A holland fővárosban a Michelin éttermek száma kiemelkedő: összesen 32 csillagos étterem található. A legfényűzőbb bevásárlóutcák közé tartozik a PC Hooftstraat, a De Bijenkorf és a Van Baerlestraat.
A bevásárló túrákon kívül Amszterdam festői csatornákon keresztül hajókirándulásokat is kínál. Sétálhat a virágpiacokon, például a belvárosban található „lebegő” Bloemenmarkton, és ellátogathat a múzeumi negyedbe, ahol a Van Gogh Múzeum, a Rijksmuseum és a Stedelijk Modern Művészetek Múzeuma található.
Femke Halsema, Amszterdam polgármestere 2021-ben a rabszolgaság eltörlésének hollandiai emléknapján tartott beszédében bocsánatot kért a városnak a holland rabszolga-kereskedelemben való részvételéért.
"Az amszterdami önkormányzat nevében bocsánatot kérek Amszterdam városvezetésének a gyarmati rabszolgaság világméretű kereskedelmében való aktív részvételéért" - jelentette ki Halsema.
Hollandia négy legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht már korábban elismerte, hogy közvetlenül vagy közvetve hasznot húzott a rabszolgaságból a 17-19. században. Hivatalos bocsánatkérésre holland település részéről azonban csak most került sor.
A holland birodalom, a világ szinte minden pontján - Észak és Dél Amerikában, Afrikában, a Közel Keleten, Délkelet-Ázsiában valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is - rendelkezett kolóniákkal. A holland Nyugat-Indiai Társaság rabszolgakereskedelme jelentősen hozzájárult Hollandia gazdasági világhatalmi státuszához a 17.században.
(c) pixabay
A világhírű 17. századi belváros, a kellemes Jordaan negyed szűk utcákkal, nyüzsgő kávézókkal és a híres csatornák mentén álló impozáns kereskedőházakkal büszkélkedhet.
Amszterdamban van a világ legnagyobb múzeumsűrűsége, és olyan kulturális kincseknek ad otthont, mint a Van Gogh Múzeum, az Anne Frank Ház és a Rijksmuseum, ahol Rembrandt festő világhírű "Éjszakai őrség" című alkotása látható.
Gyerekekkel látogat Amszterdamba? Az Artis melletti Micropia és a Science Center NEMO kihagyhatatlan látnivalók!
A város neve a 12. századból származik, amikor az Amstel folyóban gátat építettek. A víz ma is meghatározó eleme Amszterdamnak. Mindenképpen érdemes részt venni egy amszterdami hajókiránduláson, és felfedezni a történelmi csatornagyűrűt, amely 2011-ben az UNESCO világörökség részévé vált.
Amszterdam csatornái 2013-ban voltak 400 évesek, 2010-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Az utcákon és a 165 csatornán való eligazodáshoz a legjobb módja, ha a mintegy 110 kirándulóhajó egyikén tett túrával kezdjük az utazást. Évente több mint 3,7 millió látogató utazik ezeken a csatornahajókon. Üvegtetőjüknek köszönhetően az év bármely szakában jó kilátást nyújtanak a látnivalókra és a mindennapi életre.
2011-ben megnyílt az első múzeumuk is.
A 17. század, az Aranyszázad kezdetén Amszterdam példátlan fellendülést élt át, ezrével érkeztek az új betelepülők. Cölöpökre épített tengeri kikötője, amelyet egyik oldalán tengeri gátja, a másik oldalon egy régi csatorna félkörös íve, az úgynevezett Singel védelmi vonal határolt, szűknek bizonyult.
Ekkor a városi hatóságok elhatározták, hogy a Singellel párhuzamosan három új csatornát ásatnak, hogy így lecsapoljanak mintegy száz hektárnyi mocsaras területet és házakat, boltokat és raktárakat építsenek az így nyert területen. 1613-tól mintegy 14 kilométernyi új, 2,4 méter mély csatornát ástak ki és ezeket mintegy 80 híddal kötötték össze.
