A bazilikát Donato Bramante olasz építész és festő tervezte, de a felépült templomot soha nem láthatta, művét halála után a reneszánsz egy másik óriása, Michelangelo fejezte be.
Bramantét a pápa 1504-ben bízta meg a vatikáni paloták átépítésével, aki elsőként a Belvedere udvarát tervezte meg.
Az új Szent Péter bazilikát is tervezni kezdte, a régi templom lebontása miatt a rómaiak romboló mesternek csúfolták. Bramante kilencosztatú, középső kupolával fedett, kisebb téregységekre tagolt templomot álmodott meg, de az új székesegyház haláláig alig öltött formát. Később többen áttervezték, majd 1547-ben Michelangelo lényegében az ő terveihez tért vissza, bár át is alakította őket. A kisebb téregységeket egymásba olvasztotta, ennek köszönhetően jött létre a tisztán áttekinthető, monumentális belső tér és az épület nem nyolcszögletű, hanem kerek kupolát kapott.
A talajtól 136,5 méterre magasodó kupolát nagyon masszívan építették meg. A XVI. századi építők a modernkori vasbetonhoz hasonlatos anyagot alkalmaztak, és különböző magasságban vasláncok segítségével erősítették a kupola stabilitását.
Giovanni Paolo Pannini festménye, 1735 (c) wikipedia
A bazilika állatai
Ha jól körbenézünk, felfedezhetjük, hogy hányféle állatot "rejtenek" a Szent Péter bazilika szegletei. Szarvasok, galambok, kígyók, lovak, bárányok, sasok és halak népesítik be a világ legnagyobb keresztény bazilikáját. Az egyetlen egy macska a bazilika szent kapuján látható, amelyet a 25 évenként ismétlődő jubileumi évben nyitnak meg a zarándokok előtt. A bronzkapun látható Angyali üdvözlet jelenetén leselkedik a macska.
A sekrestye ajtaján egy márvány denevért fedezhetünk fel. Gyíkok pedig úgy kerültek a bazilikába, hogy amikor Gian Lorenzo Bernini a főoltár oszlopait kiöntötte, két gyík beleesett a forró bronzba, amely a mai napig őrzi az állatok formáját.
Magyar kápolna
Szent Péter-bazilika altemplomában található a Magyarok Nagyasszonya-kápolna, ahol 2004 óta rendszeres a magyar nyelvű szentmiseszolgálat.
Az 1980-ban épített vatikáni magyar kápolna annak az egykori magyar zarándokháznak és kápolnának az utódja, amelyet még Szent István korában emeltek a Szent Péter bazilika mellé. Ezeket 1776-ban lebontották.
A Szent Péter bazilika altemplomában található nemzeti kápolnák sorában a magyar esik a legközelebb a főoltárhoz. A Magyarok Nagyasszonya-kápolna oltáránál a Madonna és Szent István szobra áll, Varga Imre szobrászművész alkotásai. A kápolna falát díszítő magyar szentek és boldogok domborművei közül a két legutolsó az 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos püspököt és a "szegények orvosát" a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázolja.
A Szent Péter bazilika kupolájának megmászása
A vatikáni Szent Péter-bazilika kupolája minden nap látogatható - kívül-belül.
A Szent Péter-kupola látogatása április és szeptember között minden nap 8.00 és 18.00 óra között, október és március között pedig 8.00 és 17.00 óra között lehetséges.
A kupolát Michelangelo tervezte, aki 1547-től kezdve dolgozott a bazilika építésén. Michelangelo 1564-ben bekövetkezett halála után tanítványa, Giacomo Della Porta vette át a munka irányítását, aki 1590-ben fejezte be a kupola építését. A Szent Péter kupolájának belső átmérője 42 méter.
A feljutás két szintből áll: az első rész a kupola belsejébe vezet, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az alatta lévő bazilikára, valamint közelről is megtekintheti a mozaikokat.
A látogatók gyalog vagy lifttel is megtehetik a 320 lépcsőfokot, és a látogatásnak ez a része magában foglalja a tetőre való feljutást is, Jézus és az apostolok szobrai mögé.
A látogatás második része a kissé kalandvágyóbb látogatóknak szól. Összesen 551 lépcsőfokot kell megmászni, amelyek egyre keskenyebbek és kanyargósabbak lesznek, és egy szűk, dugóhúzó lépcsőházban végződnek. Ha klausztrofiában szenved, ez nem önnek való.
A Szent Péter kupola tetejére érce látogatóknak pazar kilátás nyílik Róma városára.
A kupola tetejére feljutva madártávlatból látható a Vatikánt, valamint a 136 méterrel lejjebb elterülő Róma lélegzetelállító panorámája.
A kupola bejárata a Szent Péter-bazilika oszlopcsarnokánál található, amely naponta 07.00 és 19.00 óra között (április-szept.), illetve 07.00 és 18.00 óra között (okt-március) tart nyitva.
A Szent Péter-bazilikába a belépés ingyenes, de a kupolamászás 8 euróba kerül, ha a lépcsőn megyünk, vagy 10 euróba, ha a lifttel. Kizárólag készpénzzel lehet fizetni.
A Szent Péter bazilika híres baldachinját felújítják
250 év után először restaurálják a római Szent Péter bazilikában található híres Bernini-baldachint. A Vatikánban található bazilikában a pápai oltárt borító hatalmas bronz baldachin építési munkálatai 2024. február második hetében kezdődnek.
A restaurálás célja, hogy a Szent Péter-bazilikát felkészítsék a 2025-ös szentévre. A pápai szertartások és istentiszteletek a felújítás ellenére is lehetségesek lesznek. Az építési munkálatokra 250 évvel a legutóbbi restaurálás után kerül sor, és pontosan 400 évvel az 1624-es építkezés megkezdése után.
Mauro Gambetti bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapja szerint a csaknem 30 méter magas baldachin restaurálása mintegy tíz hónapot vesz igénybe. A munkálatoknak a december 24-i szentévnyitóra kell elkészülniük.
A restaurálás összesen 700 000 euróba kerül, és a Kolumbusz Lovagok, egy katolikus laikus egyesület finanszírozza. Gambetti bíboros szerint a baldachin, amelyet Gian Lorenzo Bernini olasz szobrász 1624 és 1633 között készített, nagy szimbolikus értékkel bír. A Szent Péter-bazilika közepén áll, és a liturgia szerves részét képezi.
Értékeld te is!