Versailles-i kastély

A kastély XIII. Lajos kezdte el építtetni, majd XIV. Lajos fejezte be, és költöztette át ide az egész udvart. A következő itt élő 3 király mind hozzátett valamit.

 

A kastély

Az palotában több mint 700 szoba, 2153 ablak, 1250 kandalló és 67 lépcsőház kapott helyett. 1768-ig csak 9, a királyi család tagjai számára fenntartott toalett volt a palotában. A többi lakó többnyire ott végezte dolgát, ahol akarta.

Ma több mint száz helyiség mutatja be az egykori királyi rezidencia életét és mintegy 10 000 m² terület ad otthont a szobrokat és festményeket bemutató múzeumnak, amelyet 1837-ben Fülöp-Lajos alapított.

Türörterem

Az 1684-ben elkészült híres folyosót hosszában 357 tükör veri vissza a fényt. A 73 méter hosszú, 12 méter széles folyosó a Napkirály, XIV..Lajos dicsőségének hirdetésére szolgált a maga idején. Jules Hardouin-Mansart irányította építését 1678 és 1684 között, a mennyezet freskóit Charles Le Brun festette: az ezer négyzetméteres alkotás Franciaország legnagyobb méretű festészeti műve.

A Tükörteremben kiáltották ki III. Napóleon császárnak a porosz-francia háborúban Sedannál elszenvedett vereségét és lemondását követően 1871. január 18-án a Német Császárságot. 

 

A kert

A Napkirály kertje egészen a Grand Canal-ig húzódik, csodálatos környezetet nyújt a sétára.

A Napkirály André Le Nôtre kertépítészt kérte fel, hogy „Európa legszebb kertjeit” tervezze meg. A 132 kilométeres fasorral, számtalan medencével és 50 szökőkúttal büszkélkedő 800 hektáros parkba 210 ezer tőnyi, főként erős illatú virágok kerültek, amelyeket XIV. Lajos módfelett szeretett. 

Mivel Versailles 10 kilométerre fekszik a legközelebbi nagyobb vízforrástól, a Szajnától, ráadásul 150 méterrel magasabban is, mint a folyó, ezért Arnold de Ville belga mérnök által tervezett szerkezet (Machine de Marly) látta el a szökőkutakat a Szajnából pumpált vízzel. Az óriási hidraulikus gépezet működéséhez az energiát 14 darab, 12 méter átmérőjű vízkerék szolgáltatta, ezek működtették a pumpákat és szivattyúkat, amelyek három lépcsőben a part fölé 150 méterrel magasodó domb tetejére szállították a vizet, ahonnan egy vízvezeték szállította tovább Versailles felé.

Ma elektromos szivattyúk biztosítják a versailles-i szökőkutak működését, amelyek már egy közelebbi víztározó vizét használják erre a célra.

Trianon

Nem szabad kihagyni a gyönyörű Marie-Antoinette Birtok szívében található két „hétvégi” kastélyt se: az egyik a Grand Trianon, mely XIV. Lajosnak épült, a másik a Petit Trianon, mely XV. Lajosé volt.

A Trianoni békeszerződést a magyar kormány delegációja 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16.32-kor írta alá a Grand Trianon (Nagy- Trianon) kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben.

Mária Antónia királyné versailles-i színháza a Kis-Trianon-kastély kertjében megbúvó ékkő, amely hajdan a királynő titkos helye volt. Ez az a hely, ahol a zene- és színházrajongó királyné utoljára állt színpadra, hogy a Sevillai borbély Rosináját eljátssza Beaumarchais, a szerző szemei előtt. A Mária Antónia (1755-1793) építésze, Richard Mique tervezte épületet, amelyben egyedülálló módon, működőképesen maradt fenn a 17. századi színpadi gépezet. A forradalom tombolása megkímélte a királyné színházát, mert a jakobinusok értéktelennek minősítették azt. Maga a terem is csupa vizuális illúziókeltés, hamis márvány, papírmasé és karton rejtőzik az aranyozott felületek mögött. A teátrumban, amely Mária Antónia korában akár 250 nézőt is befogadott, három teljes díszlet is fennmaradt: egy rusztikus, egy erdei és egy Minerva templomát ábrázoló, mely a világ legkorábbi,1754-ből származó teljes egészében fennmaradt díszlete