» Franciaország » Nouvelle-Aquitaine
A korai középkorban ezen a vidéken ütközött meg I. Klodvig frank király a vizigótokkal, 507-ben. Poitiers alatt állította meg a szaracénok előrenyomulását Martell Károly, 732-ben, itt esett az 1356-os második poitiers-i csatában az angol csapatok fogságába II. János francia király. A terület véglegesen 1416-ban lett a Francia Királyság része. VII. Károly, még trónörökösként, ide hívta össze a parlament tanácskozását, amely előtt 1429 márciusában Jeanne d’Arc is megjelent.
Szent János-keresztelőkápolna. Az ország legrégebbi keresztény kápolnája, a 4. században épült, mai formáját a 6–7. században nyerte el, bár a 20. században néhány átalakítást is végeztek rajta. A kápolna eredetileg csak két teremből állt, a keresztelőből, amelynek közepén földbe süllyesztve látható a keresztelőmedence, s a narthexből, előcsarnokból, itt vetették le ruhájukat a megkeresztelendők, majd itt öltötték magukra a fehér leplet, amely az egyházhoz tartozásukat jelképezte. Később a narthexet sokszögletűvé alakították, a keresztelőkápolnát apszisokkal toldották meg. Oszlopait gazdag faragás díszíti, a falakon pedig feltárták az eredeti fafestményeket, amelyeket a 12. században újabb festményekkel takartak el. Az egyik freskó Nagy Konstantint, az elsőként keresztény hitre tért római császárt ábrázolja. A templomban összegyűjtött Meroving-kori szarkofág- és kőleletek között egy hatalmas kőtrón is van.
Église Notre-Dame-la-Grande. A román kori építészet egyik legszebb franciaországi példája a templom. Mindössze 57 méter hosszú és alig 13 méter széles, kaputornyai is alacsonyak, de homlokzata megdöbbentően gazdagon díszített. A két alacsony kaputorony között hármas kapuzat nyílik, a két szélső azonban be van falazva. Valóságos bibliai képeskönyvet faragtak föléjük a 12. századi mesterek.
|
Értékeld te is!