Château de Chantilly

A Chantilly kastély gyűjteményében található az a meztelen modellt ábrázoló szénrajz, ami Mona Lisa vázlata lehet. A ritka kincseket őrző állandó gyűjteménye miatt második Louvre-ként is emlegetik a reneszánsz kastélyépületet. A kastélyhoz fűződik a tejszínhab megalkotása is.

A szakértők a párizsi Louvre Mona Lisájának vizsgálata után úgy vélik, a vázlatot "legalább részben" Leonardo da Vinci készítette. A szénrajz 1862 óta a Párizstól északra lévő Chantilly palota Condé múzeumának reneszánsz gyűjteményének része. 

Szinte bizonyos, hogy egy olajfestmény előtanulmánya a rajz. A művészettörténészek több bizonyítékot találtak, melyek Leonardo szerzőségét támasztják alá: a kezek és a test mindkét képen szinte azonos, a portrék majdnem ugyanolyan méretűek, a modell alakja körül található kicsiny lyukak arra utalnak, hogy a rajz alapján a kerültek a körvonalak a vászonra.

A chantilly-i kastélymúzeum és gyönyörű 240 hektáros ősparkja Párizstól északra, autóval alig félórára található. 

A 14. században épült és többször átalakított hercegi kastély évszázadokon át nagyszabású arisztokrata kerti mulatságok, bálok és vadászatok színhelye volt. Fénykorát a 17-18. században élte, amikor tulajdonosai a francia uralkodók unokatestvérei, a Bourbon-Condé család tagjai voltak, és a király is gyakran tiszteletét tette a birtokon. Itt volt alkalmazásban a 17. században a legendás konyha- és ceremóniamester, François Vatel, akinek nevéhez fűződik a tejszínhab megalkotása, amelyet franciául egyszerűen csak chantilly-i krémnek neveznek.

A francia forradalomban lerombolt várkastély, amelyet majd' száz évvel később az utolsó francia király, az Orléans-i házból származó I. Lajos Fülöp fia, Aumale herceg épített újjá, a reneszánsz által ihletett 19. századi építészet jegyeit viseli magán.

A 15 ezer műtárgyból álló, legnagyobb francia magángyűjteményt Aumale herceg a birtokkal együtt 1884-ben a tudományos akadémiának megfelelő Institut de France-ra hagyományozta, azzal a feltétellel, hogy azt meg kell nyitni a nagyközönség számára, és egyetlen darabját sem adhatják el, és nem is kölcsönözhetik más múzeumoknak. Részint ezért nem terjedt el a köztudatban, hogy az 1888-ban megnyílt Condé Múzeumban található a Francia Nemzeti Könyvtár után legjelentősebbnek számító francia régi kézirattár. A párizsi Louvre-ral vetekedő képtárban pedig olyan világhírű alkotások tekinthetők meg, mint Raphaello Három Gráciája, Ingres Vénusza vagy a híres Clouet-gyűjtemény, amely a francia uralkodóház hivatalos portréfestőjének több ezer rajzát tartalmazza.

A kastélyhoz tartozó lovarda 1721 és 1736 között épült, eredetileg a hintók tárolására szolgált, az épület emeleti részén pedig a lovasokat szállásolták el. A hintók helyén ma nemes lovak számára alakítottak ki istállókat, a szolgálati lakásokban pedig a lóápolók és a nagyszabású nyári lovasbemutatókon fellépő művészek laknak.