» Magyarország

» Magyarország » Vas » Őrség


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

A Vendvidék az ország legnyugatibb szeglete, itt kel fel a legkésőbb a nap Magyarországon. A történelmi Vendvidék teljes területe a Rábavidék mellett a Muravidéket is magába foglalta, amely ma Szlovénia része.

A Vendvidék vagy Rábavidék néprajzi tájegység Vas megye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett. 

A legnyugatibb pont Felsőszölnök község, azon belül az ún. Hármashatárkő, melyet a trianoni döntés után állítottak fel közvetlenül az osztrák, szlovén és magyar határ találkozásánál. Itt kel fel a legkésőbb a nap, míg az ország legkeletibb pontján 27 perccel korábban.

A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve vendek. 

A Vendvidék szlovén lakosságát a francia szerzetesek alapította szentgotthárdi apátság vonzotta erre a tájra a XII. században. Az itt letelepedett szlovéneket a magyarok tótoknak nevezték, erre utal a tájegység XIX. századi elnevezése, a Tótság is. A szomszédos magyar lakosság nem szlovákoknak hitte a Felvidékről betelepült szlovénokat, hanem a dunántúli magyar nyelvhasználatban minden szláv eredetű népcsoportot - tótnak.

A Vendvidék egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik, mivel a szocializmus ideje alatt határsávként zárt terület volt, melyet elkerült az államosítás és a téeszesítés.

A vendvidéken él Magyarország leggazdagabb lepkefaunája él, valamint a térség az ország egyik gombákban leggazdagabb területe.

LÁTNIVALÓK

Alsószölnök

Az Alsószölnöki Vízerőműben négy Francis-turbina működik, együttesen 200 kW beépített teljesítménnyel, 12 m3/s vízhozammal és 3 méteres esésmagassággal. Érdemes megtekinteni, az erőmű kis mérete miatt jól megismerhető a gát, a duzzasztómű, az üzemvíz csatorna, jól átlátható az egész folyamat.

Apátistvánfalva

A község névadója Harding Szent István ciszterci apát. Az ő tiszteletére emelték 1785-ben a ma is meglévő igen szép, műemlék templomot.

A Határőrmúzeum kiállítása a határőrélet mindennapjait mutatja be az élethűen berendezett hálókörlettől kezdve a fegyverszobán át a lovas határőrség istállójáig. Ezen az emlékhelyen, amely egy határőr skanzen, a látogató megismerheti a határőrök mindennapjait az élethűen berendezett hálókörlettől kezdve a fegyverszobán át a lovas határőrség istállójáig, de a határőrség történetén keresztül ízelítőt kaphat országunk történelméből is.

Kétvölgy

A település legmagasabb pontján, a Katalin-dombon a 2011-ben megépült Kétvölgyi kilátóról az idelátogató megcsodálhatja Kétvölgy csodálatos panorámáját háttérben az Alpokkal. A kilátónak az önkormányzat a BŰRICZA nevet adta, amely helyi szlovén nyelvjárásban a település egykori nevére (Permise) utal. Kétvölgy természeti környezetére jellemző a szabdalt felszín, a domboldalakon rétek, kaszálók, szántók, amelyeket erdők öveznek.

Farkasfa

Farkasfa felé hatalmas erdőrengeteg található. Farkasfát a Huszászi-patak völgyében fekvő faluban templomot, haranglábat találunk.

Felsőszölnök

Magyarország legnyugatabbra fekvő települése, az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett. A falu csodálatos helyen fekszik, tíz domb öleli körül, legmagasabb pontja a 404 méter magas Ezüst-hegy.

1922-ben a faluközponttól 4 kilométerre a határok találkozási pontján obeliszket emeltek (Hármashatárkő).

A falu első írásos említése 1378-ból való, akkoriban a dobrai várhoz tartozott. 1640-ben a község utolsónak hódol be a töröknek, hogy elkerülje a pusztítást, ennek ellenére a falut 1664 augusztusában a szentgotthárdi csata előtt felégették, sok más Rába menti faluval együtt. Az elmenekült lakosok a csata után hazatérve a községet újra felépítették.

