» Németország

» Németország » Berlin


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:



Pergamon Múzeum

Európa egyik leghíresebb múzeuma, a több neves kiállításnak is helyet adó berlini Múzeum-szigeten található, amely a Spree folyó szigetének északi csücskén terül el. A Pergamon Museum Németországon kívül is nevezetes monumentális ókori építményeiről, köztük a névadó pergamoni Zeusz-oltárról.

Az egyik legkedveltebb német állami múzeum két szakaszban épült: 1897-1899 között készült el a ma látható múzeum elődépülete, melyet II. Vilmos császár 1901. december 18-án avatott fel, majd 1910 és 1930 között építették fel a mai, hatalmas méretű, dísztelen múzeumépületet. A második világháborús légitámadások miatt a múzeumot sok kár érte, sok tárgyat biztonságosabb helyre kellett szállítani, a háború után pedig a szovjet hadsereg jelentős anyagokat a Szovjetunióba vitt. Ezek jó része visszakerült ugyan 1958-ban, de számos gyűjteménye még ma is a moszkvai Puskin Múzeum, valamint a szentpétervári Ermitázs raktáraiban porosodik.

Az évente mintegy 1,3 millió látogatót vonzó kiállítóhely napjainkban az antik gyűjteménynek, az elő-ázsiai és az iszlám művészetek múzeumának ad otthont. 2019-ig a múzeum északi és középső szárnyát, ezt követően a déli szárnyat újítják fel, a munkálatok 2025-26-ig is elhúzódhatnak.

Az eredeti tervekhez képest hat évet csúszhat, akár 2025-ig is eltarthat Németország egyik legnépszerűbb kulturális intézménye, a berlini Pergamon Múzeum (Pergamonmuseum) felújítása.

Az ókori világ nyolcadik csodájának is nevezett Pergamon-oltárnak otthont adó múzeum rekonstrukciója ugyan az eltervezett menetrend szerint halad, de meglehet, hogy adódik egy legfeljebb 19 hónapos csúszás, így a munkát 2023 nyara helyett csak 2025-ben fejezik be, de a 477 millió eurós (155 milliárd forint) költségvetést nem lépik túl - idézte a BZ című berlini lap csütörtökön a beruházás vezetőit.

A munka befejezését eredetileg 2019-re tervezték, és az első költségvetés 385 millió euróról szólt. A terveket 2016-ban kellett módosítani. Az akkor kitűzött 2023-as céldátum elsősorban a feladat rendkívüli összetettsége miatt kerülhet veszélybe. 

A felújítást azért kell igen körültekintően kell végezni, mert az időszámítás előtti második században Kis-Ázsiában, a mai Törökország területén alkotott Pergamon-oltár és a múzeum gyűjteményének számos további pótolhatatlan kincse az építési terület része, az egyik épületszárny pedig továbbra is nyitva tart, folyamatosan fogadja a látogatókat. Ráadásul a részt vevő vállalkozások az építőipar fellendülése miatt a végletekig leterheltek.

A múzeum két nagy épületszárnyból és a kettőt összekötő csarnokból áll. Az üvegborítású tetővel fedett csarnokban áll a hellenisztikus művészet remekei közé tartozó Pergamon-oltár, amely a felújítás miatt már 2014 óta nem látogatható. 

A nagyjából 37 méter széles és 34 méter magas ókori műemlék körüli építményt kívül-belül felújítják, a világítástól a klímaberendezésen át a biztonsági rendszerig mindent modernizálnak benne. A legnagyobb feladat az elöregedett acélszerkezeten nyugvó üvegtető újjáépítése. A munkálatokat lassító külön nehézség, hogy maga a csarnok is műemlék, ezért szigorú építési szabályok vonatkoznak rá. 

Az építkezés az öt múzeumból álló Múzeumsziget rekonstrukciójának egyik üteme. A berlini belvárosban fekvő épületegyüttest nemcsak felújítják, hanem elvezetik hozzá a metrót és építenek egy közös fogadócsarnokot, amelyből föld alatti sétányokon lehet majd eljutni a múzeumokhoz. A több mint egymilliárd eurós beruházás 2026-ra készülhet el.

Humboldt Forum

2020-ban megnyitották szerdán Berlin központjában az egykori császári kastély és az egykori NDK-törvényhozás palotának nevezett épületének helyén a Humboldt Forumot, a német állam legnagyobb szabású kulturális beruházásaként épült kiállítási és kulturális központot.

