Vendvidék

LÁTNIVALÓK

Alsószölnök

Az Alsószölnöki Vízerőműben négy Francis-turbina működik, együttesen 200 kW beépített teljesítménnyel, 12 m3/s vízhozammal és 3 méteres esésmagassággal. Érdemes megtekinteni, az erőmű kis mérete miatt jól megismerhető a gát, a duzzasztómű, az üzemvíz csatorna, jól átlátható az egész folyamat.

Apátistvánfalva

A község névadója Harding Szent István ciszterci apát. Az ő tiszteletére emelték 1785-ben a ma is meglévő igen szép, műemlék templomot.

A Határőrmúzeum kiállítása a határőrélet mindennapjait mutatja be az élethűen berendezett hálókörlettől kezdve a fegyverszobán át a lovas határőrség istállójáig. Ezen az emlékhelyen, amely egy határőr skanzen, a látogató megismerheti a határőrök mindennapjait az élethűen berendezett hálókörlettől kezdve a fegyverszobán át a lovas határőrség istállójáig, de a határőrség történetén keresztül ízelítőt kaphat országunk történelméből is.

Kétvölgy

A település legmagasabb pontján, a Katalin-dombon a 2011-ben megépült Kétvölgyi kilátóról az idelátogató megcsodálhatja Kétvölgy csodálatos panorámáját háttérben az Alpokkal. A kilátónak az önkormányzat a BŰRICZA nevet adta, amely helyi szlovén nyelvjárásban a település egykori nevére (Permise) utal. Kétvölgy természeti környezetére jellemző a szabdalt felszín, a domboldalakon rétek, kaszálók, szántók, amelyeket erdők öveznek.

Farkasfa

Farkasfa felé hatalmas erdőrengeteg található. Farkasfát a Huszászi-patak völgyében fekvő faluban templomot, haranglábat találunk.

Felsőszölnök

Magyarország legnyugatabbra fekvő települése, az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett. A falu csodálatos helyen fekszik, tíz domb öleli körül, legmagasabb pontja a 404 méter magas Ezüst-hegy.

1922-ben a faluközponttól 4 kilométerre a határok találkozási pontján obeliszket emeltek (Hármashatárkő).

A falu első írásos említése 1378-ból való, akkoriban a dobrai várhoz tartozott. 1640-ben a község utolsónak hódol be a töröknek, hogy elkerülje a pusztítást, ennek ellenére a falut 1664 augusztusában a szentgotthárdi csata előtt felégették, sok más Rába menti faluval együtt. Az elmenekült lakosok a csata után hazatérve a községet újra felépítették.

A II. világháború után a falu a határsávba került. A 40-es évek végén a helyi lakosság megpróbálta elérni, hogy a falut Jugoszláviához csatolják, de nem sikerült nekik. A község és környékének megközelítése a rendszerváltásig kizárólag határsávengedéllyel volt lehetséges.

Érdekesség, hogy 2005-ig Felsőszölnökön az összes házszám a Fő utca alatt szerepelt. Ekkor több utcanevet hoztak létre, így a falu összes lakója egyszerre kapott (változtatott) lakcímet, amire hazánkban ezen kívül nem volt még példa.

Felsőszölnök központjában találjuk az értékes tárlattal rendelkező Kühár Emlékházat, Szlovén Tájházat, illetve a tőle nem messze található katolikus templomot. A Szlovén Mintagazdaságnál pedig finom helyi ételkülönlegességeket fogyaszthatunk.

Érdemes Felsőszölnökről felgyalogolni a Hármashatárkőhöz, ahol Magyarország, Szlovénia és Ausztria találkozik. Pár méteren belül három ország területére léphetünk. A gúla alakú emlékkövet 1922-ben állították, majd a második világháború után, a vasfüggöny időszakában sokáig megközelíthetetlen volt. Ez egyben hazánk legnyugatibb pontja is.

Orfalu

A Vendvidék legkisebb községe. A falu az Őrség és a Vendvidék határát őrzi, végében található a táj legszebb és legértékesebb természeti értéke a láppá változott Fekete-tó, ahol a legenda szerint egy templom süllyedt el.

Az 1823-ban épült kétoszlopos, alul teljesen zárt szoknyás harangláb a falu központi területén található. Az eredetileg fazsindellyel, majd bádoggal, jelenleg pedig cseréppel fedett harangláb oszlopait lengésirányban két-két ferde támasz merevíti. 

Rábakethely

Temploma, amely a ciszterek korából való, összefogta a vendvidéki falvakat hosszú évszázadokon át.

Szakonyfalu

Itt volt 1664-ben az oszmán sereg hídfője szemben a túlparton álló birodalmi, osztrák, francia és más csapatokkal szemben. Ekkor a falu még délebbre helyezkedett el.

Szentgotthárd

Az itt kolostort alapító ciszter szerzetesek birtokolták a Vendvidéket és ők telepítették a szlovéneket a területre. A város gazdasági központja még ma is a Vendvidéknek.