Chambord kastély

A kastély építését a 16. században rendelte el I. Ferenc francia király. Egyike azon kevés kastélynak, mely egy-két apró módosításon kívül megőrizte eredeti kinézetét. A kastélyt körbevevő erdős birtok mérete megegyezik Párizs alapterületével.

A kastély, bár nem készült el uralkodása alatt teljesen, I. Ferenc koronájának a gyöngyszeme volt, és örömmel mutogatta az őt látogató főuraknak. Ennek ellenére ő maga mindössze pár hetet töltött itt el életében, halála után teljesen üresen maradt.

A munkálatok 1519-ben kezdődtek, de a folyamatos háborúk miatt csak a Napkirály alatt fejeződtek be. Jules Hardouin-Mansart volt az utolsó építész, aki a Versailles-i kastélyt is tervezte. Felavatásakor itt mutatták be először Moliére két sikeres drámáját: az Úrhatnám polgárt és a Gömböc urat.

A 18. századtól már nem a királyok rezidenciája volt. Élt itt I. Leszczyński Szaniszló száműzött lengyel király és Maurice de Saxe. Utóbbi építette a kertet és a Le Cosson csatornát.

A forradalom csak részlegesen érintette: el kellett adni az összes bútort, de kívülről nem esett bántódása. A harcok után Napóleon Maréchal Berthier-nek ajándékozta. Halála után özvegye el akarta adni, így került Bordeaux grófjához. Ő csak három napot töltött itt száműzetése miatt, de kinevezett egy embert, aki felügyelte a birtokot. Sőt, felújították és ekkor nyílt meg a nyilvánosság előtt a Chambord kastély.

Halála után a Bourbon-Parma hercegekre szállt volna, de mivel ők osztrákok voltak, a francia kormány vette át. A reneszánsz stílus visszaállítása érdekében eltávolították a XIV. Lajos alatt épült manzárdtetőket, így látható ma is a kastély. 1981-ben vették fel az UNESCO világörökségi listájára.

A legenda szerint maga Leonardo da Vinci állt a kastély építése mögött, mert a francia hagyományok és az olasz reneszánsz mesterműve a kastély. Azonban ő akkor halt meg, mikor az építés elkezdődött, de nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a csigalépcső és az öntözőrendszer kiépítését az itáliai zseni ösztönözte.

A Chambord-i kastély csigalépcsője a fényes, ablakokkal bevilágított, lapos, kazettás kupoláig vezet fel. A hatalmas ablakok mentén nyolc, szobrok elhelyezésére alkalmas fülkét helyeztek el. A kastély a lépcsőépítészet egy fontos állomását jeleníti meg, egyben szemlélteti a reneszánsz építészek nyitott térben megjelenő spirális szerkezetek iránti csodálatát. Ha két személy egyszerre használja a két különálló lépcsősort, akkor ugyan láthatják egymást fel- és lesétálni, de sosem fogják egymás útját keresztezni!

A chambord-i bor. Ötszáz év után újrahonosítták I. Ferenc francia király borszőlőit a Loire-völgyben található Chambord-ban. (részletek)

HistoPad

A digitális táblagép segítségével olyan részletgazdag túrát tehet a kastélyban, mintha visszarepült volna a XVI. századba. Mindez a kibővített, valósághű és 3D-s rekonstrukciónak köszönhető. A gépen továbbá több, mint száz rögzített kommentár, interaktív térkép, a kastély 24 szobájának tájékoztatója és a gyerekek számára kincsvadászati lehetőség is található. 12 nyelven: francia, angol, német, spanyol, olasz, orosz, portugál, holland, japán, koreai, kínai, lengyel. 

Árak (2020):

Belépődíjak a kastélyhoz és a kertekhez: 14,50€, a jeggyel a kiállítások és a kertek is megtekinthetők.

18 éves kor alatt ingyenes. Az Európai Unió állampolgárai számára 26 éves kor alatt ingyenes.

NYITVATARTÁS

A kastély egész évben nyitva tart, kivéve január 1., február első keddi napja és december 25. 

Főszezon: március 26-tól október 31-ig: 9:00 - 18:00

Utószezon: november 1-től március 25-ig: 9:00 - 17:00

A kassza bezár 30 perccel a kastély zárása előtt.