Melfi

I. Lajos magyar király második nápolyi hadjárata során, 1350. júliusában ostrommal elfoglalta el Melfi várát.

Anonymus szerint Melfi várának ostroma közben Lackfi Miklós és unokaöccse Dénes Benevento városánál 150 katonával 300 német zsoldoson ütött rajta, akik azt tervezték, hogy a magyar királyt megkötözve viszik Johanna nápolyi királynő elé. Lackfiék a zsoldosok egyik felét levágták, a másik felét pedig megkötözve hurcolták Lajos elé, aki lefegyvereztette, majd szétkergettette őket.

Melfi ostroma közben, július 9-én kapott I. Lajos párbajkihívást Tarantói Lajos nápolyi királytól. A párbajsegédek a nápolyi Szent Antal templomban egyeztek meg a párbaj körülményeiben: az 1351. január 6. és január 14. között lett volna II. Eduárd angol király előtt. A párbajból később nem lett semmi, mert Tarantói Lajos visszalépett.

A Castello dei Doria várat a 11. században a normannok uralkodása idején építettek. Az eredetileg négyszögletű várat a 16-18. századokban bővítették ki. I. Károly nápolyi király a várban rendezte be rezidenciáját. Később a Caracciolo, majd a Doria nápolyi nemesi családok tulajdonába került.

Ma otthont ad az 1976-ban alapított 'Melfi Nemzeti Régészeti Múzeumnak (Museo Archeologico Nazionale del Melfese), amely a város ókori és középkori emlékeit mutatja be.