A Herengracht (A polgárok csatornája) 386. szám alatt rendezték be a nagyszabású hidraulikai és városépítészeti vállalkozás előtt tisztelgő Grachtenhuis csatorna múzeumot, egy olyan hajdani bankár palotájában, aki a maga idején részt vett az amerikai függetlenségi háború finanszírozásában. A múzeum megtekintése félórát igényel, aztán mindenki maga fedezheti fel a párhuzamos csatornák varázsát, kerékpáron vagy hajón.
A látogató hangoskalauzzal a kezében kap eligazítást a multimédia-prezentációkról, amelyek nem valamiféle kurzusként tálalják a történetet, hanem úgy adják elő, ahogy a kávéházakban szokás. Így hallhatja a korabeli közreműködők, szereplők - a polgármester, az építész vagy a mérnök - szavait, ahogy megvitatják, módosítják vagy törlik a terv részleteit, amíg eljutnak a végső formához: a középkori várost félkörívben övező négy szimmetrikus csatornához.
A múzeum egyik további termében a csatornák menti élettel és eseményekkel foglalkoznak, így például a panorámaképernyőkön látható a Meleg Büszkeség amszterdami parádéit megörökítő videó, a városnéző hajók szüntelen mozgása vagy az, hogy miként kutatja fel a rendőrség az ellopott kerékpárokat.
Az 1889-ben megnyitott központi pályaudvar egy vörös téglaépület, amelyet P. J. H. Cuypers, a Rijksmuseum építője neoreneszánsz stílusban épített. Az állomás 9000 cölöpön és három mesterséges szigeten áll az IJ partján. A két toronnyal szegélyezett központi részt a császári sas és az európai városok címerei díszítik. A keleti részen található a gazdagon díszített királyi váróterem, amely közvetlenül a királyi család számára autóval megközelíthető. Kívülről üvegajtókon keresztül lehet megtekinteni. A mellette lévő 1. osztályú váróterem ma étteremként és bárként szolgál.
Amszterdam legnagyobb tere, a Dam. A mai város területén 1000-től kezdve földművesek és halászok telepedtek le, és Amszterdamot 1275-ben említik először oklevelek. A tengeri kikötő egykor ott volt, ahol ma a Damrak vezet a központi pályaudvartól a Damhoz. A belvízi kikötő a Rokin helyén volt a Dam túloldalán.
A Damrakon áll a Beurs van Berlage tőzsde (1899), amely ma kulturális központként szolgál. A szomszédban található a De Bijenkorf luxusáruház (1915). Főhomlokzata a gátra és a 22 méter magas Nationaal Monumentre (1956) néz. Ez a fehér obeliszkkel díszített emlékmű a második világháború áldozatainak állít emléket. Régebben hippik találkoztak a lépcsőjén, de ma már a világ minden tájáról érkeznek ide turisták.
A Nieuwe Kerk am Dam templomot főként kulturális eseményekre használnak ma már (ott tartotta esküvőjét a holland trónörökös Orániai Vilmos az argentin Maxima Zorruguietával).
A DAM további nevezetességei: Királyi Palota, Madame Tussauds.
13 659 - ezt a számot minden holland iskolás gyerek ismeri. A cölöpök számát egy holland mondóka segítségével lehet legkönnyebben megjegyezni: dagen van het jaar, eentje ervoor, negentje erachter (az év napjainak száma, előtte egy 1-es, utána meg egy 9-es).
Az 1655-ből származó neoklasszicista királyi palota ennyi fatörzsön áll, és városházának épült, innen az óratorony. Csak 1808-ban, a napóleoni uralom idején nyilvánította Bonaparte Lajos királyi rezidenciává a palotát. A főportál feletti lábazatot Amszterdam városának, mint a tengerek uralkodójának allegóriája díszíti: a Stedemaagd (város szolgálója) tengeri istenekkel és tengeri szörnyekkel körülvéve. Az emeleti Burgerzaal Európa egyik legszebb bankettterme. A 28 méter magas, márvánnyal burkolt, allegorikus szobrokkal, festményekkel és mennyezeti falfestményekkel díszített terem.
A királyi család csak hivatalos fogadásokon (mint az újévi fogadás) használja a palotát. Emellett az épületet magas rangú vendégek elszállásolására használják.
