» Szlovákia

» Szlovákia » Kassai kerület


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Kassa 1347-től a 18. század elejéig Magyarország második legnagyobb városa volt, Buda után.


Kassa történelmi központját a 18. századig várfalak vették körül. Ma egy közel egy kilométer hosszú sétálóutca szeli végig a város szívét, amelynek mentén egymás mellett sorakoznak a pompás történelmi épületek, a régi királyok, grófok és nemesek egykori otthonai. A központ telis-tele van legendával, gazdag arisztokraták palotái és kézműves-otthonok váltják egymást, akárcsak templomok és kápolnák, terek és szűk utcák, amelyek elkerülhetetlenül vonzzák az arrajárók tekintetét. Az eredeti középkori tér ma a város domináns helyszíne, amely egyben Szlovákia legnagyobb kiterjedésű műemlékvédelmi területét alkotja.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta Kassát: a támadás után lépett be Magyarország a Szovjetunió elleni háborúba. A magyar katonai és politikai vezetés 1941 tavaszán mind több információt kapott a Szovjetunió ellen tervezett német támadásról, amely végül június 22-én indult meg. A gyors német diadalra számító vezérkar egyre nagyobb nyomást gyakorolt a kormányra a háborúba való mielőbbi magyar bekapcsolódás érdekében. Bárdossy László kormányfő javaslatára a kormány június 23-án döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról - a miniszterelnök elhallgatta, hogy Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyi népbiztos a moszkvai magyar követ tudtára adta: a szovjet kormánynak nincs támadó szándéka Magyarországgal szemben, és bizonyos területi revízióhoz is hajlandó támogatást nyújtani.

A németek - bár nem zárkóztak el tőle - hivatalosan nem kérték a magyar katonai közreműködést, ennek híján pedig sem Horthy Miklós kormányzó, sem Bárdossy nem hajlott az önkéntes csatlakozásra. A vezetést ugyanakkor aggasztotta Románia és Szlovákia belépése a háborúba. A "casus belli" végül 1941. június 26-án következett be: ezen a napon 13 óra 7 perckor délkeleti irányból három felségjel nélküli repülőgép közelítette meg Kassát, törzsükön jól kivehető volt a tengelyhatalmak gépeinek szabad mozgását biztosító összefüggő sárga gyűrű. A kötelék 29 közepes bombával szórta meg a várost, de kimondottan hadi célpontokat nem támadott, majd távozott. A támadásnak 29 halálos áldozata, 14 súlyos és 48 könnyű sebesültje volt, károk keletkeztek számos épületben, ezek nagyságát 3 millió pengőre becsülték.

A hadsereg hivatalos közlése szerint az akciót szovjet gépek hajtották végre, a fel nem robbant bombákat ugyancsak szovjet gyártmányúakként azonosították. A politikai vezetés ezt a verziót fogadta el, annál is inkább, mivel Bárdossy a kormányzó és a parlament előtt is eltitkolta a kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki a támadókban német típusú gépeket vélt felismerni.

A kassai bombázás szolgált ürügyként Magyarország belépéséhez a Szovjetunió elleni háborúba: a kormány még június 26-án elfogadta Bárdossy javaslatát, hogy a "...provokálatlan támadás következtében hadiállapotban levőnek tekintsük magunkat Szovjetoroszországgal." A döntést a kormányfő másnap jelentette be a képviselőházban, aznap már magyar gépek támadtak szovjet városokat, majd július 1-jén 40 ezer fős magyar seregtest lépte át a szovjet határt.

A kassai bombázás valódi elkövetői máig ismeretlenek. A provokáció érdekében állhatott a keleti háborúba bekapcsolódni kívánó katonai felső vezetésnek, a németeknek, akik hivatalos felkéréssel nem akarták magukat Budapestnek lekötelezni, továbbá Ion Antonescu Romániájának is: a román diktátort aggaszthatta, hogy a területi igényeket tápláló Magyarország megkímélheti hadierejét. Egy német-román közös akció mellett szól a támadó gépek délkeleti repülési iránya, amely német és a román légiflotta fő erőinek báziskörlete, a Kárpátok és a Prut folyó közötti irányba vezetett. A kevésbé valószínű verziók között szerepel, hogy eltévedt szovjet gépek akciójáról volt szó, valamint, hogy az iglói repülőtérről német gépeken a Szovjetunióba dezertált szlovák pilóták bombázták volna a felvidéki várost.

A bombázással kapcsolatos vita napjainkban is folytatódik, és a rejtély máig megoldatlan. Újabb kutatások szerint - amelyek Werth Henrik vezérkari főnök szovjet fogságban tett vallomásaira hivatkoznak - a kassai bombázástól függetlenül már eldőlt, hogy Magyarország hadba lép 1941-ben a Szovjetunió ellen. Egy másik megközelítés szerint az akció magyarázatát a technikatörténetben kell keresni: a ledobott bombák rögzítésére szolgáló speciális szerkezet csak a szovjet légierőnek állt a rendelkezésére - e verzió értelmében Kassát valóban szovjet gépek szórták meg tévedésből a szlovákiai Eperjes helyett.

