» Horvátország » Krapina-Zagorje
A krapinai lelőhely mintegy 130 ezer éves, Krapinából származik a legtöbb feltárt neandervölgyi-maradvány.
A krapinai neandervölgyi ősembereket, pontosabban a lelőhelyen található több mint 80, különböző életkorú emberekhez tartozó csontvázat 1899-ben találta meg Dragutin Gorjanović Kramberger, a híres horvát paleontológus, geológus és egyetemi tanár, aki a helyi tanító, Josip Rehorić meghívására kereste fel a Hušnjakovo hegyet. Az ásatások hat éve alatt Kramberger összesen kb. 3000 db régészeti maradványt ásott ki, amelyek neandervölgyi ősemberek és különféle állatok maradványai, így ma ez a világ legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. A múlt század 90-es éveinek a közepén a kanadai Hamiltonban lévő McMaster Egyetem szakemberei egy orrszarvú fogdarabkájának elektronspin-rezonancia módszerrel való vizsgálatával megállapították, hogy a neandervölgyiek az utolsó nagyobb interglaciális korszakból származnak, vagyis 130 000 évvel ezelőttről maradtak ránk.
A múzeum multimédiás kínálatával a neandervölgyiek korába repíti vissza a látogatókat, akik testközelből tapasztalhatják meg az evolúciós folyamatot. Visszatérnek a 130 ezer évvel ezelőtti régmúltba, és megtekinthetik a krapinai ősök rekonstruált életét.
A múzeum kiállítótere két domb, a Hušnjakovo és a Josipovac alatt található, 1200 négyzetméteres összterülete pedig 2 emeletre van osztva.
A neandervölgyiek ún. félbarlangokban éltek – függőleges, kopár, általában növényzet nélküli sziklafalakban lévő, víz által vájt lyukakban. A barlangok három oldalról voltak védve. Csak az elülső részen volt nyílás, hogy észrevegyék, ha ellenség közeledik a barlanghoz. Így a múzeum épülete kívülről gyakorlatilag láthatatlan. Úgy fest, mint egy betonból készült félbarlang, amelyet homokkal borítottak be. A barlang bejárata teljesen a tájba illeszkedik, így a látogatók úgy tűnnek, mint afféle barlanglakók, akik éppen hazatérnek a barlangjukba.
A múzeum átriuma úgy van kiképezve, mint egy stilizált neandervölgyi lakhely, az itt található üvegszikla pedig valójában egy nagy mozivászon, amelyen a neandervölgyiek életét bemutató, végtelenített 16 perces ismeretterjesztő klip megy.
A kiállításon nem csupán a lelőhelyet és a leleteket mutatják be, hanem a feltárásuk történetét is. A helyszínen a látogatók megismerhetik a felfedezések tudományos és időbeli összefüggésrendszerét, valamint a leletek különféle értelmezését és elméleteit is.
A kiállítótermek egyikében a hušnjakovói ősemberlelőhely hiteles rekonstrukciója tekinthető meg. Itt láthatók a legfontosabb leletmásolatok, az ősemberek koponyáitól és állkapcsaitól a barlangi medvék, orrszarvúk, hódok és szarvasok csontjaiig. A következő teremben a világ keletkezését mutatják be, az Ősrobbanástól a Föld kialakulásán át az ősemberek és a mai ember megjelenéséig. A tervezők az első emeletre vezető átjárót úgy alakították ki, hogy a tér és az emelkedés folyamata különös virtuális valóságba röpítse a látogatót. A különleges spirálba, vagyis a felfelé emelkedő kétszeres csigába való belépéssel a látogató a Föld kozmikus, kémiai és biológiai evolúciójának lehet tanúja.
A múzeum leglátványosabb része a 19 alakból álló, óriási dioráma, amely a neandervölgyiek életét mutatja be. Ez a tárlat afféle bevezetés a neandervölgyiek történetébe, bemutatja szellemi életüket, alaktanukat, kultúrájukat és környezetüket. A szobrokat egy francia szobrász, Elisabeth Daynes készítette, aki a hiperrealisztikus dermoplasztikai szobrok legkiválóbb mestere az egész világon.
A múzeum bemutatja a világ keletkezését, a föld történetét az első élőlények megjelenéséig, a látogatók pedig nyomon követhetik az élet kialakulását az első hominidák, jelesül a krapinai neandervölgyiek megjelenéséig.
A múzeumi séta abban a teremben ér véget, amely a neandervölgyiek után következő generációk kulturális evolúcióját mutatja be.
A múzeum megálmodói Jakov Radovčić, tapasztalt paleontológus, és a zágrábi Horvát Természettudományi Múzeum krapinai ősembereket bemutató tárlatának vezetője, valamint Željko Kovačić, az ismert horvát építész, a kiállítás létrehozásában pedig 8 ország muzeológusai vettek részt, az Egyesült Államoktól egészen Izraelig.
A neandervölgyiek őstörténetünk különös titkainak egyike. Kik voltak ezek a 30, vagy akár 300 ezer évvel ezelőtt élt emberek? Hogyan fedezték fel őket, és miképp értelmezték a leleteket a 19. század tudósai? Mit tudunk ma, a harmadik évezred elején a kőkorszaki emberekről, akik 125 évezreddel ezelőtt itt vadászták az orrszarvúkat? Hol van a neandervölgyiek helye a törzsfejlődés családfáján?
Ha szeretne választ kapni ezekre a kérdésekre, látogasson el a horvátországi Krapinában található Krapinai Neandervölgyi Múzeumba.
|
Értékeld te is!