A 20. század során többször felújították az épületet, és visszaállították a Louis Bonaparte által eszközölt változtatások előtti állapotot. 2005 szeptembere és 2009 júniusa között nagyszabású restaurálási munkálatokat végeztek, melyek költsége 67 millió euróba került. Ezalatt a látogatók elől elzárták az épületet. A felújítás óta újra látogatható a palota, amelyben több kulturális rendezvény, kiállítás is helyet kap, és évente megközelítőleg 100 000 vendég keresi fel.
A Nieuwe Kerk am Damot 1409-ben szentelték fel Amszterdam második templomaként. A késő gótikus bazilika 1645-ben tűzvészben elvesztette tornyát. Ma a Nieuwe Kerkben jelentős művészeti és fotókiállítások kerülnek megrendezésre. A belső térben híres amszterdami lakosok síremlékei találhatók, köztük Joost van den Vondel (1587-1679) nemzeti költő emlékműve és Michiel de Ruyter (1607-76) tengerészhős pompás síremléke. Az ólomüveg ablakok a város történetének fontosabb eseményeit is szemléltetik. A 17. századból származó további kincsek közé tartozik Albert Vinckenbrinck szószéke hatalmas hangtáblájával, a rézarany kórusszekrény és Jacob van Campen nagy orgonája.
A Singelben, a régi városárkon úszó virágpiac a szemet gyönyörködtető látványt nyújt. A Koningsplein és a Muntplein között, a gyönyörű Munttoren városkapuval - ahol egykor érméket vertek - fekszenek a kikötött hajók, amelyeken a virágokat és virághagymákat árulják, amelyekről Hollandia híres. A fedett rámpákon az utcáról léphet be.
Az akkori németalföldi főváros központjában álló háznak Rembrandt 1639 és 1658 közt volt lakója. Ott halt meg felesége, Saskia és ott született Titus nevű fia.
A "Rembrandt-ház" 1911 óta múzeum, amelyben elsősorban a művész által készített és birtokában lévő lenyomatok tekinthetők meg. A restaurált lakóház központi helyisége a "művészeti kamara", amelyben Rembrandt műtárgy- és különlegesség-gyűjteményét őrízte. Az egész házat sikerült ugyanúgy berendezni, mint ahogy a művész életében volt.
Rembrandt nemcsak festő, hanem kereskedő és gyűjtő is volt. Gyűjteményében híres régi német és itáliai mesterek rézkarcai mellett kitömött állatok, ásványok, kagylók, teknősbékapáncélok, márványmellszobrok és pénzérmék is találhatók. Gyűjteményének tárgyait Rembrandt háttér-témaként felhasználta saját festményeihez, például az Éjjeli őrjárathoz. De tanítványai is használták azokat tanulmányaikhoz.
Rembrandt más festők lenyomataival, rajzaival és rézkarcaival is kereskedett. Így 1637-ben 424 guldenért megvásárolt egy Rubens festményt és hét évvel később száz guldennel drágábban eladta azt. Ez óriási nyereségnek számított, tekintve, hogy évi jövedelme átlagosan 200 gulden körül mozgott. Rembrandt gyűjteményének akkori értékét 18 000 guldenra becsülik.
A festő, aki már életében híres volt és sok pénzt keresett, végül is nem utolsó sorban gyűjtőszenvedélye miatt volt kénytelen 1656-ban csődöt jelenteni. Nem tudta az abban az időben 13 000 guldenért vásárolt lakóház árát kifizetni és 1658-ban bérlakásba költözött.
A felújított lakóházban megtekinthető Rembrandt műterme, valamint nappali és hálószobája is.
Amszterdam legrégebbi templomát Szent Miklósnak, a város védőszentjének és a tengerészek védőszentjének szentelték. A 13. században egy fakápolna állt ezen a helyen, amelyet a 14. században kőbazilika váltott fel. A gyér belső tér egyetlen dísze a festett üvegablakok és a 16. századból származó kórusszék. Rembrandt feleségét, Saskia van Uylenburghot 1642-ben temették el a Búzakereskedők kápolnájában.
Az Oude Kerk valószínűleg az egyetlen templom a világon, amelynek templomterét szinte teljes egészében bordélyházak veszik körül.