Dóm

A legkeletebbre fekvő gótikus székesegyház Európában, amely egyúttal Szlovákia legnagyobb temploma.

A Szent Erzsébet-dóm Európa egyik legszebb gótikus székesegyháza. A 15. században épült templomot 1896-ban Steindl Imre tervei szerint restaurálták és kriptával bővítették. Itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Zrínyi Ilona és a Rákóczi-szabadságharc több vezetője, a templom ezért a magyarság egyik nemzeti zarándokhelye.

Altemplomában található II. Rákóczi Ferenc kriptája. Rákóczi holttestét hű kamarása, Mikes Kelemen 1735. július 6-án Konstantinápolyba vitte, és az ottani galatai, akkor a jezsuiták kezén lévő St. Benoît-, azaz Szent Benedek-templomban helyezte el – végakaratának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé. A 19. században a fejedelem síremléke előbb a 48-as emigránsok híradásai, majd tudományos expedíciók révén került a hazai érdeklődés homlokterébe. Hosszas előkészítő munka eredményeként Rákóczi hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

A Szent Erzsébet-székesegyház a késői gótika stílusában épült és ahogy a neve is mutatja, Árpádházi (Thüringiai) Szent Erzsébetnek szentelték. Építése 1380-ban kezdődött és több szakaszban zajlott, 1508-ban fejezték be. 

A katedrális a Rajna-menti Xanten Szt. Viktor Templomának mintájára épült. Az évszázadok során több legenda is kialakult a Szent Erzsébet Dóm körül, az egyik szerint például a mesteremberek annakidején egy üreges követ helyeztek el benne ismeretlen helyen, amelyet ha elmozdítanak, összedől az egész épület.

toronyból felejthetetlen panoráma nyílik a városra.

Márai Sándor egykori kassai lakóháza

Kassa belvárosában található Mészáros utcai ingatlan emeleti lakását, amelyben 1913 és 1932 között Márai Sándor és családja élt.

A Márai-emlékkiállítás bemutatja Kassa történetét, az író ott töltött éveit időrendi sorrendben. Emellett fényképek, idézetek, felvételek szemléltetik Márai Sándor (1900-1989) további sikereit és az utána következő életszakaszát. A 220 négyzetméteres, hétszobás házban a család eredeti bútorai és tárgyai várják az érdeklődőket. 

Rodostói ház

Kassa magyarok által egyik leglátogatottabb nevezetessége Rákóczi fejedelem rodostói házának a pontos másolata.

1905-ben, II. Rákóczi Ferenc hamvainak ünnepélyes hazahozatala előtt egy évvel a törökországi Rodostóból Kassára szállítottak 29 ládát, amelyek - valószínűleg Thaly Kálmán válogatása alapján - II. Rákóczi Ferenc ebédlőpalotájának eredeti díszítőelemeit tartalmazták.

Már ekkor tervbe vették a rodostói ebédlőház másolatának felépítését Kassán. Erre vonatkozóan különböző tervek láttak napvilágot: az ebédlőházat a múzeum már meglévő épületének részeként, különálló épületként a város Fő-utcáján, illetve a középkori városerődítés részét képező Hóhérbástya toldaléképületeként is elképzelték. A ládákat azonban az első világháború idején a Fő utca egyik házának pincéjében elrejtették, majd meg is feledkeztek róluk. Akkor kerültek csak elő, amikor a ház pincéjében 1936-ban átalakításokat végeztek.

Az építkezés végül 1942-ben kezdődött meg Lux Kálmán budapesti építész korábbi, 1908-ban készített tervei alapján: a Hóhérbástya egyik toldaléképületét alakították át. Az épületet azonban akkor nem fejezték be, a II. világháború után így a ház múzeumi raktárként szolgált. Az emlékház berendezésére és megnyitására csak a rendszerváltás után, 1990-1991-ben került sor.

Hóhér-bástya

A Rodostó-ház mellett lévő félköríves Hóhér-bástya a középkori kassai városi erődrendszer legszebb példája és a legnagyobb bástya, amely a város egyik bejáratát védte. A bástya belsejében, a szűk folyosón középkori fegyvereket, ágyúkat láthatunk.

Miklós-börtön

A Rodostói házból egy átjárón át jutunk Kassa leghírhedtebb épületébe, a két gótikus ház összeépítésével létrejött Miklós-börtönbe. A 17. századtól egészen a 19. századig funkcionált börtönként és kínzókamraként az épület, és itt is lakott a mindenkori városi hóhér. Nevét Rákóczi fejedelem kegyetlen hírű hóhérjáról Miklósról kapta.

Megközelítés

2021 októberében átadták az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti között megépült szakaszát, így már Budapestről végig autópályán juthatunk el Kassára.

Az 56,8 kilométer hosszú új sztrádaszakasz megépítésével Miskolc és Kassa között gyorsforgalmi úton lehet közlekedni.

Tartomány:Kassai kerület
Cím:Kassa
GPS: 48° 43′ 2.01792″, 21° 14′ 58.83864″
Honlap: https://www.visitkosice.org/hu

Még nem érkezett hozzászólás!

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

Régióválasztó

arrow_upward