Hiddensee

A Balti-tenger kisebb szigetei közé tartozik az alig 20 négyzetkilométernyi Hiddensee, amely bizonyos szempontból ma is unikumnak számít: tilos rajta az autóközlekedés.

A szigetre mind a helyben lakók, mind a turisták csak gyalogosan tehetik a lábukat, amikor hajóval átkelnek Stralsundból, illetve Schaprodéból. Így volt ez már az NDK fennállása idején is, és a piacgazdaság körülményei sem változtattak ezen. A sziget bebarangolása gyalogszerrel, kerékpáron (rengeteg a kölcsönző) és lóvontatású sétakocsikon lehetséges.

Hiddensee (régies írásmód szerint Hiddensö) szigetét egykor csak halászok lakták, az idegenforgalom ismeretlen volt errefelé. A szigetet voltaképpen Gerhart Hauptmann "fedezte föl" a szélesebb nyilvánosság számára. A nagy német drámaíró 1896-tól kezdve számos nyarat töltött a sziget "fővárosában", Vittében. A nyugalom, a sziget romlatlan szépsége, természeti értékei olyannyira rabul ejtették, hogy 1930-ban saját villát vásárolt Klosterban, a sziget északi részén fekvő faluban. A Hauptmann-villa ma múzeumként várja a látogatókat.

A drámaíró titkos tippként adta tovább barátainak Hiddenseét, ahol a XX. században olyan neves művészek, tudósok pihentek rendszeresen, mint Albert Einstein, Billy Wilder, Joachim Ringelnatz, George Grosz, Franz Kafka, Bertolt Brecht, Carl Zuckmayr. A sziget igazi szerelmesei házat is vettek ott - például Asta Nielsen filmszínésznő és Gret Palucca táncosnő, a drezdai balettiskola pár éve elhunyt alapítója.

A helyi dialektusban "sötes La:nneken" (szépséges földdarab) néven emlegetett Hiddensee túlnyomó része nemzeti park, illetve természetvédelmi terület. A sziget középső és déli részén hatalmas területen nő az őshonos hangafű (erika), amely szeptemberi virágzásakor lila szőnyegként borítja a vidéket. Hiddensee dombos északi részének legmagasabb pontja a Bakkenberg: itt áll a sziget jelképe, az 1887-ben épült 27 méter magas világítótorony. A dombokon a pillangósok családjába tartozó, sárga virágú seprűzanót, valamint a homoktövis dominál. Utóbbi termését, a narancs színű, áfonya méretű bogyókat lekvár, zselé, bor, pálinka formában feldolgozva árusítják a helyi szuvenírboltok.

A sziget madárvilága is érdekes: már a kikötő előtt pár száz méterrel énekes és bütykös hattyúk serege fogadja az érkező hajókat, a levegőben jeges, danka- és ezüstsirályok köröznek. A sziget déli csücske, a Gellen fokozottan védett övezet: tucatnyi ritka gázlómadár fajnak (köztük gulipánnak, csigaforgatónak, parti lilének) nyújt fészkelési lehetőséget. Bizonyítottan költ a szigeten a halászsas, az énekesmadár fajok száma meghaladja a három tucatot.

A helyi iskolabuszon, a posta, a mentők, a tűzőrség és a szemétszállítók járművein kívül másnak nincs helye Hiddenseén. A boltok áruellátását Stralsundból átkelő teherautók biztosítják: rakományukat azonban még a vittei kikötőben át kell rakni elektromos meghajtású furgonokra, amelyek aztán célba juttatják az árut. Az önkormányzatnak föltett szándéka, hogy elkerülje a "syltesedés" veszélyét. Az északi-tengeri Sylt szigete egykor szintén békés oázis volt - a 80-as évek óta azonban a gazdag rongyrázók gyülekezőhelyévé süllyedt, az autóforgalom kedvéért épített széles (a tájat elcsúfító) utakkal, hangos diszkókkal és hivalkodó villákkal. Jó lenne, ha Hiddensee megmenekülne ettől.