A múzeumok szigetén (Museumsinsel) épült Humboldt Forum a globális kultúra bemutatására összpontosít, fő funkciója, hogy a világ távoli vidékeiről származó gyűjteményével kiegészítse a Museumsinsel öt másik intézményét, amelyek gyűjtőköre Európára és a Földközi-tenger térségére korlátozódik. A német főváros közepén álló szigeten így olyan múzeumi negyed alakul ki, ahol a világ összes népével és a történelem valamennyi korszakával meg lehet ismerkedni.

A koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozások miatt a megnyitót helyszíni közönség nélkül tartották és az intézmény honlapján közvetítették. Az esemény az ilyenkor szokásos politikusi beszédek helyett a főbb részlegek és legnagyobb látványosságok bemutatásából állt, így a nézők betekinthettek például az egyik állandó kiállításba, a német főváros és a világ kapcsolatát vizsgáló, Berlin Global című tárlatba.

Az intézményt az első berlini egyetem alapítója, Wilhelm von Humboldt koncepciójaként számontartott klasszikus német műveltségeszményből kiindulva a tudományos ismeretek termelésének és terjesztésének terepéül, a találkozás és véleménycsere fórumául szánják. A negyvenezer négyzetméteres épületben vonták össze a berlini kelet-ázsiai és indiai múzeum egyesítésével létrejött ázsiai múzeum gyűjteményét és a néprajzi múzeum gyűjteményének az Európán kívüli térségekből származó részét, valamint a Humboldt Egyetem könyvtára és a berlini központi tartományi könyvtár tudománytörténeti gyűjteményét.

A tágas épületben kialakítottak egy úgynevezett Agorát is koncerteknek, konferenciáknak és két nagy rendezvénytermet is, valamint vendéglők, kávézók és boltok berendezésére alkalmas helyiségeket. Jó pár még nincs teljesen készen, az intézményt részenként, 2021 végéig adják át a látogatóknak.

A Humboldt Forum helyén legutóbb az NDK parlamentjét, valamint színházat, vendéglőt, házasságkötő- és hangversenytermet magában foglaló Köztársasági Palota (Palast der Republik) állt, amelyet hosszas viták után és sok kelet-németországi lakos bánatára 2008-ra lebontottak. Előtte több mint 550 évig Brandenburg, majd Poroszország, és végül a német császárság uralkodójának székhelye, a Berlini Városi Kastély (Berliner Stadtschloss) állt - a magas talajvíz miatt cölöpökön - a Spree folyó szigetének déli részén.

A Humboldt Forum megteremtéséről a szövetségi parlament (Bundestag) rendelkezett egy 2002-es döntésével, amely szerint újjá kell építeni a kastélyt, de nem az eredeti állapotot kell helyreállítani, hanem létre kell hozni egy új intézményt. A 200-szor 120 méteres épület három oldala teljes egészében megörökölte a barokk homlokzatot, de az épület belseje csak a szerkezetében és a belső udvarok egy részében idézi fel az uralkodói székhelyet. A törvényhozás azzal a feltétellel járult hozzá a beruházás finanszírozásához, hogy a rekonstruált elemek - a homlokzatok, belső udvarok és a kupola - költségeit közadakozással gyűjti össze az intézmény vezetése.

Az állampolgári felajánlásokból 2002 óta 105 millió euró (37,8 milliárd forint) gyűlt össze. A szövetségi államháztartásból további mintegy 570 millió eurót fordítottak a Humboldt Forumra, amely így a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabályú kulturális építészeti beruházása.

A 2008-ban kiírt tervpályázatot Franco Stella olasz építész nyerte el. Munkája a megnyitó alkalmából a német sajtóban közölt kritikák alapján megosztja a hozzáértőket. Az épület keleti, nem rekonstruált, hanem modern homlokzatát például az egyik szakíró gigantikus szellőzőrácsként jellemezte. Visszatérő kifogás, hogy Franco Stella elképzelései 2008-ban még korszerűek lehettek, de időközben elavult, közhelyes építészeti megoldásoknak számítanak, ezért a Humbolt Forum belülről leginkább egy átlagos irodaházra, legjobb esetben egy biztosítótársaság reprezentatívnak szánt székhelyére emlékeztet.

Tartomány:Berlin
Cím:Museumsinsel
GPS: 52° 31′ 11.11962″, 13° 23′ 53.53195″

Még nem érkezett hozzászólás!

Régióválasztó

arrow_upward