» Olaszország

» Olaszország » Liguria » Ligur tengerpart


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Genova, Olaszország legnagyobb kikötővárosa a ligur tengerparton fekszik. Genova szűk középkori utcáival, régi kikötőjével, modern építészeti látnivalóival, bevásárló központjaival, éttermeivel és kávéházaival kedvelt úticél.


A spanyol flotta nyomán a genovai kereskedők és bankárok hatalmas gazdagságra tettek szert, és a pénzt pompás palazzókba és a legmenőbb művészek festményeibe fektették. E csodálatos épületek közül 42 szerepel az UNESCO világörökségi listáján, és a Via Garibaldi és a Via Balbi útvonalakon látható.

Az elmúlt évtizedekben Genova egy lepusztult ipari kikötőből élénk kulturális várossá vált. A felfedezést a legjobb az óvárosban, a Piazza De Ferrarinál kezdeni, majd elmerülni a sikátorok útvesztőjében.

Genováról Richard Wagner egykor úgy vélekedett, hogy "leírhatatlanul gyönyörű, óriási és jellegzetes".  

La Superba, a Büszke - így nevezték valamikor Genovát az olaszok. A genovai hajóhad már a XI. században elűzte az ellenséget a Tirrén-tengerről. A város leghíresebb szülöttei Kolumbusz Kristóf (1451-1506) és az "ördög hegedűse", Niccolo Paganini (1782-1840).

Genova lottó feltalálásól is híres. A játék gyökerei Itáliába nyúlnak vissza a Lotto di Genova (Genovai lottó) elnevezésű szerencsejátékig, amelyről az első írásbeli feljegyzések 1519-ből valók. Feltalálójaként Benedetto Gentile genovai tanácsost tartják számon. Genovában azokban az időkben sorshúzással választották meg a szenátorokat: az urnába 90 golyót tettek, mindegyiken egy-egy jelölt nevével és ötöt kihúztak közülük. Az így megválasztott szenátorok egy évig voltak hivatalban a kikötővárosban. Idővel a nép kezdett fogadni a jelöltekre - akiknek neve helyett számok kerültek a golyókra - és megszületett a Lotto di Genova elnevezésű játék. Kezdetben bankok szervezték meg a szerencsejátékot, de a város vezetése gyorsan rájött, hogy a lottózással pénz áramolhat kasszájába és ezért magához vette a játék lebonyolítását.

Genovának napjainkban 700 ezer lakosa van és a földközi-tengeri térség egyik legnagyobb kereskedelmi kikötője. Fölötte jelképként őrködik a Lanterna, a 76 méter magas világítótorony, amelyről csodálatos kilátás nyílik a városra.

A genovai városközpont palotáit felújították, a belvárost festőien gyönyörűvé varázsolták, s ragyog, akárcsak a középkorban, amikor Genova méltó vetélytársa volt Velencének a Földközi-tenger fölötti uralom megszerzéséért vívott harcban.

Látnivalók

Porto Vecchio. A Régi kikötő (Porto Vecchio): a hegyek között, a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, de ez kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Itt emelkedik a La Lanterna, azaz a világ egyik legrégebbi működő világítótornya. A San Benigno-dombra felállított, 1543 óta működő épület 76 méteres magasságával a világ második legmagasabb hagyományos, kőből épült világítótornya (az első a franciaországi Finistère-ben működő, 82,5 méter magas torony). A jelzőfunkcióját máig betöltő épületben múzeum is várja a látogatókat.

Acquarium di Genova. A régi kikötő keleti oldalán található Aquario remek programot kínál, hiszen mindenféle tengeri állat megtekinthető itt természeteshez hasonló környezetében, beleértve a delfineket, pingvineket, teknősöket is. (részletek)

Tenger Múzeuma. A Tenger Múzeuma Genova régi kikötőjében a Földközi-tenger legnagyobb ilyen jellegű múzeuma, ahol még egy 2002-ben szolgálaton kívül helyezett tengeralattjárót is meg lehet nézni. (részletek)

Paganini Múzeum (részletek)

Piazza de Ferrari. A Piazza de Ferrari: a modern és az ősi Genova találkozási pontja e forgalmas és nyüzsgő tér. Északi végében a Carlo Felice Színház, azaz az Opera magasodik. A nyugati szegletében a Dózsepalota (Palazzo Ducale) áll. Ugyancsak itt található az a ház, ahol állítólag Kolombusz Kristóf (Casa Cristoforo Colombo) született.

Le Strade Nuove. 16. századi paloták, 2006 óta a Világörökség része.

San Lorenzo-katedrális (Cattedrale di San Lorenzo). A Via San Lorenzon áll a Genova főegyházmegye főszékesegyháza. A 12. században kezdték meg építését, maga a katedrális a francia templomok hatását tükrözi. A San Lorenzo templom egy feltűnő, fekete-fehér csíkos épület, a székesegyházi kincstári múzeumban pedig az úgynevezett Szent Grál található. A legenda szerint ez a tál Krisztus vérét, az utolsó vacsora borát tartalmazza.

Castello d'Albertis. Domborzati adottságai miatt a városban három sikló és tíz közforgalmi személyfelvonó is üzemel. Ezek közül talán az egyik legérdekesebb a Montegalletto nevű magaslaton fekvő, neogótikus d'Albertis kastély és múzeum (Castello d'Albertis) felvonója, melynek alsó állomása a körülbelül hetven méterrel lejjebb található via Balbi egyik mellékutcájából nyílik. A 2004-ben átadott, teljesen automatizált műszaki létesítmény egy siklójármű, illetve egy hagyományos épületfelvonó érdekes keveréke.

Porta Soprana. Genova középkori kapuja.

Parchi di Nervi. Botanikus kert Genovában. (részletek)

Mercato Orientale. A piacok kedvelőinek érdemes egy kitérőt tenniük a genovai régi kikötőben található Mercato Orientale-ra, amelynek mesés választéka nem csak a szemnek, de az ízlelésnek is csemegét nyújt.

Kossuth Lajos emléktáblája. Az emléktáblát 2003-ban a Via Assarrotti 4-es szám alatt állították, annak az épületnek a falán, amelyben 1859-ben Kossuth Lajos vezetésével működött a Magyar Nemzeti Igazgatóság (lényegében a szabadságharc leverése utáni emigrációs kormány). Itt szervezték azt a magyar légiót, amely bekapcsolódott Franciaország és a Piemonti Királyság oldalán az Ausztria ellen vívott háborúba. Az emléktábla Berzsenyi Balázs szobrászművész alkotása.

Tartomány:Liguria
Település:Genova
GPS: 44° 24′ 20.33964″, 8° 56′ 46.5216″
Honlap: http://www.visitgenoa.it/

Még nem érkezett hozzászólás!