A 102 méter hosszú homlokzatú Amstelhof 1683-ban készült el az Amstel folyó partján. 400 idős embernek adott helyet, akik itt töltötték alkonyi éveiket. Miután idősek otthonaként bezárt, 2009-ben itt nyílt meg az amszterdami Ermitázs. A szentpétervári névadóval való együttműködés megszűnése óta az Ermitázs több holland múzeummal is együttműködik. Johannes Vermeer, Vincent van Gogh, Rembrandt van Rijn és Pieter Bruegel I. magas színvonalú műalkotásait adják kölcsön.
A hollandiai Ermitázs kilencezer négyzetméteren, két nagy és 44 kisebb teremben várja a látogatókat, a Néva partjáról eddig mintegy 1800 műtárgyat szállítottak át a holland fővárosba. A kiállításra kerülő kincsek között festmények, Fabergé-ékszerek, illetve bútor- és ruhadarabok szerepelnek.
Anne Frank családja Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült, mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg. Édesanyjukat Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családját koncentrációs táborokban ölték meg. Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.
Begijnhof kis begina otthonokkal, amelyek a 14. századból származnak. Az 1530-ból származó 34-es számú házat sokáig Amszterdam legrégebbi faházának tartották.
A beginák a 12. század második felében a Németalföldön indult női vallási mozgalom tagjai. Közösségben éltek, hasonlóan a szerzetesrendek tagjaihoz, de – tőlük eltérően – ezek a férjezetlen nők nem életre szólóan örök fogadalommal, hanem ígérettel vagy ideiglenes fogadalommal kötelezték el magukat a krisztusi tanok közös követésére, az evangéliumi eszmények (főként a szegénység) megtartására, az úgynevezett apostoli életre. Az egyes begina-közösségek önállóak voltak, nem alkottak egységes szervezetet. A hagyományos szerzetesrendekkel ellentétben nem álltak közvetlen pápai vagy püspöki fennhatóság alatt. Minden közösség maga választotta meg vezetőjét, maga alakította ki a saját életmódját és szabályzatát, amelyben a vallásos gyakorlatok (imádság, szemlélődés, liturgia), az önfenntartó fizikai munka (főként szövés és csipkeverés) mellett jelentős szerepet kapott a szociális tevékenység (például betegápolás, szegénygondozás, tanítás) is.
Amszterdam múzeumi negyedében találhatók a város legfontosabb múzeumai. A Van Gogh Múzeum mellett ezek a Rijksmuseum és a Stedelijk Múzeum. Míg a Rijksmuseum olyan híres holland festőknek, mint Vermeer és Rembrandt, addig a Stedelijk Múzeum olyan művészek modern művészetét állítja ki minden főbb stílusban, mint Kandinsky, Picasso, Chagall és Mondrian.
Szintén a múzeumi negyedben található a Diamant Múzeum és a Concertgebouw, Amszterdam királyi koncertterme.
Rijksmuseum (c) pixabay
A Rijksmuseumban látható Rembrant Az "Éjjeli őrjárat" c. képe Amszterdam egyik fő attrakciója.
Az Éjjeli őrjárat Rembrandt van Rijn (1606-1669) egyik leghíresebb alkotása. A festő az 1640-es években kapott megbízást arra, hogy bemutassa a Frans Banning Cocq kapitány vezette amszterdami polgárőrséget. A nagy méterű, 363-szor 467 centiméteres kép egy teljes falat betölt a Rijksmuseumban.
1642-ben készült képén a hagyományos merev beállítású holland csoportportrét a kor ízlésétől eltérően, újszerűen értelmezte, ami nagy vihart kavart.
A P. J. H. Cuypers által tervezett, 1885-ben épült neogótikus téglaépületet, a Rijksmuseumot a művészet katedrálisának tekintik. A gyűjtemény a 17. századra összpontosít. 8000 kiállítási tárgya között Rembrandt, Jan Vermeer, Frans Hals, Jan Steen, Cézanne, Courbet, Monet és Van Gogh remekművei találhatók. A grafikai gyűjtemény Dürer, Raffaello, Tiepolo, Goya, Van Dyck és Toulouse-Lautrec műveit őrzi. A múzeum nagy sztárja Rembrandt 1642-ben készült „Éjszakai őrjárat” című műve, amely a díszgalériában foglal helyet.
