Építését a 13. század végén kezdték el. A languedoci kereskedőváros alaposan le akarta pipálni a többi francia várost: az apszist 42 méter magasra tervezték, ami majdnem duplája a párizsi Notre Dame magasságának. Aztán úgy jártak az építkezéssel, mint a szintén csúcsokat döntögetni akaró Beauvais a maga katedrálisával: nem bírták finanszírozni az építkezést.
Az ambiciózus tervek híre messzi tájakra is eljutott; így például a Franciaországban nevelkedett IV. Károly német-római császár 1352 után ennek mintájára módosíttatta a János cseh király által elkezdett és így a francia gótika jegyeit is magán viselő prágai székesegyház terveit.
A Narbonne-i székesegyháznak végül csak a kisebb része épült meg: a szentély a melléképületekkel. A körülbelül 55 méter magas épületet egy hatalmas tűzfal zárja le ott, ahol a templomhajónak kellene következnie.
Az elkészült szentély azonban még így is a gótikus építészet egyik leglenyűgözőbb emléke.
A félkész épület falaiban akkora feszültség lépett fel, hogy az elkészült épületrészt 3–5 méter falvastagságú kerengővel és kolostorimitációval kellett megtámasztani. A félkész templomhoz 13 kápolna tartozik.
|
Értékeld te is!