» Magyarország » Vas
Az öt és fél millió éves bazaltvulkán, a Ság hegy – amely az Eragon fantasy film egyik díszlete volt a benne kialakított középkori faluval – mellett felépített Kemenes Vulkán Parkban játszva ismerhetjük meg a tűzhányók működését.
Az ötszintes látogatóközpont mintegy 1000 négyzetméteren kínál számos attrakciót, interaktív módon, szimulátorok és animációk segítségével mutatja be a vulkánok erejét, a gigantikus méretű, szinte percről percre lezajló geológiai változásokat.
Felfedezőterem, Tűzhányóterem, Naprendszer Terem, Verne-kabin, Vulkánszimulációs Terem, Vulkánszínház váltják benne egymást, és nyűgöznek le bennünket lépésről lépésre. Kilátóterméből, legfelül pedig eleven díszletként tárul fel a Ság gyönyörű panorámája, hogy testközelből szemlélhessük az egykori tűzhányó mára megszelídült vonulatait.
A Látogatóközpont az egészen sajátos ökoszisztémával rendelkező, csaknem háromszáz méter magas, vulkanikus eredetű Ság hegy lábánál épült meg a Kemenes Vulkánpark központi épületeként.
A Látogatóközpont rendkívül sokoldalúan mutatja be a vulkánikus tevékenységet. A Ság-hegy jellegzetessége a korábbi bányászati tevékenység nyomán keletkezett látványos "kráter". Az évmilliókkal ezelőtti vulkáni tevékenység nyomait, valamint a környék különleges növény- és állatvilágát a parkban tanösvény mutatja be.
A kiállítóház művészeti koncepciója arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a vulkanizmus, a vulkánok működésének különböző aspektusait. Az anyag pontos válaszokat ad a földtörténeti kérdésekre, bemutatja, hogyan alakult egy terület a vulkáni tevékenység következtében, de a vulkánok, mint ősi félelemforrások is megjelennek a kiállításon.
A több mint kilencszáz négyzetméteres, többszintes Látogatóközpont épület szerkezetét 12 méter magas vasbeton kocka alkotja, amelybe óriási gyufásdobozokként illeszkednek a kiállítóterek.
A toronyszerű, vasbeton épület indusztriális hangulata utal a környék bányászati hagyományaira. Ezt a múltat idézik a feketére festett acéllépcsők is a termeket összekötő belső térben. A kiállítóterek kívülről kitüremkednek a torony falán, amit a különleges eljárással "rozsdásított" acélburkolat is kiemel.
A látogató elindul a torony aljából és különböző 'kalandokon' át jut el az épület tetejére, ahol kilátás nyílik a Ság hegyre. A fölfelé vezető úton a termekben megjelenő anyagok megismerésével egyidejűleg azt az utat is bejárja, amit a föld mélyéről feltörő láva.
A megérkező látogatót interaktív eszközök, vulkánok kivetített képei és a legnagyobb ismert vulkánkitörések falra montírozott adatait ábrázoló hatalmas grafikon fogadja. Ezen a szinten alakították ki - elsősorban gyerekcsoportok számára - a foglalkoztatótermet, ahol mini földrengéseket, gejzírkitörést vagy vulkánikúp-képződést is lehet szimulálni, tárgyakon és eszközökön keresztül lehet ismerkedni a vulkánok működésével.
Felfedező típusú kiállítás, kreatív utazás várja az érdeklődőket, amelynek során akár Holdra szálló programot
irányíthatnak vagy mozizhatnak a filmvetítőben.
Egy teremben a vulkanizmus különböző képződményei, kövek, kristályok, bazaltorgonák láthatók. Különleges terepasztalon a dél-olaszországi Etna reprezentál egy tipikus, ma is aktív vulkánt.
Egy másik terem a világűr vulkanizmusába nyújt betekintést a Naprendszer bolygóinak változatos formájú és elképesztő léptékű vulkáni kúpjairól készült felvételekkel. Kiemelt helyet kap a Jupiter egyik holdja, az Ió, amely régóta foglalkoztatja a tudósokat.
A lávafolyások szimulációja és a lávafelszínek különlegességei rajzolódnak ki egy újabb kiállítótérben. Egy képernyőn lávaszimuláció látható, amely a vulkánok környékén élők számára teszi előre jelezhetővé a lávafolyam megindulása jelentette kockázatot. A kiállítóház belsejében fölfelé vezető út végéhez közeledve a vulkánok gyilkos hatásainak ellenpontjaként a borászattól a gyógyfürdőkig a vulkanizmus pozitívumait is felvázolják.
A legfölső szint a megérkezésről szól. Itt kapott helyet a Kárpátok vulkanizmusa. Ezen belül a kiállítás külön foglalkozik a Dunakanyarral és a Balaton-felvidékkel. A Ság hegyre tekintő utolsó teremben Eötvös Lorándról, a torziós inga feltalálójáról emlékeznek meg, a tudós ugyanis 1891-ben a Ság hegyen végezte kísérleteit gravitációs méréseihez.
A tanúhegyet érdemes gyalogosan is bejárni. A vulkánparkban tartott tárlatvezetésen és foglalkozásokon kívül geológiai, botanikai és bányásztúrák is indulnak a Ságra. Bazaltját a rómaiaktól kezdve egészen az 1950-es évekig bányászták, ma már védett terület. Tanösvényeit követve a hegy két csonka kúpját és a kráter belsejét is felfedezhetjük.
|
Értékeld te is!