A többi teremben a festmények mellett amszterdami csatornaházakból származó bútorokat, porcelánokat, faliszőnyegeket és ezüsttárgyakat is láthatunk. Míg a ház ura érméket gyűjtött, addig felesége a babaházát díszítette. Ezekből a 17. századból származó pompás példányokból kettő látható. A babaházakat és miniatűr berendezési tárgyaikat egyedi megrendelésre készítették, és annyiba kerültek, mint a valódi csatornaházak. A különleges gyűjteményben más értékes tárgyak is láthatók: báli ruhák és ékszerek, hangszerek és fegyverek. Az ázsiai pavilonban a Távol-Keletről származó szobrokat és grafikákat mutatnak be, míg a Philips-szárnyban időszaki kiállításokat rendeznek.
Az évente másfél millió látogatót fogadó Van Gogh Múzeum 1973-ban nyílt meg Amszterdam szívében. Eredeti épülete a híres holland építész, Gerrit Rietveld tervei alapján készült.
A gyűjtemény több mint 200 festménnyel, 500 rajzzal és 750 írásos dokumentummal büszkélkedhet. A Van Gogh Múzeum abszolút remekművei a festő önarcképei, a Napraforgók, a Krumplievők és a Hálószoba.
Az amszterdami Van Gogh Múzeum a holland főváros egyik legfontosabb látnivalója. A 200 festményével az impresszionisták legnagyobb gyűjteményének számít. Vincent van Gogh művei mellett a művészeti múzeumban más jelentős művészek, például Claude Monet, Paul Gauguin és Edvard Munch alkotásai is megtekinthetők.
A múzeum Amszterdam Oud-Zuid negyedében, a Museumplein-en található. A múzeumot 1973-ban nyitották meg. A művész unokaöccse, Vincent Willem van Gogh alapította. Egész életében azért kampányolt, hogy a műveket megbecsüljék, és tanúja lehetett a múzeum megnyitásának. Az épületet Gerrit Thomas Rietveld holland építész tervezte, és már kétszer bővítették - Kishō Kurokawa japán építész tervei szerint. Ma az amszterdami Van Gogh Múzeum a világ egyik leglátogatottabb művészeti múzeuma.
Vincent van Gogh rendkívül termékeny művész volt, és korai, 37 éves korában bekövetkezett halála ellenére több mint 900 festményt és legalább ugyanennyi rajzot hagyott hátra. Ezek közül csak néhányat adtak el még életében. A múzeumban a festő különböző alkotói korszakaiból 600 művet állítanak ki, köztük 200 festményt és 400 rajzot. Levelek és hétköznapi tárgyak segítségével mesélnek van Gogh életéről.
A leghíresebb művek között szerepel a „Napraforgók”, a „Krumplievők” és az „Önarckép a festőállvány előtt”. A múzeum további közönségcsalogató művei a „Vincent hálószobája” és az „Önarckép világos nemezkalappal”.
Amszterdam a 16. század vége óta a gyémántfeldolgozás központja volt, köszönhetően a spanyol uralom alatt álló Antwerpenből Amszterdamba menekült, többnyire zsidó gyémántkereskedőknek és gyémántcsiszolóknak. Az 1730-as brazíliai és az 1867-es dél-afrikai nagy lelőhelyek felfedezésével az amszterdami gyémántipar fellendült. Ma már csak körülbelül tíz gyémántcsiszoló üzem maradt fenn.
Ezek egyike, az 1840 óta működő Coster Diamonds négy városi palotában található. A hozzá tartozó Gyémántmúzeum mindent elmond a gyémántok keletkezéséről, bányászatáról és feldolgozásáról. A Costerben valaha megmunkált leghíresebb gyémánt a Koh-i-noor, a Fény Hegye, amelyet 1304-ben találtak Indiában, és 1849 óta a brit korona tulajdonában van. Viktória királynő 1851-ben újracsiszoltatta a követ a Costerrel, így a súlya 186 karátról 108,93 karátra csökkent. Ma az ékszer az 1937-es Erzsébet királynő koronáját díszíti.
