűjteményében rejlő mesterműveket mutatja be a történelem változó és izgalmas folyamatait ölelve át: a Mária Terézia korabeli udvari barokktól kezdve az amerikai és európai forradalmi éveken keresztül, egészen a Bécsi kongresszus utáni konzervatív monarchia újbóli megerősödéséig. A bécsi Albertina megalapítóinak, Mária Krisztina főhercegnő és Albert Kázmér szász–tescheni herceg életének különböző állomásain keresztül mutatják be Drezda, Róma, Párizs, Brüsszel és Bécs vezető szerepét a művészetek és a politika terén. A látogatók bepillantást nyerhetnek a gyűjtők és műkereskedők sokrétű hálózatrendszerébe, az európai nemesség feudális életébe, valamint a felvilágosodás előzményeinek politikai és szellemi iránykeresésébe is. A kiállítás Albert Kázmér szász–tescheni herceg változatos életét és az általa 1776-ban alapított gyűjtemény történetét mutatja be. Különböző dokumentumok és képek mellett a herceg személyes ékszereit, ezüsttárgyait és drágakövei mellett a közönség láthaja a gyűjtemény ékét is, Albrecht Dürer híres, a Nyúl c. akvarelljét, amely 1502-ből származik. A kiállítás 2014. március 14.–június 29. között látható.

 


Albrecht Dürer: Feldhase, 1502


Michelangelo Antonioni 1966-os Nagyítás című filmjének a fotográfia történetére kifejtett hatását szemlélteti az Albertinában május 21-től látható Bluw-up című kiállítás. Szeptember 3-tól a 85 éves Arnulf Rainer alkotásait átfogó retrospektív kiállításon mutatják be, szeptember 12-től pedig Joan Miró száz festményét, rajzát és egyéb művét láthatják az érdeklődők. A kínálatot 2014 során kisebb tárlatok is tarkítják: Eric Fischl, Alex Katz és Karl Prantl alkotásait is megtekinthetik az Albertina látogatói.

A február 14-én nyíló Bécs–Berlin kiállítás alapjait – amelyet a Belvedere a Berlini Galériával együttműködve szervezett meg – az 1900-as évek elején kibontakozó szecessziós stílusirányzat, azon belül is a két város közötti kapcsolat, a különbségek és a hasonlóságok képezik. Mialatt a bécsi expresszionistákra a pszichológiai beleérzés volt inkább jellemző, addig Berlinben a fiatal „Vadak” inkább eksztatikus-agresszív gesztusaikkal tűntek ki. Az első világháború idején kezdett egymáshoz közeledni a német és az osztrák nemzet, ennek eredményeként élénk művészeti eszmecsere fejlődött ki a két város között. A kiállításon többek között Otto Dix, George Grosz, Albert Paris Gütersloh, Josef Hoffmann, Friedrich Kiesler, Ernst Ludwig Kirchner, Max Liebermann és Egon Schiele művei is megtekinthetőek június 15-ig.

A Bécsi Művészetek Háza az 1964-ben, Bécsben született osztrák fényképésznek, Andreas H. Bitesnichnek állít emléket egy átfogó visszatekintéssel. Bitesnich munkásságát leginkább az emberi test szoborszerű megörökítése és az aktfényképészetére jellemző tökéletes megvilágítások tették világszerte ismertté. A kiállítás a fényképész különböző aktsorozataiból mutat be műveket és helyezi azokat összefüggésekbe. Emellett utazásokat és portrékat megörökítő fotográfiákat is láthatnak az érdeklődők 2014. február 27.–május 18. között.

Egon Schiele (1890–1918), a XX. század egyik legradikálisabb osztrák művésze, egy szokatlan kiállítás középpontjában áll, amellyel a bécsi Múzeumi Negyedben található Leopold Múzeum hódol a kivételes művész emléke előtt. A „Schiele újrafelfedezése. Egy művész és műgyűjtői” címmel induló kiállítás annak a művészeknek az alkotásait mutatja be, aki a Leopold Múzeumot világhírűvé tette. A tárlaton mintegy 40 festmény, több mint 180 akvarell és grafika, számos fénykép, valamint több mint 200 levél és kézirat tekinthető meg. Ennek az egyedülálló Schiele-gyűjteménynek a létrejötte a XX. század osztrák és nemzetközi művészetének egyik legizgalmasabb fejezete. A kiállítás vezérfonalát Egon Schiele műveinek bemutatása képezi, mégpedig olyan időrendi sorrendben, ahogyan azokat Rudolf Leopold beszerezte, illetve megvásárolta. Ezen keresztül nemcsak a gyűjtő életébe, a kulturális élet sajátos kapcsolatrendszerébe, valamint érdekes kultúrtörténeti fejtegetésekbe nyerhetünk betekintést, hanem Egon Schiele 1945 utáni újrafelfedezésének sikertörténete is feltárul a látogatók előtt. A kiállítás 2014. március 21.–szeptember 1. között látható.

