Németalföldi mesterek rajzai az Albertinában

Németalföldi gyűjteményének kincseit, Hieronymus Bosch, Pieter Bruegel, Paul Rubens és Rembrandt rajzait mutatja be a bécsi Albertina múzeum a március 14-től látogatható jubileumi kiállításán.

Az alkotások nemcsak az Albertina gyűjteményének, hanem egyben a németalföldi rajzművészetnek a legjavát is képviselik - jellemezte a kiállítást a megnyitón Christof Metzger kurátor.

A 2003-ban jelentős átalakítás után újra megnyitott Albertina a világ egyik legjelentősebb grafikai gyűjteményét őrzi. A teljes állomány mintegy 50 ezer darabból áll, ebből 170 lapot állítottak ki a június 30-ig látogatható tárlaton.

A grafikai gyűjteményt a későbbi múzeum névadója, a nagy művészetpártoló és szenvedélyes gyűjtő Albert szász-tescheni herceg (1738-1822) alapozta meg. A herceg Habsburg Németalföld kormányzójaként behatóan ismerte a németalföldi festészetet. A most bemutatott rajzok mindegyikét ő szerezte meg a gyűjtemény számára annak idején.

A Bosch Bruegel Rubens Rembrandt című kiállítás a 15-17. századi németalföldi festészet tematikai és stílusbeli gazdagságát egyaránt felsorakoztatja, és a rajzokkal párhuzamosan bemutatja Németalföld történelmét is.

A Németalföld történetének meséje Jan van Eyck, Rogier van der Weyden, Petrus Christus és Dirk Bouts egy-egy kiemelkedő alkotásával kezdődik, amikor Észak-Burgundia művészete még nagyjából egységes volt és európai alkotók generációi számára szolgált ihletésül. A tárlat első csúcspontját Hieronymus Bosch és Id. Pieter Bruegel munkái jelentik, a 16. század Gossaert, Heemskerck és Goltzius alkotásaival folytatódik.

A németalföldi művészetet ekkorra már a sokoldalúság jellemzi: az ókor és az itáliai reneszánsz hatására egy sor iskola jött létre egy-egy város körül, amelyek egy-egy stílusra és témára specializálódtak. A vallásos művészet mellett – főleg az északi tartományokban – profán témák is teret nyertek, akárcsak a tájkép és a zsánerművészet.

A terület kettéválásával egyre egyértelműbbé vált a különbség a holland és a flamand művészet között. Míg a katolikus délen a bibliai és mitológiai ihletésű historikus festészet hódított és a Rubensi barokk uralta a flamand művészetet, addig a kálvinista, polgári északon a profán művészet élte virágkorát. Olyan témákban születtek rajzok, festmények, amelyeket korábban „papírra nem valónak” bélyegeztek. A zsáner- és tájképek, tengeri jelenetek, csendéletek és portrék bepillantást engedtek a polgárság mindennapjaiba.

A kiállítás központi témáját is ez az időszak, Hollandia „arany” 17. százada alkotja Rembrandttal és a körülötte létrejövő iskolával, valamint a kor híres flamand mestereivel, Peter Paul Rubens-szel, Anton van Dyck-kel és Jacob Jordaens-szel. 

Albert herceg egykori palotája - és vele a gyűjtemény - a monarchia felbomlása után, 1919-ben került állami tulajdonba. Ma Bécs egyik leghíresebb múzeuma. 1998 és 2003 között jelentős felújításon, átépítésen esett át. Ennek során eredeti pompájukban állították helyre a 21 dísztermet. A belső udvar fölé üvegtetőt emeltek, itt kapott helyet a múzeum fogadócsarnoka. A múzeum 2003-ban nyílt meg újra. Egy évvel később egészült ki az épület mai külső ismertetőjelével, Hans Hollein osztrák építész tíz méter hosszan előrenyúló titánium szélfogó tetőjével.

A múzeum talán legféltettebb kincse Albrecht Dürer Mezei nyúl című akvarellje, ami azonban a jubileumi kiállításon nem szerepel.

2007 óta állandó festménykiállítással is büszkélkedhet az Albertina. Ennek anyagát az impresszionistáktól a német expresszionistákig ívelő Batliner-gyűjtemény képezi, amelyet a tulajdonos liechtensteini házaspár, Rita és Herbert Batliner a bécsi múzeumban helyezett el letétben.

A „Bosch Brueger Rembrand Rubens" c. kiállítás 2013. június 30-ig látogatható.

 
További hírek a témában:

Az Albertina a hétvégén 10. születésnapját ünnepli