A Moco, amely a Museumplein-en található 1904-es Villa Alsbergben kapott helyet, modern és kortárs művészetet, valamint street artot mutat be. Banksy, Jean-Michel Basquiat, Keith Haring, Jeff Koons, Damien Hirst, Tracey Emin és Andy Warhol remekművei mellett fiatal tehetségek alkotásai is megtekinthetők. Az időszaki kiállítások a legújabb trendeket mutatják be. A műalkotások a kertben is megtekinthetők.
Amszterdamban több mint 8000 épület szerepel a műemléki listán.
Mivel Amszterdam történelmében a csatornák voltak az egyik legfontosabb áru- és személyszállítási útvonal, szokás volt, hogy az épületek adóját a csatorna mentén mért szélességük alapján mérték. Ennek eredményeként az Amszterdamban épült házak többsége nagyon keskeny homlokzattal rendelkezett a csatornák mentén, de viszonylag hosszú és magas volt, hogy elegendő lakóterületet vagy tárolóhelyet biztosítson az áruk számára. Ez a fajta építési mód azonban nem volt alkalmas széles lépcsőházak építésére; a lépcsőházak így túl keskenyek voltak a terjedelmes áruk vagy bútorok számára. Azokat a tárgyakat, amelyeket nehéz volt a lépcsőházon keresztül szállítani, inkább az ablakokon keresztül hozták be a házba. E folyamat megkönnyítése érdekében sok történelmi épület nyeregtetőjén kiálló gerendák találhatók, amelyekhez csigákat lehetett rögzíteni. Ezenkívül sok homlokzat enyhén előrefelé dől, ami építészetileg szándékos. Az előre dőlés mértékenként 0,2-2,5 cm. A nyeregtetőket a szűkösség miatt nem lehetett szélességben építeni, hanem felfelé építették. Négy évszázadból származó nyeregtetőváltozatok jellemzik az óvárost. Különösen gyakoriak a lépcsőzetes nyeregtetők, a csőrös nyeregtetők, a nyakas nyeregtetők, a dongaboltozatos nyeregtetők és a formázott nyeregtetők.
Másodszor, Amszterdamban a házakat régen fapallókra építették, és ezek az évszázadok során lassan elkorhadtak, ami Amszterdam történelmi negyedeinek kissé „görbe” vagy „torz” megjelenést kölcsönöz. Amszterdam mintegy ötmillió fapallón áll, amelyekre a nedves, homokos altalaj miatt van szükség. Ma már betoncölöpöket használnak a hosszabb élettartam, az egyszerűbb építési mód és a nagyobb mélység miatt. A főpályaudvar mintegy 8600 cölöpön áll, a Királyi Palota 13 659 cölöpön, e fa cölöpök nagy részét a Fekete- és a Frank-erdőből hozták tutajokon. A főpályaudvar összes cölöpje például a Frank-erdőből származott, a házakhoz és hajókhoz szükséges fát, valamint a tűzifát szintén ezekből az erdőkből szállították tutajokon.
Az első bordélyházakat már 1400-ban létrehozták a De Wallen negyedben, a vörös lámpák negyedében - az Oude Kerk és több kolostor mellett. Ma körülbelül 5600 prostituált dolgozik itt, és 400-ra korlátozták azoknak az ablakoknak a számát, amelyekben megmutatják magukat. Játékfilmeket és zenei videoklipeket, például George Michael „Roxanne” című filmjét forgatták itt.
A város címere a három függőlegesen egymás alatt elhelyezkedő Szent András keresztből áll. A zászlón hasonlóképpen a három kereszt látható. E motívum eredetére vonatkozóan számos különböző elképzelés ismert. A történészek szerint a címer a Persijn család címerére vezethető vissza. (A hagyomány szerint Jan Persijn alapította az első települést a mai Dam helyén.) A család más egykori birtokaival (Amstelveen, Ouder-Amstel, Duivendrecht és Ouderkerk aan de Amstel) kapcsolatban is megtalálható ez a motívum.
