Lille

Köszönhetően a 85 községnek és a majdnem egy milliós vegyes lakosságának, Lille ma is egy innovatív, élhető, zöld, befogadó város, mely nyitott a nagy fesztiválokra és sporteseményekre.

Az elővárosokkal együtt 1,1 millió lakosú Lille a XIX. századi iparosítás következtében a textil- és a fémipar, valamint a bányászat fellegvára lett. Az utóbbi két évtizedben gyökeres változáson ment át a város: az északi metropolis napjainkban már kifizetődő turisztikai látványosság. 2004 óta, mikor Lille volt Európa kulturális fővárosa, a város életét meghatározza a turizmus.

Az ódon városközpontot teljesen felújították, a hatalmas iparcsarnokokból és gyárakból tervezők és művészek ízléses műhelyeket, galériákat és butikokat alakítottak ki. A XIX. században létesült szépművészeti múzeumban az európai festészet, szobrászat és kerámia egyik legnagyobb gyűjteménye látható. Emellett Lille számos nevezetes épülettel büszkélkedhet. Ilyen például a régi tőzsdepalota a város szívében, amelynek reneszánsz belső udvarán könyvesboltok régiségeket kínálnak megvételre, vagy az operának a XX. század elejéről való, a közelmúltban teljesen felújított pompás épülete.

A város focicsapata a Lille Osc, a Ligue 1-ben játszik. Itt rendezték a 2016-os labdarugó Európa-bajnokságot, valamint minden évben átmegy rajta a nagyon híres kerékpár verseny, a Paris-Roubaix.

Lille elhelyezkedésének köszönhetően fontos szerepet játszott a történelemben az összes flandriai eseményben. A Tour de France-ok történelmében is fontos volt a szerepe: az északi főváros kétszer is, 1960-ban és 1994-ben rendezte a Grand Départ-t, azaz innen indult az egész verseny. Ráadásul húsz évvel ezelőtt éppen itt állította fel az angol Chris Boardman az azóta is megdöntésre váró világrekordot: 55,152 volt az átlagsebessége.

Kezdetekben a kelták, szászok és frankok éltek itt. Később a flandriai grófoké lett. Nagyon sok viking, normann és magyar támadás érte ezt a részt, ezek alatt látták meg a grófok a területben rejlő lehetőséget. A történelem során volt flamand, burgund és spanyol, mielőtt francia kézre került volna, és emiatt még ma is nagyon sokféle nemzet képviselői élnek a városban.

800 éve itt volt a híres Bouvines-i csata, amely Földnélküli János és II. Fülöp Ágost közt dúlt. 

Itt rendezik meg a Grande Braderie de Lille-t, Európa legnagyobb bolhapiacát minden évben szeptember első hétvégéjén. 100 kilométer hosszan az utcák tele vannak árusokkal. A piac első írásos említése 1127-ből származik, hagyományos étele a moules frites, azaz a kagyló sült krumplival.

Híres lakosai közt van Louis Pasteur és Charles de Gaulle.

Franciaország negyedik legnagyobb agglomerációja Roubaix-val, Villeneuve d'Ascq-kal és Tourcoing-gal Párizs, Marseille és Lyon után, és Hauts-de-France régió székhelye.

Specialitások a carbonnade flamande (flamand ragu), a potjevleesch, a borókával ízesített ételek, a sajtok és a sörök.

LÁTNIVALÓK