Magyar Nemzeti Múzeum

Seuso-kincs

A Magyar Nemzeti Múzeumban vannak kiállítva a Seuso-kincsnek, amelyek anyagi és művészi értékét tekintve a legjelentősebb késő római ezüst kincsleletek egyike.

Az együttes a 4. században készült, összesen 14 nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből, valamint a kincs elrejtéséhez szolgáló rézüstből áll. 

Nevét a több mint 1500 évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt és aki vagy akinek örökösei vélhetően egy barbár katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4-5. század fordulóján.

A kincs modern kori történet krimibe illő és emberi sorstragédiákkal kísért, elrejtésének és megtalálásának körülményei és a hozzá kapcsolódó, megoldatlan bűntények sorozata pedig máig izgalomban tartja a közönséget.

A leletet a hetvenes években a Balaton közelében találták meg, majd nyoma veszett. A tárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby's aukciós ház árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesíteni, ám először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területén találták meg, így a gyűjtemény őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia jogutódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.

A magyar államnak végül 2014-ben és 2017-ben sikerült megállapodnia a brit birtokosokkal, a Seuso-kincs így kompenzációs díj fejében, két részletben visszakerülhetett Magyarországra. A kompenzációs díj az első esetben 15 millió euró, a második esetben 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt.

A Seuso-kincs tárgyainak lenyűgöző méretei vannak: a legismertebb Seuso-tál például 70 centiméter átmérőjű és 8,8 kg-os, míg az Akhilleusz-tál még nagyobb: 72 centiméteres átmérőjű, és csaknem 12 kg-ot nyom. A tizennégy ezüsttárgy össztömege 68,5 kg.

A 14 kincs egyikén, a Seuso-tálon nemcsak az egykor tulajdonos (Seuso) neve tűnik fel, hanem a Balaton latin megnevezése (Pelso) is egy korabeli vadászjelenet ábrázolásában.