Más magyarázatok szerint a keresztek a várost fenyegető három csapást jelképezik, a vizet, a tüzet és a pestist. Megint másik elképzelés szerint a keresztek eredetileg az Amstel folyó három gázlóját jelentik.
A sült krumpli kultikus kedvenc Amszterdamban, amit a gyakori sorban állás is jelez.
A gyalogos híd, amelyet négy évig készítettek az MX3D holland cég vezetésével, egyfajta "élő laboratórium" lesz. A hídba telepített szenzorok hatalmas hálózatával a londoni Imperial College kutatói mérni fogják, megfigyelik és elemzik, miként reagál a gyalogos forgalomra a 12 méter hosszú szerkezet.
Az összegyűjtött adatok lehetővé teszik, hogy a mérnökök, kutatók a híd "egészségét" valós időben figyeljék meg, nyomon kövessék miként változik a szerkezet és megértsék milyen kölcsönhatásban van a gyalogosokkal a 3D-s infrastruktúra.
A szenzorokból nyert adatokat a híd "digitális ikertestvérébe" táplálják, ez a valós híd számítógépes változata. A valós híd működését összevetik "ikertestvéréével", ami egyebek között segít választ adni a 3D-s nyomtatással készült acélhíd hosszútávú működéséről felmerülő kérdésekre, jövőbeni hasonló szerkezetek létrehozásának lehetőségeire.
A hidat az Amszterdam vöröslámpás negyedében húzódó Oudezijds Achterburgwal-csatornán állították fel.
Amszterdamban egyébként 1943 számozott híd van, közülük 252 a belvárosban. Ezek közül 902-nek van neve.
A holland főváros az LMBT közösség egyik leglátogatottabb úti célja Európában. Amszterdam nem véletlenül kapta a 2019-es Európa meleg fővárosa címet. A lakosság nyitottsága és toleranciája nagyszerű vonzerőt jelent, és érdemes LMBTQ+ turisztikai célponttá teszi a várost.
A városban számos bár, éjszakai klub, hajóparti és melegbarát létesítmény található. A fő terület a Rembrandtplein körül van, és az Amstelstraatig terjed, amely párhuzamosan fut az azonos nevű csatornával. Amszterdam látogatása során nem szabad kihagyni a Canal Parade-t (augusztus első szombatján) és a Pink szombatot (június utolsó szombatján).
"Maradj távol": Amszterdam nem akar több bulizós turistát. Tilalmakkal és kampányokkal próbálnak javítani a város imázsán és színvonalasabbá tenni a turizmust. A város úgynevezett "Stay Away" kampánya 2023 márciusának vége óta tart. A cél az, hogy elriasszák azokat a turistákat, akik csak egy "zűrös éjszakára", azaz rosszalkodni jönnek Amszterdamba.
Azoknak, akik az interneten olyan kifejezésekre keresnek rá, mint "legénybúcsú Amszterdamban" vagy "kocsmázás Amszterdamban", videókat és figyelmeztetéseket mutatnak majd az amszterdami féktelen kiengedés következményeiről. A kampány egyelőre elsősorban a fiatal brit férfiakat célozza meg, de hamarosan kiterjesztik.
Annak érdekében, hogy amszterdami látogatásod során ne kelljen semmilyen következménnyel szembenézned a viselkedésed miatt, íme egy útmutató azokról a szabályokról, amelyeket semmiképpen ne szegj meg a városban.
Amszterdam bejelentette, hogy a város 2023 május közepétől betiltja a nyilvános marihuana dohányzást. Eddig mindenféle következmény nélkül lehetett ott az utcán elszívni egy jointot.
Aki megszegi a bejelentett tilalmat, 100 eurós bírságra számíthat - ez az általános bírság a Hollandiában az engedély nélküli helyeken való füvezésért. A város egyelőre nem közölte, hogy a bírság Amszterdamban is ugyanannyi lesz-e, vagy más összegű lesz (2023. április 13-tól).
Öt grammnál kevesebb marihuána birtoklása továbbra is megengedett, de a kábítószert egy ellenőrzés során le is foglalhatják. Aki öt grammnál többet tart magánál, annak 75 eurós bírságra kell számítania. A marihuána fogyasztása továbbra is engedélyezett a Cafeshop-okban.
