» Magyarország

» Magyarország » Győr-Moson-Sopron


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese jelként magasodik a nyugat-magyarországi Pannon-táj fölé, az egykor„Pannónia Szent Hegyének” (Mons Sacer Pannoniae) nevezett dombon.

A bencés rend 996-ban, Tours-i Szent Márton tiszteletére alapított monostora egyidős a magyar államisággal.

A monostor az alapító Géza fejedelem szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának egyik keleti hídfőállása lett, kulcsszerepet játszott a kereszténység terjesztésében Közép-Európában. A természeti környezetébe illeszkedő Pannonhalmi Főapátság tükrözi a rend ezeréves történeti múltra viszszatekintő fejlődését. A monostor jellegzetes elhelyezkedésében, egyedi struktúrájában, táji kapcsolatrendszerében összefonódik a természeti és az épített környezet. Ez a harmónia a bencés rend megalapítása óta jellemzi apátságaikat. A ma is Szent Benedek Regulája és az „Ora et labora!” („Imádkozzál és dolgozzál!”) jelmondat alapján működő szerzetesi közösség egyedülálló folytonossággal tartja fenn a bencés kultúra egyik központját.

A Pannonhalmi Főapátság a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés nagyrészt épen maradt példája hazánkban. Az apátsági épületek, a bazilika, az oktatási épületek, a Boldogasszony-kápolna, és a Millenniumi emlékmű különböző korok üzenetét őrző együttesében a sokféleség egysége valósul meg. A 11. századi román és korai gótikus stílusú altemplomra épült apátsági templomot a későbbi korok későgót, reneszánsz, valamint neogót elemekkel gazdagították. A bencés szerzetesi templomnak épült Pannonhalmi Bazilikát a ma is itt élő szerzetesközösség használja.

Külső és belső arculata az egymást követő építési korszakok során formálódott. 2011-ben megkezdett rekonstrukciója során, a térelrendezés megújításakor, a közösség liturgikus és teológiai szempontjait választották vezérelvnek, annak érdekében, hogy a Szent Benedek nyomán másfél évezrede fennálló szerzetesi életforma továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék. A templomot és a déli oldalára épült kerengőt a különleges szépségű Porta Speciosa (a templom déli főkapuja) köti össze.

A kerengő melletti keleti épületszárnyban lehetett a káptalanterem, a déli oldalon volt a refectorium (ebédlőterem), emellett pedig a melegedőszoba (mivel a középkori monostorokban nem fűtötték a lakószobákat). A nyugati szárnyban műhelyek és írószobák (scriptorium), az emeleten a hálóhelyiségek helyezkedtek el. A monostor ma is álló barokk részei közül az ebédlőterem érdemli a legnagyobb figyelmet. A klasszicista torony és a könyvtár épülete a 19. század első évtizedeiben épült, a gimnázium és a diákotthon (az úgynevezett „olasz” gimnázium) épülettömbje pedig a 20. században.

Az apátság értékét tovább emelik gazdag művészeti és tudományos gyűjteményei.

Kiemelkedő értékű könyvtára több mint háromszázezer kötettel rendelkezik; a Főapátsági Levéltár számos értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar (és egyben finnugor) írásos nyelvemlék, a Tihanyi Bencés Apátság 1055-ös alapító oklevele.

Egy Szent László-kori oklevél tanúsága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet tartottak nyilván. 1786-ban a bencés rend feloszlatásakor már több mint 4.000 kötetet számlált a gyűjtemény. 1802-ben, a rend visszaállításakor a könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak vissza a monostor könyvtárába, de a gondos gyűjtés, vásárlás és örökségek nyomán ma körülbelül 400.000 kötettel rendelkeznek.

A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára szintén jelentős. Az apátsági birtok szerves része a gyógynövénykert, a kiterjedt levendulás, a gyógynövényház a levendula-lepárlóval, a teaházzal és a biomassza fűtőüzemmel. Az arborétumban több száz különleges fa- és cserje faj található.

A szerzetesrend egyik legjelentősebb jelenkori tevékenysége, az ifjúság nevelése és oktatása mellett kiemelkedő jelentőséggel bír az apátsági birtokművelés is. Az apátsági szőlő- és borművelő hagyomány újrateremtése a régi apátsági birtokokon a szőlőtelepítési programmal kezdődött, majd a látogatható új pince és borház kialakításával folytatódott.

Az új látogatóközpont és a vendéglátás épületei (étterem és borház, zarándokház), valamint a pincészet a kortárs építészet letisztult formanyelvén viszik tovább a szerzetesrend puritán stílusát és mutatják a szerzetesi közösség képességét a folyamatos megújulásra.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság környezetében található a Boldog Mór kilátó, és az azt övező erdei tanösvény mellé épült lombkorona tanösvény. (részletek)

Apátsági sör. Ravazdon található a Pannonhalmi Főapátság sörfőzdéje. Ravazdon a 18. század közepén indult meg a sörfőzés az apátság szervezésében, majd a rend 1786-os feloszlatása után Pannonhalmán és Ravazdon is megszűnt a sörfőzés.

A hazai sörtörténet első adatai bencés apátságokhoz fűződnek, a bakonybéli monostor 1086-os összeírása említ már egy Komlóhozó nevű völgyet. Pannonhalmáról a 12. századból valók az első adatok, a 13. századi oklevelek szerint az apátság falvainak volt a feladata sört és malátát szállítani a monostorba, amely azt jelenti, hogy a vidéken akkoriban már főztek sört.

A török hódoltág idején a sörfőzés megszűnt, majd 1701 után indult újra. A számadáskönyvek szerint 20-30 ezer litert főztek akkoriban évente.

Tartomány:Győr-Moson-Sopron
Település:Pannonhalma
Cím:Pannonhalma Bencés Főapátság
GPS: 47° 33′ 9.8406″, 17° 45′ 37.67112″
Honlap: https://bences.hu

Még nem érkezett hozzászólás!