» Magyarország » Zala » Zala
A Szent Miklósról elnevezett forrás a hegység legbővízűbb és legmagasabban fekvő forrása, amely fakadási helyét annak köszönheti, hogy itt találkozik a felszín közelében a fődolomit a hegység legidősebb felszínen lévő kőzetével, a vízzáró rétegként funkcionáló csicsói márgával.
A forrás egykori vízhozamát jól érzékelteti, hogy a középkorban a közeli kolostorban lakó pálos remeték felduzzasztották vizét, és halastavat alakítottak ki rajta. A vízszint csökkenésének legfontosabb tényezője itt is, mint a környék sok más forrása esetében a nyirádi bauxitbányászat volt. Ennek ellenére még mindig megbízható vízhozam jellemzi a Szent Miklós-forrást, hűs vízére télen-nyáron számíthatunk. A kőből épített, kör alakú építmény két oldalán padokat is találunk, amelyek a forrásfoglalás részei.
A Keszthelyi-hegység erdős területén, Vállustól délkeletre tárták fel a romjait egy évszázadokkal ezelőtt elpusztult pálos rendi kolostornak, amelyet csupán egy 1429-es oklevél és egy 1978-as régészeti tanulmány említ.
A ma is meglévő forrás közelsége miatt Szentmiklóskút néven említett pálos kolostor eredetét és történetét egyelőre homály fedi. A Vállus településtől kilométerekre az erdőben fekvő egykori rendházról csupán egyetlen, 1429-es keltezésű oklevél tesz említést. Csak 1978-ban azonosították a földfelszín alatti romokat, és rajzolta meg az épület feltételezett alaprajzát. Ennek segítségével kezdték meg a feltárást.
A régészeti munkálatok során megtalálták a kolostor keleti falának csaknem 90 centiméter vastag szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét is. Ez utóbbi leglátványosabb bizonyítéka a sekrestyéből nyíló, kőből faragott vízelvezető vályú. Ennek közelében kerámiatöredékeket, faragott köveket és szétszóródott emberi csontokat is találtak.
A kerengő kutatása során rábukkantak egy szerzetes sírjára is. Az árkokban talált leletek között ugyanakkor kályhaszemek, vasszegek is találhatók, de előkerült egy horog, ami megerősíti, hogy a Szent Miklós-forrásnál halastavat is létrehoztak az önellátásra berendezkedett szerzetesek.
Mivel az egyetlen okleveles említésen kívül nem tudni más írásos emlékről a vállusi kolostorral kapcsolatban, a régészek szeretnék a leletek segítségével rekonstruálni a pálosok itteni történetét. Az eddigi eredmények alapján a kolostort a 14. század első felében alapíthatták a szerzetesek. Nagyjából 150-200 éven át lehetett használatban, ugyanis a cseréptöredékek kora alapján a 16. század elején már elpusztulhatott.
Ha az alapító sírját, netán a kolostor konyháját vagy a rendház egykori hulladékgödrét sikerülne megtalálni, az nagyban segítene választ adni a ma még nyitott kérdésekre. Az egyetlen magyar alapítású - 1250 körül Boldog Özséb által létrehozott - férfi szerzetesrend tagjai elvonultan, lakott helyektől távol éltek, ezért minden bizonnyal Vállus közelében is önellátásra rendezkedtek be.
A 380 méter magas Láz-tetőn 18 méter magas, faszerkezetű kilátót építettek. 2014-ben építették a 380 méter magas Láz-tetőn 18 méter magas, faszerkezetű kilátót. Ezzel egy újabb csodás panorámával bővült a Keszthelyi-hegység látképeinek sora. A hegység dimbes-dombos vidékén kívül megcsodálhatjuk innen a Rezi vár romjait, a zalaszántói Sztúpát, a Tátika-hegy és a Kő orra körvonalait.
Vállus belterületétől indulva 14 kilométer hosszan, 15 állomáshelyet érintve ki új Medvehagyma-tanösvényt is kialakítottak. A kilátót innen érdemes megközelíteni, amely télen is látványos útvonalon keresztül engedi láttatni a Keszthelyi-hegység északi erdőrengetegét
A Keszthelyi-hegység déli részén, a 408 méter magas Pad-kő csúcson áll a Padkűi kilátó, ahonnan csodás panoráma nyílik a Keszthelyi-hegység erdővel borított domborulatira és a Balatonra. A kilátó a Vállusról induló, érdekes látnivalókat érintő Medvehagyma tanösvény legdélibb pontja.
A Padkűi kilátó közelében található a Büdöskúti pihenő, ahonnan könnyen elérhető a Szent Miklós-forrás, a Szent Miklós kolostor romja és a Katonai kutyatemető is.
|
Értékeld te is!