A II. világháború után a falu a határsávba került. A 40-es évek végén a helyi lakosság megpróbálta elérni, hogy a falut Jugoszláviához csatolják, de nem sikerült nekik. A község és környékének megközelítése a rendszerváltásig kizárólag határsávengedéllyel volt lehetséges.

Érdekesség, hogy 2005-ig Felsőszölnökön az összes házszám a Fő utca alatt szerepelt. Ekkor több utcanevet hoztak létre, így a falu összes lakója egyszerre kapott (változtatott) lakcímet, amire hazánkban ezen kívül nem volt még példa.

Felsőszölnök központjában találjuk az értékes tárlattal rendelkező Kühár Emlékházat, Szlovén Tájházat, illetve a tőle nem messze található katolikus templomot. A Szlovén Mintagazdaságnál pedig finom helyi ételkülönlegességeket fogyaszthatunk.

Érdemes Felsőszölnökről felgyalogolni a Hármashatárkőhöz, ahol Magyarország, Szlovénia és Ausztria találkozik. Pár méteren belül három ország területére léphetünk. A gúla alakú emlékkövet 1922-ben állították, majd a második világháború után, a vasfüggöny időszakában sokáig megközelíthetetlen volt. Ez egyben hazánk legnyugatibb pontja is.

Orfalu

A Vendvidék legkisebb községe. A falu az Őrség és a Vendvidék határát őrzi, végében található a táj legszebb és legértékesebb természeti értéke a láppá változott Fekete-tó, ahol a legenda szerint egy templom süllyedt el.

Az 1823-ban épült kétoszlopos, alul teljesen zárt szoknyás harangláb a falu központi területén található. Az eredetileg fazsindellyel, majd bádoggal, jelenleg pedig cseréppel fedett harangláb oszlopait lengésirányban két-két ferde támasz merevíti. 

Rábakethely

Temploma, amely a ciszterek korából való, összefogta a vendvidéki falvakat hosszú évszázadokon át.

Szakonyfalu

Itt volt 1664-ben az oszmán sereg hídfője szemben a túlparton álló birodalmi, osztrák, francia és más csapatokkal szemben. Ekkor a falu még délebbre helyezkedett el.

Szentgotthárd

Az itt kolostort alapító ciszter szerzetesek birtokolták a Vendvidéket és ők telepítették a szlovéneket a területre. A város gazdasági központja még ma is a Vendvidéknek.

SZABADSTRAND

Hársas-tó

A Hársas-tó fokozottan védett területen fekszik, erdők határolják, környezetének gazdag az élővilága van. A tavat az 1980-as évek végén hozták létre úgy, hogy az apátistvánfalvi erdőkben eredő Hársas-patak völgyét egy gáttal lezárták, a patak vize feltöltötte a völgyet és kialakult a 17,4 hektár vízfelületű, mintegy 700 méter hosszú, 2100 méter kerületű tó.

A gyönyörű erdő övezte környezetben található tó a környék legkedveltebb pihenőhelye. Déli részén szabadstrand működik, a mély vízre figyelmeztető bójákkal. A víz lassan mélyül, a kijelölt helyen még a legmélyebb ponton sem ér derék fölé. Az aljzat aprókavicsos, így mezítláb sem kellemetlen érzés. A tó vize kristálytiszta, de a völgyi fekvése miatt nyáron is kimondottan hűvös. 

A kis aszfaltos parkoló mellett fából épült öltöző, mellette wc található. A partot egy kavicsos sétányon körbe lehet sétálni, a parton vannak padok és néhány szalonnasütőhely is van.

KERÉKPÁRÚT

Két új bicikliút épült Magyarország és Szlovénia között. Orfalu és a szlovéniai Bűdfalva (Budinci) között halad az 1,29 km hosszú út. A megépült útszakasz Orfalu belterületi szakaszán halad végig, majd a lakott területet elhagyva az erdők közt folytatódik egészen a szlovén határig.