A híres vöröslámpás negyed, a De Wallen olyan látványosság, amelyet nem szabad kihagynia amszterdami útja során. Van azonban egy fontos viselkedési szabály, amit ott be kell tartani: a prostituáltakról nem szabad fényképeket készíteni. Még akkor sem, ha a De Wallenben való sétát esetleg fényképen is meg szeretné örökíteni.
Sok kamera van a környéken. Akit rajtakapnak, az nemcsak az ott dolgozók nemtetszését vonja magára, hanem pénzbírságra is számítania kell. Ez vonatkozik a vöröslámpás negyedben tartott idegenvezetésekre is.
Április eleje óta az ottani nyitvatartási időre is korlátozások vannak érvényben. Hajnali 1 órától nem fogadhatnak új ügyfeleket, hajnali 3 órakor pedig be kell zárniuk. Az intézkedések részei annak a tervnek, hogy a prostitúciót a városon kívüli Eros központba költöztetik.
Bár a kannabisz nyilvános helyen kívüli fogyasztása továbbra is engedélyezett, ez a liberális hozzáállás nem vonatkozik a kemény drogokra, például a kokainra. Itt mind a birtoklás, mind a fogyasztás szigorúan tilos.
Ennek megfelelően itt már nem jár bírság, de valódi büntetőeljárásra számíthatsz, annak minden következményével együtt. Hogy mi számít lágy és mi kemény drognak, azt Hollandiában az úgynevezett ópiumtörvény szabályozza.
A város magasabb színvonalú turizmust célzó intézkedéscsomagjához tartozik a dohányzási tilalom is bizonyos nyilvános helyeken. Az alkoholfogyasztás Hollandia nagy részén számos nyilvános helyen elvileg egyébként is tilos. Itt akár 95 eurós bírság is kiszabható. Az alkohol árusítását is korlátozni kívánják bizonyos területeken.
Például a vöröslámpás negyedben lévő üzletekben mostantól tilos alkoholt árulni hétvégén 16 óra után. Ebben az esetben inkább az eladót kell megbírságolni. A túlzott ittasság azonban szintén azon magatartásformák közé tartozik, amelyeket a turisták nem szeretnek, és amelyek ellen a "Maradj távol" kampány irányul.
Ha Amszterdamban járva csökkennek a gátlásaid, akkor is keress egy olyan helyet, ahol van megfelelő WC, ha szükséged van rá. A nyilvános helyen pisilés ugyanis elég drága lehet. Akár 150 eurós bírságra is számíthatsz, ha rajtakapnak.
Egy újabb kampány során Amszterdam-szerte táblákat vagy paravánokat helyeznek el, amelyek figyelmeztetnek a megfelelő büntetésre. A figyelmeztetések célja, hogy a már a városban tartózkodó turistákat emlékeztessék a viselkedési szabályokra.
Amszterdam saját népszerűségének áldozatává vált, évente 20 millió látogatót vonz a buliváros hírneve. A városvezetés egyik tagja nemrégiben egyfajta „sáskajáráshoz” hasonlította a turistákat, akik egyszerre szállják meg a várost.
A másik fő indok a hajók eltávolítására az, hogy csökkentsék a légszennyezettséget Amszterdamban. Egy 2021-es tanulmány szerint egy nagy tengerjáró hajó egy nap alatt ugyanannyi nitrogén-oxidot termelt, mint 30 ezer teherautó. A holland városba idáig évente 100 ilyen hajó érkezett.
Amszterdamnak elege lett a hatalmas turistaáradatból, ezért 2024-től itt kell megfizetni Európa legmagasabb idegenforgalmi adóját.
Ebből próbálják fedezni a tömegturizmus által okozott nehézségeket és károkat, például megduplázzák az utcák takarítását.
Az idegenforgalmi adó mértéke Amszterdamban függ attól, milyen szobát foglal valaki, tehát egy három csillagos hotelben valamivel kevesebbet kell fizetni, mint egy öt csillagos szállodában.
Egy átlagos, 150 eurós szobaár után 21,8 euró idegenforgalmi adót, vagyis nagyjából 8500 forintot kell majd fizetni jövő évtől.
|
Értékeld te is!