» Németország

» Németország » Észak-Rajna-Vesztfália


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Aachen helyén már a kelta időkben település volt, Grannusnak, a gyógyítás kelta istenének emelt szentéllyel.


Északnyugat-Németországban a holland és a belga határ közvetlen közelében fekvő Aachen helyén már a kelta időkben település volt, Grannusnak, a gyógyítás kelta istenének emelt szentéllyel.

A rómaiak Aquae Granninak, Grannus fürdőinek nevezték a gyógyvizeiről ismert helyet, amelyet 794-ben Nagy Károly állandó székhelyéül választott.

A frank birodalom urát 800-ban római császárrá koronázták, és ő büszkén "új Rómának" nevezte aacheni udvarát. Itt is halt meg 814. január 28-án, 72. életévében.

Az aacheni dóm ősi magja a Nagy Károly által emeltetett s szinte teljes épségben megmaradt Oktogon, a Karoling kori építőművészet legjelentősebb emléke. A császár a Metz városából való Odo mesterrel építtette a császári magánkápolnát, amelynek modellje a ravennai Szent Vitális bazilika volt. Ezt később különböző stílusú részekkel egészítették ki, innen a székesegyház szokatlan látványat. A keleti oldalon az egykori Karoling-oltár helyére a 14. században csodás gótikus karzat került. A barokk kapu és a főbejárat magában foglalja a római hatást tükröző, bronzból öntött Karoling Farkas-kaput is.

Az Oktogonban van eltemetve Nagy Károly. Földi maradványait a császári kápolna nyolcszögletes kupolaépületében az 1215-ben készült ötvösremek, a Károly-koporsó őrzi. Az Oktogonban függ a Barbarossa Frigyes által adományozott román rézcsillár, ennek átmérője több mint 4 méter, kerülete 13 méter és 27 méter hosszú láncon függ. A gótikus nyugati ablaknál áll Nagy Károly római márványból készült trónusa, az óriási tartópilléreket 29 dombormű díszíti, megmintázták az államalapító magyar Szent István királyt is.

A dómot gótikus kápolnák koszorúja veszi körül, 1367-ből származik a magyar kápolna, amelyet 1756-67 között építettek újjá. 1993-ban Antall József kormányfő avatta fel itt Szent István király szobrát, Varga Imre szobrászművész alkotását.

Aachen a kora középkor óta híres zarándokhely, egykoron Rómával vetélkedett népszerűsége. 1367 után magyarok rendszeresen, hétévente elzarándokoltak a dómban elhelyezett ereklyékhez, amelyeket minden hetedik évben állítanak ki, közben pedig a kincsestárban pihennek, s a középkori kézművesség leggazdagabb gyűjteményét alkotják az Alpoktól északra. Mária Terézia alatt, 1776-ban betiltották a zarándoklatokat. A hagyomány csak a rendszerváltás után éledt fel, s 1993-ban Antall József miniszterelnök is ellátogatott Aachenbe.

Tartomány:Észak-Rajna-Vesztfália
Cím:Aachen
GPS: 50° 46′ 34.8636″, 6° 5′ 1.9032″

Még nem érkezett hozzászólás!