Scuderie del Quirinale

Róma hét dombja közül a Quirinalén található a köztársasági elnök rezidenciája - innen a palota neve és szimbolikus jelentősége. A palota volt istállójában kiállítótermeket alakítottak ki.

A Quirinale-palota (Palazzo del Quirinale)

A palota elnevezése a Quirinale dombról - az ókori Róma hét dombjának egyikéről - ered, ide építtette XIII. Gergely pápa 1583-ban a nyári rezidenciának szánt épületet. Az építkezéssel Domenico Fontanát bízták meg. A nagyszabású palotában Carlo Maderno által épített kápolna is található. Az épület mögötti kertet a 18. században alakították ki.

A Pápai Államban a palota két alkalommal volt helyszíne a pápaválasztó Konklávénak.

1871-ben, amikor Róma az Olasz Királyság fővárosa lett, a palota az olasz királyok székhelye lett, a palotát II. Viktor Emánuel király vette birtokába. IX. Piusz pápa minden bútort és dísztárgyat magával vitt, kivéve a kínai porcelán vázákat, mert a legenda szerint azok sosem tetszettek neki. Az olasz egységgel való egyet nem értésének kifejezéseképpen a palota kapukulcsait is eltette, így a király seregeinek szó szerint be kellett törniuk a rezidenciára.

A Savoyák feladata lett, hogy újra berendezzék a termeket - nem először a Quirinale történetében. A napóleoni seregek ugyanis egyszer már kifosztották a palotát, átfestették a falait (egy ilyen falrészen tudtak restaurálni 2001-ben egy Pietro da Cortona-festményt), és minden kincsét a Louvre-ba szállították.

Az első világháború során, részben propagandacélból, Ilona királyné utasítására kórházat rendeztek be a palota nagyobb termeiben. Folyósóit 1938-ban újították fel, és ekkor rendezték be antik mellszobrokkal Hitler római látogatásának tiszteletére.

1946 óta az Olasz Köztársaság elnökének rezidenciája. A corazzieri, a csendőrség lovas-díszezrede őrzi a palotát, illetve a köztársasági elnököt és vendégeit.

A palota fénypontjai:

A látogatás során gyönyörű termeken haladunk keresztül, megnézhetjük az V. (Borghese) Pál pápa által építetett Capella Paolinát, mely méreteiben és arányaiban a Sixtusi Kápolnával vetekszik, valamint a Sala degli Specchit, a neorokokó stílusú, Margit királyné kérésére minden falán tükrökkel díszített báltermet. Ezt akár a palotalátogatás csúcspontjának is tarthatjuk, fehérarannyal és porcellánnal bevont falain tükröződik vissza a muránói kristálycsillár. Az estélyek alkalmával ebben a teremben terítték le a világ második legnagyobb, 300 négyzetméteres, egybeszőtt szőnyegét.

Méreteit tekintve a palota a világon a 6. legnagyobb, 1200 szobával dicsekedhet. A corazzieri, a csendőrség lovas-díszezrede őrzi a palotát, illetve a köztársasági elnököt és vendégeit. Az elnök a delegációkat a Manica Lungának, "hosszú ujj”-nak elnevezett oldalsó szárnyban fogadja, legutóbb Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke és II. Erzsébet brit királynő járt Giorgio Napolitano köztársasági elnöknél.

Nem látogatható viszont a Loggia delle Benedizioni, a Quirinale előtti téren lévő obeliszkre néző terasz, ahonnan a pápák évszázadokon át köszöntötték a híveket. Sem a pápa régi hálószobája, amely ma a köztársasági elnök irodája, ahonnan mindenkori újévi köszöntőjét közvetíti a televízió.

A Loggia delle Benedizioni, a Quirinale előtti téren lévő obeliszkre néző teraszról köszöntötték pápák évszázadokon át a híveket.

Sergio Mattarella legelső elnöki intézkedése volt, hogy a palota - amelyben a mindenkori olasz államfő él és dolgozik - a hét több napján nyitva legyen a nagyközönség előtt. "Az elnöki palota az olaszoké, az olaszok történelmének és kultúrájának jelképe" - hangoztatta Sergio Mattarella. A római Quirinale-dombon található államfői palota addig csak az év néhány vasárnapján volt látogatható.

Az államfő bejelentette, hogy az épületben működő hivatalok számát minimálisra csökkentik annak érdekében, hogy a palota egyre nagyobb része látogathatóvá váljék.

Az olasz államfői palota látogatottsága az utóbbi évtizedben folyamatosan nőtt, és a 2006-2015 között államfő Giorgio Napolitano mandátuma alatt érte el a legmagasabb létszámot, amikor egy év alatt 1,2 millió volt a látogató.

Az olasz elnöki palotába nem kell belépőjegyet fizetni.

A közönségnek tetszik a kezdeményezés, sikerét mutatja a palota előtti téren a belépésre várakozók hosszan kígyózó sora. Jelenleg hétfő és csütörtök kivételével egész héten látogatható reggel kilenc órától délután négyig. A másfél órás látogatásért fejenként 2,50 eurós kötelező foglalási díjat. Ezért cserébe a korábbi látogatási terület közel kétszerese látható a palotából: többek között az egykor Napóleon által lakott lakosztály termei, valamint Sergio Mattarella elnöki dolgozószobája is. Aki a palota kertjeit, a hintógyűjteményt és az elnöki testőrök, a corazzierik egyenruha-gyűjteményét is látni akarja, annak 10 euróba kerül a belépőjegy.

Megközelítés:

Busz: 40, 60, 64,70, 117. Leszállás: Nazionale/Quirinale

Metró:
metro A (leszállás: Piazza della Repubblica)
metro B (leszállás: Cavour)

Scuderie del Quirinale

A palota volt istállójában kiállítótermeket alakítottak ki, ahol nagy, nemzetközileg elismert kiállításokat rendeznek.

Beklépő 2020: 15 euró/fő