Clairvaux-i ciszterci apátság

A Clairvauxi ciszterci apátságot Clairvaux-i Szent Bernát hozta létre a Cîteauxi apátság fiókegyházaként Champagneban, Dijontól 100 km-re, északra.

A Citeaux monostorát 1098-ban alapította Robert de Molesme és Étienne Harding egy mocsaras síkságon.  

Cîteaux-i rendbe Szent Bernát (1090-1153) 1112-ben lépett be, majd ő telepíti az apátságát már völgybe 1115-ben, és arról nevezi el Clairvauxnak, amire a híres mondás is utal: „Benedictus montes, Bernardus valles amabat.” ( clara vallis/claire vallée - világos völgy) 

Az alapítók a fénykorát élő cluny rendből azért váltak ki, hogy teljesen nursiai Szent Benedek szabályai szerint élhessenek. Szigorúbb eszmények mellett kötelezték el magukat: egyszerűség a mindennapi életben, a vallási szertartásokban és a művészetben, szakítás a világgal, szegénység, csend, kétkezi munka lettek a ciszterci élet legfőbb jellemzői. Bernát is a legszigorúbb monasztikus és aszketikus élethez akart visszatérni.

Clairvaux kolostorából hamar az anyakolostor kisugárzását is elhomályosító, legnagyobb befolyású ciszterci kolostor lett. 1153-ra, ha hihetünk a beszámolóknak, 800 szerzetesnek és világi testvérnek adott otthont. 

1791-ben a Francia forradalom idején elvették és lerombolták, azóta ismét a ciszterek birtokában van.

A kolostor csak vezetéssel látogatható.