10 eredeti Bosch kép látható a Szépművészeti Múzeum kiállításán

A tíz bemutatott Bosch-festmény a németalföldi mester teljes festői életművének közel felét teszi ki.

Hieronymus Bosch egyedülálló művészete halála után több mint ötszáz év elteltével is számos megoldatlan rejtélyt tartogat.

A múzeum a gondosan válogatott csaknem kilencven műalkotással bemutatja be azokat az örök emberi témákat, amelyeket Bosch oly eredeti és rejtélyekkel telített módon fogalmazott meg a műveiben: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása, az emberi lét szellemi minőségének kérdése.

A kiállítás célja Bosch világának megelevenítése, a késő középkor szellemi és vizuális kultúrájának megidézése az emberi létezésről alkotott elképzelések bemutatásával.

Bosch saját kezű festményei és rajzai mellett az életmű előzményeihez kapcsolódó alkotások, továbbá műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók a tárlaton, amely nemcsak Közép-Európa valaha volt legnagyobb kiállítása Bosch művészetéről, de a teljes nemzetközi múzeumi világot tekintve is az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-tárlata.

A Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között - Hieronymus Bosch rejtélyes világa c. egymilliárd eurós biztosítási összértékű anyagot felvonultató kiállítására többek között Párizsból, Bostonból, Madridból, Berlinből, Frankfurtból és Rotterdamból érkeztek eredeti remekművek, ezeket egészítik ki a csatlakozó kortársak, a mester műhelyéből kikerült alkotások, a megértést segítő illusztrációk, grafikák és nívós másolatok.

A fennmaradt életműnek csaknem a fele, tíz saját kezű Bosch-kép került fel a falakra: Keresztelő Szent János a pusztában, Szent János evangélista Patmosz szigetén, a gyermek Jézus anyja ölében vagy Szent Kristóf vállán, a felnőtt Názáreti Pilátus előtt, de feltűnik a Bolondok hajója is.

Hieronymus Bosch Bolondok hajója című festménye a Musée du Louvre egyetlen Bosch-műve, amelyet sikerült kikölcsönözni a neves párizsi múzeumból.

A tárlaton a németalföldi mester festői életművéből a Bolondok hajója mellett látható többek között a bruggei Utolsó ítélet-triptichon, a Királyok imádása (New York, Metropolitan Museum of Art), a Szent János Patmosz szigetén (Berlin, Gemäldegalerie) és az Ecce Homo (Frankfurt, Städel Museum) is.    

A kiállítás nagyban hozzájárul Hieronymus Bosch rejtélyes világának feltárásához. Ennek érdekében bemutat néhány festett kéziratot, grafikát, szobrot, amelyek Bosch invencióinak alapját képezhették, de Bosch munkáinak közvetlen másolatait és a következő generációk feldolgozásait is.
     
A mintegy kilencven műtárgyat - köztük Hieronymus Bosch tíz saját kezű festményét és több rajzát - felvonultató tárlat április 9-től július 17-ig látható a Szépművészeti Múzeumban.

Hieronymus Bosch a középkor alkonyán, az újkor hajnalán született a korabeli Európa egyik leggazdagabb államában, a Burgundiai Hercegségben. Ebben az átmeneti korban közkeletű vélekedés volt, hogy rövidesen bekövetkezik az Antikrisztus eljövetele, majd a végítélet, ezért a korabeli embert élénken foglalkoztatta a lélek túlvilági sorsa.

A főművek közül a budapesti látogató először Bosch A bolondok hajója című festményével találkozhat, amely egy mulatozókkal teli csónakot ábrázolva mutat rá az esztelenül a romlás felé haladó emberiség végzetére. A kép rengeteg utalást, szimbólumot rejt: szembetűnő például a Bosch által gyakran megfestett bagoly, amely a németalföldi festőnél nem a bölcsesség madara, hanem a gonoszság erőinek képviselője.

A kortársak gyarlóságát és balgaságát figurázza ki az egyik legkorábbi Bosch-kép, A kőoperáció, valamint A szemfényvesztő című, saját kezű vázlat és a téma megfestett változata a mester egyik követőjétől.

Bosch egyik legismertebb munkája a Bruggéből érkezett Utolsó ítélet triptichon, amely jól mutatja az alkotó pesszimista világképét: míg más festők képein az üdvözültek és az elkárhozottak hasonló arányban vannak jelen, itt a mennybe igyekvők a háromból csak az egyik táblaképen kaptak helyet.

A Túlvilági látomások sorozatból két impresszív Bosch-festményt: A pokolba vezető folyót és Az üdvözültek mennybemenetelét mutatja be a Szépművészeti kiállítása.

Hasonlóan borús világlátást közvetít Bosch Szent Kristóf-képe is. Noha a festőt kötötték a szentábrázolások ikonográfiai hagyományai, a háttérben leskelődő sárkány, az akasztott medve, a fürdőzőt zaklató vadkan mind rémisztő motívumok a nyugalmat sugárzó szent mögött.

A németalföldi mesterről nem maradt fenn hiteles ábrázolás, de több kutató szerint a Budapesten is látható, Szent János evangélista Patmosz szigetén című festmény sarkában feltűnő démon arca talán önarckép lehet.

Noha a Földi gyönyörök kertje soha nem hagyhatja el a madridi Museo del Pradót, Bosch talán legismertebb műve sem maradhatott ki a tárlatról. A máig sem teljesen megfejtett jelentésű triptichon középső táblájának itt a legkorábbi és legkvalitásosabb, 16. századi másolatát, valamint korabeli, reprezentatív kárpitváltozatát láthatja a közönség.

(Címlapfotó: Menny és pokol között - Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítás (c) MTI/Koszticsák Szilárd)