» Magyarország » Jász-Nagykun-Szolnok
Nem tartják meg a "szolnoki csatát", az ország egyik legnagyobb létszámú hadijátékát március 5-én.
A döntést azzal indokolták, hogy ebben a helyzetben, amikor Szolnoktól pár száz kilométerre az emberek élete a tét, amikor menekültek tízezrei lépik át naponta a magyar határt, nem tarthatnak meg egy hadijátékot, amely bár "szelíd formában", de mégis a harcról szól.
A 173 éve történt ütközetre emlékezve a hadijátékot 26. alkalommal rendezik meg.
Az idei hadijátékon 12 lovas, több mint 200 hagyományőrző - köztük cseh, lengyel, osztrák - katona és 8 ágyú vonul fel.
1849. március 5-én a szolnoki csata a dicsőséges tavaszi hadjárat kezdetét jelentette, mivel így a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre jutott és ez lehetővé tette a csapatok gyors átcsoportosítását.
1849. március első napjaiban a császáriak megszállása alatt volt Szolnok. A haditerv úgy szólt, hogy Vécsey Károly gróf Szanda felől színlelt támadással magára vonja a császáriak figyelmét, ez alatt Damjanich János tábornok serege Cibakházánál átkel a Tiszán, és lopva megközelíti Szolnokot. A haditerv bevált, bár nem úgy, ahogy eredetileg tervezték.
A szolnoki csata fényes győzelemmel ért véget; a császári hadvezetés katasztrófaként értékelte a csatát, mert az ellenfél részéről ilyen összehangolt támadásra nem volt példa korábban.
|
Értékeld te is!