2,5-szeresét költötték el a vadászati világkiállításra, mint a 10 nemzeti parkra összesen

„Vadászati Kiállítás: Lőttek a természetvédelemnek!” feliratot helyeztek Greenpeace-aktivisták a kiállítás egyik plakátja elé Budapesten. Az akcióval az aktivisták arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a kormány természetvédelmi eseményként hirdeti a kiállítást, a költségvetése sokszorosa annak, mint amennyit egy év alatt az állam a valódi természetvédelemre, például a nemzeti parkok fenntartására költ.

Egy hatalmas, „Vadászati Kiállítás: Lőttek a természetvédelemnek!” feliratú molinót helyeztek el ma reggel Greenpeace-aktivisták a kiállítás egyik plakátja elé a budapesti Hungária körút és Jurisich Miklós utca sarkán.

Az aktivisták szerint az Egy a természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás névre keresztelt rendezvény abszurd szimbóluma annak, hogy mi zajlik ebben az országban természetvédelem címén. Miközben természetvédelemnek álcáznak egy vadászati kiállítást, amelyet még a vadászati szakma egy része sem támogat, 2011 óta nincs az országnak környezetvédelmi minisztériuma, a természetvédelemmel kapcsolatos teendőket alárendelték egy olyan Agrárminisztériumnak, amely rendre figyelmen kívül hagyja a természetvédelem érdekeit. Strandbővítésnek hívják a Fertő tavon közpénzből zajló gigaberuzást, amelynek keretében 60 hektárnyi nemzeti parki területet betonoznak le, és beépítésekkel, nagyberuházásokkal tönkreteszik folyóink ártereit, tavaink partjait.

„A vadászati világkiállításra 17 milliárd forintnyi közpénzünket költötte el a kormány – ennyi legalábbis a hivatalosan kommunikált legutolsó összeg. Ez több mint 2,5-szer annyi, mint amennyit idén a kormány az összes nemzeti parkunk fenntartására ad. Ennél abszurdabb szimbóluma nincs is annak, hogy mi zajlik ebben az országban természetvédelem címén.” 

– mondta Rodics Katalin, a Greenpeace természetvédelmi szakértője.

(c) Járdány Bence/Greenpeace

Nemzeti Parkok támogatása 2021-ben

A 2020-as költségvetési törvényben – amely 2021 költségvetését meghatározza –, a 10 magyar nemzeti parki igazgatóságnak együttesen működési kiadásra 5,6 milliárd, bérkiadásra pedig 7,3 milliárd forint van elkülönítve, ám 6 milliárd forintnyi kötelező működési bevételt is előír számukra a törvény. Ez tehát azt jelenti, hogy 2021-ben 6,9 milliárd forintot költ az állam a 10 magyar nemzeti park fenntartására együttesen (12,9 milliárd mínusz 6).

17 milliárd a Vadászati Világkiállításra

Bár több helyen elhangzott, hogy a Vadászati Világkiállítás költségei 70 milliárd forint felett járnak, ebből az összegből 55 milliárd forintba került a HUNGEXPO felújítása, amelyet sok évig mindenféle egyéb rendezvényekre is fognak használni. Ezért azt az összeget nem számoljuk bele a Vadászati Világkiállítás költségeibe. A Greenpeace a számoláskor a világkiállítás sajtóosztályának hivatalos közleményéből indult ki: „A világkiállítás összköltsége – az eredeti terveknek megfelelően – 17 milliárd forint lesz, mely tartalmazza a vidéki helyszínek, a budapesti helyszínek, valamint a lovas Európa-bajnokság költségét is – reagált cikkünk megjelenése után az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás sajtóosztálya.”

"Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban 2021. szeptember 25-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Mi került 17 milliárdba?

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon a Hungexpó Budapesti Vásárközpontban szombattól  október 14-ig.

A kiállítása 75 ezer négyzetméteren éppúgy foglalkozik a vadászattal, mint a természet védelmével, a vizes élőhelyekkel, a természetmegőrzéssel és annak jövőjével, a biodiverzitással, a fenntartható természethasználattal vagy például a solymászattal, az orvvadászattal, a gasztronómiával és az innovációval.

Lesznek hüllőbemutatók is, és a nemzeti parkok is megjelennek. Különleges lovas, solymász, íjász és kutyás bemutatók is várják a látogatókat. A cél az szavai szerint, hogy megmutassák a szakma mellett mindenkinek a vadászat-vadgazdálkodás sokszínűségét, hagyományait.

A fenntartható vadgazdálkodást, természethasznosítást tervezik bemutatni a vadászathoz és horgászathoz kapcsolódóan. Az ország legnagyobb kiállítási akváriumában a Hal, Víz és Ember pavilonban például 2 méteres és 110 kilós halakkal is találkozhatnak majd. Számokban ez azt jelenti, hogy több száz négyzetméter élő vízfelületen, közel félmillió liternyi akváriumban, csaknem 50 halfaj 2000 egyede lesz megtekinthető.

(Címlapfotó:A 10 tonna hullajtott agancs felhasználásával készült szobor egy csodaszarvas bőgő bika, aminek a száján keresztül lehet bemenni a világkiállításra. MTI/Varga György)