Törpe víziló született a Szegedi Vadasparkban

A jövevény az állatkertben gondozott pár, Tigi és Chipo harmadik borja. Tigi, az anyaállat már tapasztalt szülőként, gondosan neveli kicsinyét, amely tömege születés óta csaknem háromszorosára 14-15 kilóra nőtt.

A törpe víziló neve ellenére nem számít kis méretű emlősnek, a kifejletten 160-275 kilós állatok legfeljebb rokonaikhoz, az akár másfél tonnás nílusi vízilovakhoz képest tűnnek apróbbnak. A fajt viszonylag későn, a 20. század elején fedezték fel. Sokáig ugyanis azt hitték, hogy növendék nílusi vízilovakról szólnak az élménybeszámolók, illetve tanúskodnak a maradványok.

A törpe víziló nagy méretű rokonától eltérően nem csapatban él, hanem magányosan, valamint kevésbé kötődik a vízhez, veszély esetén is inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül. A törpe víziló sokat van szárazon, ezért speciális zsíros váladékot választ ki, egyrészt az élősködők elleni védekezés miatt, s azért, hogy ne száradjon ki a bőre.

A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. A törpe víziló hossza eléri a 180-185 centimétert, az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége.

A nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házinyúl, 5-7 kilogramm. Születése után mindjárt föláll és kéthetesen már tud úszni.

Jelenleg veszélyeztetett fajnak számít nyugat-afrikai élőhelyén, mindössze 2000-2500 kifejlett egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Élőhelyének pusztulása és az orvvadász veszélyezteti leginkább. Európai állatkertekben 128 egyedét gondozzák az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.

A törpe vízilovakat a Szegedi Vadaspark fajmentő tenyészprogram (EEP) keretében tartja és szaporítja a programot vezető koordinátor utasításai szerint. A korábban Szegeden született két borjú más állatkertekbe került, Hollandiába és Olaszországba. Feltehetően az új jövevény is új otthonra talál majd, addig azonban a látogatók figyelemmel kísérhetik a felcseperedését, tavasztól, ahogy az időjárás engedi, már a külső kifutóban is.

A Szegedi Vadaspark 1989 májusában, gyermeknapon nyitotta meg hivatalosan kapuját a nagyközönség előtt. Magyarország legfiatalabb, egyben legnagyobb területű állatkertjében a "lakókat" már a kezdetektől nagy, természethű kifutókba helyezték el.

Kiemelkedő a magyarországi állatbemutató helyeken ritkaságszámba menő főemlősgyűjteménye, köztük is elsősorban a tenyérben is elférő dél-amerikai karmosmajmok tartása, szaporítása. Az intézmény már az 1990-es évek közepén, nemcsak a város, de a régió egyik legnépszerűbb szabadidő és egyben természetvédelmi centrumává vált. 1990-ben az állatkert négyhektáros területén már 94 faj 420 egyedét gondozták, a látogatószám pedig megközelítette a százezret. Az intézmény területe az évek során 45 hektárosra bővült, a bemutatott fajok száma pedig elérte a kétszázat.