Tállya

Tállya nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.

Tállya a matematikai számítások szerint Európa mértani középpontja. A mértani középpontot jelzi a sziklatalapzaton álló, négy méter magas főnixmadár, amelyet 2000-ben állítottak fel. A mű az ukrán származású Volodimir Scsur nevéhez köthető, aki rendszeres résztvevője a tállyai Közép-európai Művésztelep és Szabadiskolának. A főnixszel a művész a feltámadást és az újjászületést szerette volna hangsúlyozni.

A falu alatt hatalmas pincerendszerek húzódnak a 14-15. századból, egy részük összefüggő, de vannak elkülönült, még feltáratlan ágak is.

Itt készítették a legtöbb, illetve a legjobb bort, amiről az 1562-i tridenti zsinaton IV. Pius pápa eként emlékezett meg: "Summum Pontificem talia vina decent", - ami a latin szójáték szerint annyit tesz, hogy "Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál."

Tállya eddig is vonzotta a hírességeket és ezt kitűnő borai mellett csodálatos fekvésének, különleges hangulatának köszönheti. A látogatók megismerhetik a 17. században épült, korai barokk kúriát, ami a Rákóczi-birtokok elkobzása után a báró Maillot családé lett. Itt működik - 1994 óta - az a Közép-európai Művésztelep és Szabadiskola, amelyen rég elfeledett kézműves hagyományokat - például az úri hímzést is felelevenítik.