Fontana di Trevi / Trevi-kút

A Trevi-kút Róma egyik legnagyobb és legismertebb szökőkútja. Aki jobb kézzel a bal váll fölött pénzt dob a kútba, az mindenképpen visszatér az örök városba.

A szökőkút három út találkozásánál épült fel, innen származik megnevezése is (Trivium).

A barokk szökőkutat a 18. század elején építette Nicolo Salvi a Poli-palota (Palazzo Poli) déli homlokzatán. Domborművei az Acqua Virgo (A szűz vize) legendáját mutatják be, amely szerint i. e. 19-ben egy szűz segített a római mérnököknek megtalálni a vízvezetéket tápláló forrást. A 26 m magas és 20 m széles kutat 1735-ben avatták fel.

Mivel a Trevi-kút Róma egyik legismertebb látnivalója, a városban készült filmek nagy részének elengedhetetlen háttereként szolgál: Római vakáció (1953), Three Coins in the Fountain (1954), Az édes élet (1960), Tottruffa '61, (1961), Ciao, Lizzie (2003), Elza és Fred (2005).

A nem utolsó sorban Anita Ekbert éjszakai fürdőzése révén Fellini Édes élet című filmjében világhírűvé vált turistalátványosságot hetente tisztítják meg azoktól a pénzérméktől, amelyeket a helyszínre látogatók a válluk fölött a vízbe hajítanak. A hagyomány szerint, aki pénzt dob a kútba, az mindenképpen visszatér az örök városba. A pénzbedobós hagyomány Frank Sinatra 1954-ben forgatott romantikus filmje, a Három pénzdarab a szökőkútban nyomán vált világhírűvé. A sok aprópénzt hagyományosan a szegényekre fordította az egyház, egészen 2015 januárjáig, amikor a római városvezetés úgy döntött, hogy Róma infrastruktúrájának fejlesztésére fogják fordítani a turisták által bedobott eurókat.

Tilos a fürdés római szökőkutak vizében, a rendőrök szigorúan büntetik! Aki szemetet hajít a szökőkutakba vagy rongálja azokat, arra is borsos büntetés vár. 

Védőkorlát veszi körbe a Trevi-kutat azért, hogy megakadályozzák a turistákat abban, hogy az olasz főváros egyik legismertebb műemlékére üljenek. (részletek)

Vicus Caprarius

Ma is ugyanaz a vízvezeték látja el a Trevi-kutat vízzel, amely az ókori Róma 11 akvaduktjának egyike volt, de nemcsak magát a kutat táplálja, hanem mellette egy titkos, föld alatti medencét is vízzel lát el.

Nem ez az egyetlen különleges látnivaló azonban a föld alatt, a Trevi-kút közelében. A medence mellett ugyanis egy ókori, az 1. századból származó bérház (insula) maradványai láthatók.

Az insula az ókori Rómában az alsó- és a középosztály lakóinak volt az otthona, míg az elit a domusoknak nevezett házakban lakott. Az insulák és a domusok vegyesen álltak a város utcáiban. A negyedik század közepén azonban ezt az egy, fentebb említett bérházat végül domusszá alakították.

A medencéből és lakóházból álló komplexum a Víz városa, vagyis a Vicus Caprarius nevet kapta. 9 méterrel a jelenlegi utcaszint alatt, a kúttól néhány lépésre fekszik, a Via di San Vincenzo és a Vicolo del Puttarello között körülbelül 350 négyzetméteren terül el. A föld alatti épületmaradványokra csak a kilencvenes évek végén bukkantak, jelenleg pedig múzeumként látogathatók.

Az ide belépők nemcsak azt tapasztalhatják meg, hogyan laktak az ókori rómaiak, de az ásatások során felfedezett leleteket is megnézhetik. Láthatják többek között a polikróm, vagyis többszínű márványból készült burkolatokat, amelyek kifinomult díszítéseket foglalnak magukban (köztük egy Alexandrosz Hélioszról, Marcus Antonius és Kleopátra gyermekéről készült portrét), de afrikai amforákat és több mint 800 antik érmét is kiállítottak.