A Bécs Múzeum az "Experiment Metropole – 1873: Bécs és a világkiállítás" című, május 15-én nyíló tárlattal emlékeztet arra a radikális átalakulásra, amelyen a város keresztülment, a városfal 1860-as években történő lebontását követően. A gyors ütemben fejlődő város jó úton járt ahhoz, hogy nagyvárossá nője ki magát, az ipari forradalom volt az egyik legdinamikusabb időszak, amelyet Bécs valaha is átélt. A körgyűrű, a Duna-szabályozás vagy a vízvezetékrendszer kiépítése mind óriási beruházások voltak, amelyek a várost és a benne élők életét alapjaiban változtatták meg. Az 1873-as Bécsi Világkiállítás volt az első, amelyet német nyelvterületen rendeztek, és ez volt az addigi legnagyobb is. A Práterben 200 pavilont építettek fel, valamint a Rotundát (a világ akkor legnagyobb kupolájával büszkélkedő körtemplomot), amelynek Bécs egyik ismertetőjegyévé kellett volna válnia. Csaknem 6 millióan látogattak el világkiállításra, nem sokkal a megnyitást követően azonban összeomlott a tőzsde, amelynek következtében korai véget értek az élénk fejlődés és növekedés évei. A kiállítás szeptember 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

A Kunsthistorisches Museum 2014. október végén egy nagyszabású kiállításon mutatja be Diego Velazquez művészetét. A tárlatot a madridi Pardóval együttműködve rendezi meg.

Számos kulturális rendezvénnyel emlékeznek meg az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról 2014-ben Ausztriában. Kiállítások, koncertek és színdarabok is foglalkoznak az 1914-18 közötti évek történetével.

Az első világháború alatti és utáni időszak művészetének alakulását jelentősen befolyásoló alkotók - mint például Albin Egger-Lienz és Anton Kolig -állnak a Belvedere-ben március 7-től látható "Totentanz - Egger-Lienz und der Krieg (Haláltánc - Egger-Lienz és a háború)", valamint a Leopold Múzeumban május 9-én nyíló Trotzdem Kunst! Österreich 1914-1918 (Mégis művészet! Ausztria 1914-1918) című kiállításokon.

A háborúnak a bécsi lakosság hétköznapjaira gyakorolt hatásait mutatja be a városi helytörténeti múzeum, a Wien Museum szeptember 18-án nyíló tárlata.

2014 elején, a merénylet századik évfordulójához közeledve egy másik bécsi közgyűjtemény, a néprajzi múzeum (Weltmuseum) is Ferenc Ferdinándra emlékezik majd. A néprajzi múzeum a Habsburg trónörökös egzotikus vidékeken tett utazásait és az útjai során összegyűjtött tárgyakat bemutató kiállítást tervez.

Bőséges anyagot szolgáltat a száz évvel ezelőtt történtek iránt érdeklődőknek a bécsi könyvtárak és levéltárak gyűjteménye is. A Városháza épületében található Bécs Könyvtárban november közepén nyílt meg és május 23-áig látogatható „Az összeomlás középpontjában - Bécs az első világháború alatt” című tárlat. A Bécsi Városi és Tartományi Levéltár a bécsi lakosság háború alatti életkörülményeit mutatja be március 3-tól „Nélkülözés - Éhínség – Halál” címet viselő kiállításán.

A Bécsi Hadtörténeti Múzeumban, a szarajevói merénylet évfordulóján, június 28-án nyílik meg az 1914-18 közötti időszakot bemutató termek megújult kiállítása. Az újrarendezett tárlaton ismét látható lesz az a vérfoltos ing is, amelyet a trónörökös a merényletkor viselt. Állagmegőrzési okokból eddig csak korlátozott ideig láthatta a ruhadarabot a nagyközönség.

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében április 10-étől lesz látható a témával foglalkozó tárlat.