» Spanyolország

» Spanyolország » » Kanári-szigetek


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Kanári-szigetek.


Spanyolország egyik legkülönösebb részéhez, az Afrika nyugati partjainál fekvő, sok magyar turista által is felkeresett Kanári-szigetekhez számos legenda fűződik.

A szigetek őslakói, a guancsék például arról számoltak be a spanyol hódítóknak, hogy ők az egykori világkataklizma egyetlen túlélői, vagyis egyes értelmezések szerint az Atlantisz népének leszármazottai. Az Atlantisz - amelyről Platón is írt - az a legendás sziget, amely a rajta lévő, rendkívül fejlett civilizációval együtt katasztrofális földrengés következtében egyetlen nap alatt elpusztult, az óceán fenekére süllyedt. Ez a legendás sziget egyiptomi és görög hagyományok szerint az Atlanti-óceánban helyezkedett el, Gibraltáról délnyugatra, vagyis éppen a Kanári-szigetek magasságában.

A kataklizmát a szigetek őslakói összefüggésbe hozták a Tenerife szigetén magasodó vulkánnal, a Teidével, amely Spanyolország legmagasabb pontja (3716 méter). A Teidét a szigetlakók ma is szent hegyként tisztelik.

A Kanári-szigeteken található barlangok falát máig is megfejtetlen hieroglifák borítják, amelyek körkörös, illetve spirál rajzolatúak, és labirintusszerűen helyezkednek el. A barlangok kőfalába vésett hieroglifák rendkívüli hasonlóságot mutatnak más, az Atlanti óceán partjain - Spanyolország északnyugati tartományában, vagyis Galíciában, valamint Franciaországban és Nagy-Britanniában - található, szintén megfejtetlen barlangvésetekkel.

A Kanári-szigetek egyik különleges természeti tüneménye egy kékes-vöröses fénygömb, amely Fuerteventura szigetének Mafasca nevű dűnéi közt szokott megjelenni, a vonatkozó krónikák szerint már évszázadok óta. A jelenségről a II. Világháború alatt több repülőgép pilótája is beszámolt: elmondták, hogy a fénygömb hosszasan kísérte gépüket, sőt a kabinba is behatolt. Spanyol ufológusok szerint a Kanári-szigetek igen népszerűek a fénylő földönkívüliek körében. A Nagy Kanári-szigeten található egyik település neve ma Puerto de la Luz (a Fény Kikötője). A múlt századból több olyan leírás maradt fenn, amely arról számolt be, hogy egy rendkívüli erejű fénygömb vonult végig a környéken, a föld felszínén, majd eltűnt a tengerben.

A Tenerifén található, úgynevezett Güimar piramisokról eredetileg úgy tartották, hogy mezőgazdasági célból, a teraszos földművelés részeként kialakított képződmények. Emilio Bethencourt és Thor Heyerland kutatásai alapján azonban kiderült, hogy szent kultuszhelyről van szó. Ennek alapján feltételezhető, hogy a Kanári-szigetek ősi kultúrája kapcsolatban volt az egyiptomi, a mezopotámiai és a közép-amerikai civilizációkkal, a piramisépítés és a balzsamozó halottkultusz gyakorlatával.

Cumbre Vieja vulkán a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén.

Ősi borok a Kanári-szigeteken

A Kanári-szigeteken él tovább Európa hagyományos szőlőkultúrája - a félreeső szigetcsoportot elkerülte a kontinensen pusztító szőlőgyökértetű, így ott még mindig olyan borokat készítenek, mint Julius Caesar és Colombus idejében. 

Az Amerikából származó apró kártevő 1860 körül bukkant fel Európában és néhány évtized alatt romba döntötte a bortermelést. A filoxéra-járvány néven ismert csapás az Ibériai-félszigettől délnyugatra eső, Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteket viszont szerencsésen elkerülte, ezért ott Cabernet, Merlot, vagy Chardonnay helyett a kontinensen rég elfelejtett Negramoll, Tintilla, vagy éppen Baboso kerül a palackokba.

Julius Caesar is ilyeneket ihatott és Colombus első felfedező útján külön kikötött a szigeteken a bor miatt. Az őt követő gyarmatosítók hamar rájöttek, hogy a bor sokkal tovább marad iható mint a víz, így aztán rendszeresen megálltak itt és messze földre vitték a hírét a nedűnek, amelyről William Shakespeare is megemlékezett A windsori víg nők című vígjátékában. "Arra is van bizonyíték, hogy A Függetlenségi Nyilatkozat aláírása után Thomas Jefferson köszöntőt mondott és poharában valószínűleg kanári bor volt" - mondta Manuel Iglesias gasztronómiai szakértő.

A heves óceáni viharok miatt ősidők óta kráterszerű mélyedésbe ültetik a tőkéket, a vulkanikus eredetű fekete kövekből szélvédő falat emelnek az ültetvények köré, a leszüretelt fürtöket pedig évszázadokon át Afrikából betelepített tevéken szállították a présházakhoz.

Ma már modern technológiával dolgoznak a borászatot művészetté emelő mesterek, és a citrusfélék ízére emlékeztető jellegzetes száraz fehér borok még az egészen különleges vöröseket is felülmúlják.

A kanári borvidék kincsei közül néhány fajtát sikerült bevezetni Európában, és próbálkoznak Dél-Afrikában is. Elég nehéz azonban az új piacok megszerzése, mert kevesen ismerik a kanári borokat és a szállítási költségek igen magasak, újabban pedig az a legnagyobb félelem, hogy elveszíthetik a szigetekre látogató turistákat.

Anfi del Mar strand – Las Palmas

Ha megérkezik Mogánba, a Kanári-szigetek nagy szigetére, az első dolog, amit látni fog, a tengerpart és a turizmus. Ez a sziget délnyugati részén található város évente turisták százait fogadja, akiket gyakran látnak megmártózni az Anfi del Mar vizében, mivel ez az egyik leglenyűgözőbb nap- és tengerparti célpont.

Ez a 90-es években mesterségesen kialakított strand a Karib-tengerre emlékeztet, és az elejétől a végéig nagyszerű élményt nyújt a látogatóknak.

 

Cím:Kanári-szigetek

Még nem érkezett hozzászólás!

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

Régióválasztó

arrow_upward