Egervári várkastély

A környező mocsarak miatt cölöpökre épült Árpád-kori favár a XIII. századibelháborúkban elpusztult

Az egervári vár első írásos említése 1288-ból származik, a régészeti leletek szerint ennek a favárnak a nyomait találták meg idén. Az 1300-as évektől sokáig várhelyként említik, majd ezen a helyen 1476-ban, Mátyás király engedélyével Egervári László építtetett téglavárat, ahol egy könyvtárat is berendeztetett. A várkastély a mostani formáját 1569-ben nyerte el, ekkor Nádasdy Kristóf építtette újjá reneszánsz stílusban, olaszbástyákkal, négy szárnyból álló zárt négyzetes udvarral.

Az építmény a XVIII. század végéig végvárként szerepelt, a XVII. század végétől a XIX. század közepéig a Széchenyiek birtokában volt. A második szintet a barokk időkben emelték az épületre és ekkor kapta meg a toronysisakokat is. Az utolsó tulajdonosa a XIX. század közepétől egészen 1945-ig a Solymosy család volt. A XIX. században a mocsarak lecsapolása után a falak megrogytak, ezért támpilléreket építettek. Ekkor már nem lakták a várat, főként gazdasági célra használták, az 1960-as évek után pedig turistaszállóként funkcionált.

Reneszánsz látogatóközpont

Az 1288-ban ott állt vár helyén később felépült várkastély mai formájában a késő reneszánsz korát idézi meg, de a turizmuson kívül oktatási célokat és a színházi életet is szolgálja.

Miután az ország területén lévő 60 hasonló, négy sarokbástyás várkastély közül egyetlenként az egervári maradt épen, ezért bútormásolatokkal egy reneszánsz és egy barokk termet is berendeztek, az akkori körülményeket felidézve. A műemléket visual guide rendszerrel, vagyis okostelefonos kalauzolással, a magyar mellett angol, német és szlovén nyelvű magyarázatokkal járhatják végig a látogatók, és a korabeli élettel, az étkezési szokásokkal, vagy a fegyverhasználattal is megismerkedhetnek.