A másik új bicikliút Zala megyében Lendvadedest és Dedeskecskést köti össze új a szlovéniai Hosszúfaluval, két olyan falut kapcsolva össze, amelyek között az utóbbi 100 évben nem volt összeköttetés.

TÚRA

GYALOGTÚRA A JÁNOS-HEGYRE

A túra során megismerheted a Vendvidék jellegzetes tájait és különlegességeit. A magyar–szlovén határ mentén fekvő településen hangulatos, takaros házak és a köztük megbújó szőlőlugasok őrzik a régmúlt emlékeit. Hűs, árnyat adó erdőn át vezet az út a János-hegyi kilátóhoz, melyről letekintve igazi különlegesség tárul a szemed elé.

Túraútvonal: Felsőszölnök, Szlovén Mintagazdaság – Felsőszölnök, Szlovén Mintagazdaság

Táv: 8 km

Szintemelkedés: 170 m

Időigény: 2,5 óra

Túra besorolása: könnyű

RÁBAVIDÉKI KÖRTÚRA

A vendvidéki szórványtelepülés, Kétvölgy dimbes-dombos lankáin, gazdag természeti környezetben vezet ez a túra. Útközben a környék számos települését, természeti és kulturális értékét megismerheted. Kétvölgyre érkezve, a környező országok hegyeire is pompás kilátást nyújtó Katalin-hegyi kilátót, a kétvölgyi haranglábat, az apátistvánfalvai Határőr Emlékhelyet, és az orfalui haranglábat is érinti a túra. Mesébe illő tájakon járhatsz, melyek arra csábítanak, hogy újra visszatérj erre a gyönyörű környékre.

Túraútvonal: Kétvölgy, Katalin-hegy – Kétvölgy, Katalin-hegy

Táv: 21 km

Szintemelkedés: 343 m

Időigény: 6-7 óra

Túra besorolása: közepes

KÉTVÖLGYI KÖRTÚRA

Ez a rövid séta egy hamisítatlan vendvidéki falu, Kétvölgy körül vezet végig. A Katalin-dombi kilátótól indulva egy rövid erdei sétát követően érheted el a tiszta vizű Szakonyfalvi-patakot. A helyenként lápos-mocsaras rész az igazi vadon érzését nyújtja. Egy kaszálóréten átvágva érkezel meg a kétvölgyi haranglábhoz. Ahogy sétálsz, lábad előtt hever a tipikus vendvidéki táj: a dombokon egy-egy különálló ház, körülöttük szántók, kaszálógyümölcsösök és rétek. Tavasszal nagy számban virágoznak az ártéri mezőkön a réti orchideák, melyekről a Kétvölgy környékén húzódó tanösvényt is elnevezték.

Táv: 6,3 km

Szintemelkedés: 130 m

Időigény: 2 óra

Túra besorolása: könnyű

VENDVIDÉKI ZSIDAI BOLYONGÁS

Igazi erdei élménytúra, ahol végtelennek tűnő erdők, vadregényes patakok, gyönyörű rétek és kis tisztások váltják egymást. Apátistvánfalvától Szentgotthárd Zsida településrészéig kell menned, ahol eléred a Zsida-patakot. Ahogy a Vörös-oldalban felfelé haladsz, majd átbuksz a gerincen, gyönyörű látványban lesz részed. Mintha egy tengerszemhez érkeznél: a Hársas-tó zöldeskék vize mellett érdemes elmajszolni egy szendvicset. Innen nyugati irányba haladva térhetsz vissza a túra kiindulópontjához, Apátistvánfalvára.

Túraútvonal: Apátistvánfalva–Zsidahegy–Zsida– Hársas-tó–Farkasfa–Apátistvánfalva

Táv: 23 km

Szintemelkedés: 418 m

Időigény: 8 óra

Túra besorolása: közepes

Tartomány:Vas
Cím:Szentgotthárd
GPS: 46° 57′ 10.26252″, 16° 16′ 29.47476″

Még nem érkezett hozzászólás!